„Marcin Bylica z Ilkusza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
83. sor: 83. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.astrowikipedia.com/index.php/MarcinBylica AstroWikipedia (lengyel)]
* [https://web.archive.org/web/20050416205936/http://www.astrowikipedia.com/index.php/MarcinBylica AstroWikipedia (lengyel)]


{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}

A lap 2018. november 18., 02:40-kori változata

Marcin Bylica z Ilkusza
Született1433[1]
Olkusz[2]
Elhunyt1493 (59-60 évesen)[1][3]
Állampolgárságalengyel
Foglalkozása
IskoláiJagelló Egyetem
SablonWikidataSegítség

Marcin Bylica z Ilkusza vagy magyarosan Ilkusi Márton, Olkuszi Bylica Márton (Marcin Bylica, Marcin z Olkusza, Martin von Olkus, Martinus Bylica de Olkus néven is ismert) (1433 körül – Buda, 1493): lengyel matematikus, csillagász, asztrológus.

Életútja

Tanulóévei

  • 1452. Elvégzi a krakkói egyetemet, majd megismerkedett Martinus Rex de Zorawice-vel, híres asztrológussal, aki tanítványává fogadta.

Tanulmányútjai

Amikor Vitéz János esztergomi érsek a pozsonyi egyetem ügyeit elrendezte, a király Ilkustól kért tanácsot az egyetem megnyitásának alkalmas időpontjára. Ilkus elkészítette a horoszkópot (amely a Ptolemaiosz-féle Almagest Corvinában látható), a tudósok bolygója, a Mercurius delelési pontjának kijelölésével.
A horoszkópon a következő felirat olvasható: „Figura Coeli hora Institutionis Universitatis Histropolitane. Anno domini 1467.” („Csillagállás a pozsonyi egyetem megalapításának órájában.”)

Mátyás király udvarában

  • 1467 után udvari asztrológus lett; a király papi javadalmakat adományozott neki.
  • 1468. Pozsonyban írta meg Indicium de Cometa quí apparuit anno 1468 in civitate Histropolitana (Bizonyságtétel az 1468-ban, Pozsonyban megjelent üstökösről) c. munkáját.
  • 1469. Közreműködött Regiomontanus Tabulae directionum című munkájának elkészítésében.
  • 1468-ban Mátyás király Csehország ellen folytatott hadjáratot. Ilkus éppen Pozsonyban, az egyetemen tartózkodott. Mátyás hazarendelte, tudni akarta, elérkezett-e az idő a hadjárat megindításához.
  • 1470-től egyes okmányokon Ilkus "budai plébánosként" szerepel, ugyanis két főesperességen kívül még három egyházjavadalmat kapott, öt éven keresztül.
  • 1485-ben, Bécs ostrománál a király szintén kikérdezte csillagjósait, Ilkus Márton ekkor is köztük volt, és az egész hadjárat alatt Mátyás király mellett maradt.
  • 1487 után már "arcium et sacrae theologiae professzor" ("bölcsészeti és teológiai doktor") néven szerepel, a budai egyetemen tanít, amellyel Mátyásnak nagy tervei voltak, a tanításban és a tantárgyakban reformot akart megvalósítani.
  • 1490, a király halála után Ilkus nem tért vissza Lengyelországba, Budán maradt, itt is halt meg.

Hagyatéka

Hazájáról sem feledkezett meg. Sok könyvet, kéziratot ajándékozott a krakkói egyetemnek, végrendeletben műszereket - köztük a címerével ellátott asztrolábiumot (1480)[5] - is hagyott az egyetemre.
Munkái legnagyobbrészt kéziratban maradtak, és szétszóródtak. Nagy részük (többek között Corvin János horoszkópja[6]) Krakkóban az egyetemen, és Münchenben található.

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  3. opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  4. psb.2513.1
  5. Zolnay 83., 84. ábra
  6. Zolnay 81. ábra

Források

  • Zolnay: Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp., Corvina, 1975.

További információk