„Történettudomány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
62. sor: | 62. sor: | ||
* 1975 ''[[Geschichte und Gesellschaft|Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft]]'' (Németország) |
* 1975 ''[[Geschichte und Gesellschaft|Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft]]'' (Németország) |
||
* 1976 ''[[Journal of Family History]]'' |
* 1976 ''[[Journal of Family History]]'' |
||
* 1982 ''[[Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung]]'' [http://www.cisi.unito.it/stor/home.htm] |
* 1982 ''[[Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung]]'' [https://web.archive.org/web/20110608142120/http://www.cisi.unito.it/stor/home.htm] |
||
* 1982 ''[[Subaltern Studies]]'' (Oxford University Press) |
* 1982 ''[[Subaltern Studies]]'' (Oxford University Press) |
||
* 1986 ''[[Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts]]'', 2003 óta: ''[http://www.stiftung-sozialgeschichte.de/ Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts]'' (Németország) |
* 1986 ''[[Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts]]'', 2003 óta: ''[http://www.stiftung-sozialgeschichte.de/ Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts]'' (Németország) |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
* 1990 ''[[Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften]]'' [http://www.univie.ac.at/Wirtschaftsgeschichte/OeZG/] |
* 1990 ''[[Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften]]'' [http://www.univie.ac.at/Wirtschaftsgeschichte/OeZG/] |
||
* 1992 ''[[Women's History Review]]'' |
* 1992 ''[[Women's History Review]]'' |
||
* 1993 ''[[Historische Anthropologie]]'' [http://www.historische-anthropologie.uni-goettingen.de/] |
* 1993 ''[[Historische Anthropologie]]'' [https://web.archive.org/web/20090911031945/http://www.historische-anthropologie.uni-goettingen.de/] |
||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
A lap 2018. november 10., 12:21-kori változata
Történettudomány | |
Historia | |
Kleió, a történetírás múzsája (Pierre Mignard olajfestménye, 1689 körül) | |
Tárgya | az emberiség múltja |
Ágai | |
Jelentős művelői | Hérodotosz, Livius, Tacitus, Beda Venerabilis, Ibn Khaldún, Jules Michelet, Leopold von Ranke, Vere Gordon Childe |
Jelentős kézikönyvei | Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba (Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986) |
– Társadalomtudományok – |
A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a 19. században született.
A történettudomány kialakulása
Az régebbi korokban is népszerű tevékenység volt a történelmi tárgyú művek készítése, amit történetírásnak nevezünk. A történetírás elsősorban a közeli vagy távolabbi múlt eseményeinek időrendi sorrendben való feljegyzését jelentette. A legelterjedtebb műfaja a krónika volt. Az események elbeszélése nem volt feltétlenül objektív, függött attól, hogy ki írja le azokat, továbbá attól, hogy az író mit vett be a „múlt” fogalmába, és hogyan magyarázta az emberi társadalom működését. A történetírás történetét, a történészi munkák alakulását és fejlődését, kapcsolatukat az aktuális történelmi időszakkal a historiográfia tudománya vizsgálja.
A történettudomány forrásai
A történelem tanulmányozását a történettudomány művelői, a történészek elsősorban az írott források, de a kutatás kiterjed az élet melléktermékeként keletkező tárgyi emlékekre is. A forrásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik legfontosabb felosztás szerint egyrészt léteznek olyan forrásanyagok, amelyek a társadalmi élet melléktermékeként a különböző intézmények működése vagy bármilyen egyéni tevékenység során keletkeznek (pl. a levéltárakban őrzött hivatalos, jogi, közigazgatási dokumentumok), másrészt léteznek narratív (elbeszélő jellegű) források, amelyek keletkezésének célja az, hogy beszámoljanak valamilyen eseményről. Ezek lehetnek pl. naplók, személyes levelek, de lehetnek maguk a régebbi korok történetírói művei, krónikái is.
A történettudomány pártatlansága
Az írott források nem mindig állják ki az objektivitás próbáját, tekintve, hogy igen fontos történelmi következménnyel járó események maradhatnak lejegyezetlenül, a feljegyzések elveszhetnek vagy megsemmisíthetik őket, ami által sokszor lényeges összefüggésekre nem derül fény.
Ahhoz hogy objektív képet kaphassunk a különböző történelmi események lefolyásáról, azt kell megállapítanunk, hogy a forrásaink valóban eredetiek-e vagy pedig hamisítványok. A narratív forrásoknál azt is meg kell állapítani, hogy azok szerzője, az események elbeszélője valóban az igazságot akarta-e közölni, vagy egyáltalán volt-e lehetősége arra, hogy valós információkhoz jusson az adott eseményről. Természetesen sokszor megtörténik, hogy a történelmi események feljegyzése nem objektív módon történik. A legtöbb esetben a narratív források csupán kísérletek a leírt események igazolására, magyarázatára, esetleg elferdítésére, a szerzőjük vagy a megbízója személyes érdekeitől függően.
Ezen kívül pedig a mai napig érvényes Napóleon azon állítása, miszerint a „történelmet mindig a győztesek írják”. Ez azt jelenti, hogy a történelemírásnak a legtöbb esetben célja van. Ezen célok közül pedig az egyik legfontosabb a propaganda.
A mai történészek fontos feladata, hogy egy bizonyos történelmi távlatból figyelve az eseményeket (legalább 50 év, habár ez is rendkívül csekély idő) igyekezzenek a különböző források alapján objektíven rekonstruálni a múlt eseményeit.
Fontosabb történelemtudományi folyóiratok
- 1840 Historisk tidsskrift (Dánia)
- 1859 Historische Zeitschrift (Németország)
- 1866 Archivum historicum, később Historiallinen arkisto (Finnország)
- 1867 Századok
- 1871 Historisk tidsskrift (Norvégia)
- 1876 Revue Historique (Franciaország)
- 1881 Historisk tidskrift (Svédország)
- 1886 English Historical Review (Anglia)
- 1895 American Historical Review (USA)
- 1914 Mississippi Valley Historical Review (1964 óta Journal of American History) (USA)
- 1916 The Journal of Negro History
- 1916 Historisk tidskrift för Finland (Finnország)
- 1918 Hispanic American historical review
- 1928 Scandia (Svédország)
- 1929 Annales. Économies. Sociétés. Civilisations
- 1952 Past & present: a journal of historical studies (Nagy Britannia)
- 1953 Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte (Németország)
- 1956 Journal of the Historical Society of Nigeria (Nigéria)
- 1960 Journal of African History (Cambridge)
- 1960 Technology and culture: the international quarterly of the Society for the History of Technology (USA)
- 1975 Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft (Németország)
- 1976 Journal of Family History
- 1982 Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung [1]
- 1982 Subaltern Studies (Oxford University Press)
- 1986 Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts, 2003 óta: Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts (Németország)
- 1990 Gender and history
- 1990 L'Homme. Zeitschrift für feministische Geschichtswissenschaft [2] (Ausztria)
- 1990 Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften [3]
- 1992 Women's History Review
- 1993 Historische Anthropologie [4]
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |