„Eduard Georgijevics Bagrickij” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
34. sor: 34. sor:


==Művei==
==Művei==
* [[1926]] – ''Gondolatok Opanaszról'' (''Дума про Опанаса''), a leghíresebb munkája
* [[1926]] – ''Gondolatok Opanaszról'' ''(Дума про Опанаса)'', a leghíresebb munkája
* [[1927]] – ''Csempészek''
* [[1927]] – ''Csempészek''
* [[1928]] – ''Délnyugat'' – az első verseskötete
* [[1928]] – ''Délnyugat'' – az első verseskötete

A lap 2018. november 11., 17:03-kori változata

Eduard Georgijevics Bagrickij
Bagrickij Moszkvában, 1930 körül
Bagrickij Moszkvában, 1930 körül
Élete
Született1895. november 3. vagy október 22.
Odessza
Elhunyt1934. február 16.
Moszkva
SírhelyNovogyevicsi temető
HázastársaLydia Souok
GyermekeiVsevolod Bagritski
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, dráma
Eduard Georgijevics Bagrickij aláírása
Eduard Georgijevics Bagrickij aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Georgijevics Bagrickij témájú médiaállományokat.

Eduard Bagrickij (oroszul : Эдуард Багрицкий (álnév); eredeti nevén: Эдуард Георгиевич Дзюбин) (Odessza, 1895. november 3. vagy október 22.Moszkva, 1934. február 16.) orosz/szovjet költő, műfordító és drámaíró.

Élete és munkássága

Szegény zsidó polgári családból származik. Földmérő tanfolyamokat végzett, de szakmájában nem dolgozott. A Odesszában, a helyi lapokban 1915-ben jelentek meg munkái. Munkájára az irodalmi antológia, a neoromantikus költészet volt jellemző. Hamarosan az odesszai írók – Iszaak Babel, Jurij Olesa, Valentyin Katajev mellett – egyik legfontosabb alakja.

Számára az 1917-es októberi orosz forradalom a szabadságot, a megváltást, a szabad élethez való jogot hozta. 1918-ban önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, a politikai osztályon propaganda verseket írt.

Munkássága 1925-től, Moszkvába költözésével kibontakozott. Költészetére a színes képek, az érzelmi kitörések és vágyak, a romantikus kompozíciók jellemzők. Joszif Visszarionovics Sztálin egyre növekvő elnyomó rendszerével szemben burkolt kritikát alkalmazott. Korai halála miatt barátai segítettek, hogy művei megjelenjenek, segítve a családja életét.

Művei

  • 1926Gondolatok Opanaszról (Дума про Опанаса), a leghíresebb munkája
  • 1927Csempészek
  • 1928Délnyugat – az első verseskötete
  • 1932A győztesek – második verseskötete
  • 1932 – Az utolsó éjjel; Férfi a külvárosban

Magyarul

  • Álmatlan éj; vál. Pór Judit, ford., utószó Tellér Gyula; Európa, Bp., 1970

Források