„Berkenye (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
53. sor: | 53. sor: | ||
=== Falumúzeum === |
=== Falumúzeum === |
||
Berkenyén egy, előzőleg az Engesdorf család tulajdonában lévő, faluházban megismerhetjük a hajdani [[dunai svábok|svábok]] életviszonyait, kultúráját.<ref>{{cite web |
Berkenyén egy, előzőleg az Engesdorf család tulajdonában lévő, faluházban megismerhetjük a hajdani [[dunai svábok|svábok]] életviszonyait, kultúráját.<ref>{{cite web| url = http://turaindex.hu/celpont/falumuzeum21-1890| title = Túraindex: Berkenye| accessdate = 20130109| format = html| language = magyar| archiveurl = https://web.archive.org/web/20131113153145/http://www.turaindex.hu/celpont/falumuzeum21-1890#| archivedate = 2013-11-13}}</ref> |
||
| url = http://turaindex.hu/celpont/falumuzeum21-1890| title = Túraindex: Berkenye| accessdate = 20130109| format = html| language = magyar}}</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2018. november 13., 15:09-kori változata
Berkenye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Schmidt Józsefné[1] | ||
Irányítószám | 2641 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 736 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,46 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Észak-magyarországi-medencék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Nógrádi-medence[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 19° 04′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 24″, k. h. 19° 04′ 15″ | |||
Berkenye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenye témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berkenye (németül: Birkenheim/Berkina) község Nógrád megye Rétsági járásában.
Fekvése
Nógrád megye délnyugati részén található a Börzsöny szomszédságában.
A település megközelíthető a 2-es számú főútról, vagy vasúton a 75-ös számú (Vác-Balassagyarmat) vonalon.
Szomszédos települések
Történet
Berkenyéről szóló írásokban feljegyezték, hogy 1717-ben a terület akkori birtokos, a váci püspök népesítette be Németországból származó telepesekkel, ezek a telepesek Frankóniából jöttek. Lakóinak nagy része ma is német anyanyelvű. A település német neve: Berkina.
Házai magukon viselik a német betelepülők stílusát. Az utóbbi évtizedekben Budapestről is többen vásároltak itt házat.
Sokáig közös tanácsú község volt a szomszédos Nógráddal, 1990-ben vált el tőle.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Gazdaság
A község azon a vidéken fekszik, ahol hagyományosan fontos a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt.
1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet hoztak létre, 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, 2006-ra 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé nőtt. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.
Ukrajna, Románia és Bulgária olcsó munkaereje miatt a málna termelői ára 1998 óta, és ennek következtében a magyar termelés is jelentősen csökkent az elmúlt években; és a viszonylag kis területen dolgozó málnatermelők pedig kimaradnak a hazai földalapú és egyéb támogatásokból.
Látnivalók
Római katolikus templom
A Nógrádi Főesperesség plébániái között Berkenyét 1629-ben említik először. A falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, tönkrement, 1717-ben szervezték újjá a falut, németeket telepítettek le. Az 1700-as évek elején a községnek fatemploma volt. A ma is álló templomot 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök rendeletére építették. Szerkezete: egyhajós, homlokzati toronnyal, szentélye kosárívvel záródó. Főhomlokzatán Migazzi címer található.
Falumúzeum
Berkenyén egy, előzőleg az Engesdorf család tulajdonában lévő, faluházban megismerhetjük a hajdani svábok életviszonyait, kultúráját.[5]
Jegyzetek
- ↑ Berkenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Túraindex: Berkenye (magyar nyelven) (html). [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
Források
- Berkenye honlapja (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2013. január 9.)
Berkenye temetője a Find a grave honlapon. http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=csr&CScn=berkenye&CScntry=0&CSst=0