„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
|kezdete = |
|kezdete = |
||
|vége = |
|vége = |
||
|ideje = [[húsvét]] után 40. nap (csütörtök)<ref> |
|ideje = [[húsvét]] után 40. nap (csütörtök)<ref>{{Cite web |url=http://www.katolikus.hu/adattar/mozgo_unnepek2021-ig.pdf# |title=Mozgó ünnepek 2021-ig |accessdate=2015-05-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161122160648/http://www.katolikus.hu/adattar/mozgo_unnepek2021-ig.pdf# |archivedate=2016-11-22 }}</ref> |
||
|év 1 = 2018. |
|év 1 = 2018. |
||
|dátum 1 = [[május 10.]] |
|dátum 1 = [[május 10.]] |
A lap 2018. november 18., 07:21-kori változata
Áldozócsütörtök | |
Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről | |
Hivatalos neve | Áldozócsütörtök |
Alternatív neve | Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet |
Vallás | kereszténység |
Típusa | keresztény |
Tartalma, jelentése | Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe |
Ideje | húsvét után 40. nap (csütörtök)[1] |
2018. | május 10. |
2019. | május 30. |
2020. | május 21. |
Kapcsolódó ünnep | húsvét, pünkösd |
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat. |
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep csütörtökre esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok (különösen a reformátusok) a harmadik megnevezést használják.
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.
Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3. (húsvétvasárnap után 39, nagyszombat utáni 40. nap)
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”[3]
Jegyzetek
- ↑ Mozgó ünnepek 2021-ig. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 19.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3