„Gyékényes” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
41. sor: 41. sor:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 2,4%, evangélikus 13,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (14,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30960 Gyékényes] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 2,4%, evangélikus 13,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (14,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30960 Gyékényes] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a [[Kotró]], ami 2011-ben megkapta az [[Örökségünk – Somogyország Kincse]] kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30&nbsp;métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.somogytv.hu/cikkek/78516 |cím=Dél-Somogy tengere a Kotró |kiadó=Somogy TV |elérés=2014-12-10 |dátum=2011-07-11}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.horgasz.hu/page/54/art/53/akt/54/html/gyekenyesi-kavicsbanya-tavak-kotro.html |cím=A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon |elérés=2014-12-10}}</ref>
A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a [[Kotró]], ami 2011-ben megkapta az [[Örökségünk – Somogyország Kincse]] kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30&nbsp;métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.<ref>{{hiv-web |url=http://www.somogytv.hu/cikkek/78516 |cím=Dél-Somogy tengere a Kotró |kiadó=Somogy TV |elérés=2014-12-10 |dátum=2011-07-11 |archívurl=https://web.archive.org/web/20141210125956/http://www.somogytv.hu/cikkek/78516# |archívdátum=2014-12-10 }}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.horgasz.hu/page/54/art/53/akt/54/html/gyekenyesi-kavicsbanya-tavak-kotro.html |cím=A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon |elérés=2014-12-10}}</ref>
<gallery class="center">
<gallery class="center">
Gyékényes1.jpg|Légi felvétel Gyékényesről
Gyékényes1.jpg|Légi felvétel Gyékényesről

A lap 2018. november 15., 17:05-kori változata

Gyékényes
Gyékényes címere
Gyékényes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásközség
PolgármesterKisiván István (független)[1]
Irányítószám8851
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség981 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″
Gyékényes (Somogy vármegye)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gyékényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Gyékényesről szól. Hasonló címmel lásd még: Kisgyékényes.

Gyékényes község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

Határállomás és fontos vasúti átkelőhely Horvátország felé. Itt megy a Budapestet Fiumével összekötő vasútvonal (A Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, ami itt találkozik a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonallal).

Története

Gyékényes és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.

Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia, Pál országbíró voltak, akinek öröklött birtokai voltak Vas vármegyében, a Sár-folyó mellett, a mai Zalaegerszeg környékére eső Egerváron, Fancsikán, Középfaluban, köztük Gyékényesen is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó-menti, Bihar vármegyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.

1380-ban Gykynes alakban írva említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket. 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település. Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.

Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.

A községben 2007-ben 986 fő élt és összesen 467 lakás volt.[3]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
988
986
1003
1023
920
981
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 2,4%, evangélikus 13,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (14,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei

A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a Kotró, ami 2011-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30 métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.[5][6]

  • Légi felvétel Gyékényesről
    Légi felvétel Gyékényesről
  • Az igen tiszta vizű kavicsbányató, a Kotró
    Az igen tiszta vizű kavicsbányató, a Kotró

Jegyzetek

  1. ↑ Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  4. ↑ Gyékényes Helységnévtár
  5. ↑ Dél-Somogy tengere a Kotró. Somogy TV, 2011. július 11. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  6. ↑ A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. december 10.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyékényes&oldid=20663111”