„Piroklaszt ár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{bedolgoz|Vulkanikus törmelékár}}{{nincs forrás}} |
{{bedolgoz|Vulkanikus törmelékár}}{{nincs forrás}} |
||
A '''piroklaszt sűrűségár''' vulkánkitöréseknél |
A '''piroklaszt sűrűségár''' vulkánkitöréseknél esetenként fellépő [[vulkanikus törmelékár|törmelékárat]] kísérő jelenség, a piroplasztikus folyam a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy (> 100 km/óra), mivel nagy mozgási energiájú, nagyméretű, kiterjedt [[hamufelhő]] alatt mozog, és előfordul, hogy igen magas [[hőmérséklet]]ű. |
||
==Osztályozásuk== |
==Osztályozásuk== |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást. |
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást. |
||
== Források == |
|||
* [http://petrology.geology.elte.hu/Vulkanizmus_6_Robbanasos%20kitoresek.pdf Dr. Harangi Szabolcs: Vulkanizmus Robbanásos kitörések], petrology.geology.elte.hu |
|||
{{csonk-dátum|csonk-geológia|2007 augusztusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-geológia|2007 augusztusából}} |
||
A lap 2018. november 9., 17:54-kori változata
 |
Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Vulkanikus törmelékár szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A piroklaszt sűrűségár vulkánkitöréseknél esetenként fellépő törmelékárat kísérő jelenség, a piroplasztikus folyam a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy (> 100 km/óra), mivel nagy mozgási energiájú, nagyméretű, kiterjedt hamufelhő alatt mozog, és előfordul, hogy igen magas hőmérsékletű.
Osztályozásuk
Többféle módon osztályozhatók a piroklaszt sűrűségárak:
Törmeléksűrűség alapján
- Ha nagy az ár törmeléksűrűsége, akkor piroklaszt árról van szó, tovább kétfelé oszthatók a piroklaszt árak: a horzsakő tartalmú hamuárak, ezt másképp ignimbritnek nevezzük; illetve a tömött, nagy sűrűségű és törmelék-tartalmú blokk- és hamuárak, melyet nuée ardente-nek nevezünk.
- Ha az ár törmeléksűrűsége pedig kicsi, akkor piroklaszt torlóár megnevezés illeti a jelenséget.
Keletkezésük szerint
A piroklaszt sűrűségárak lávadómok vagy kitörési felhők összeomlásával keletkezhetnek.
- Egy viszkózus lávadóm összeomolhat a saját súlya révén (gravitációs összeomlás), vagy robbanás következtében. Az utóbbit Pelée-típusúnak nevezzük, az előbbit Merapi-típusúnak. A Pelée-típusú egyik alváltozata, amikor a robbanás mellett hegyomlás is bekövetkezik, ez történt a Mount Saint Helens 1980-as kitörésekor is. A lávadómok összeomlása során blokk- és hamuárak keletkeznek, izzófelhőként vagy nuée ardente-ként zúdulnak alá a lejtőkön.
- A kitörési felhők összeomlása (Sufriére-típus) bekövetkezhet egyszeri alkalommal, vagy folyamatos kitörési oszlopok esetében szakaszosan. Utóbbi esetben az állandó utánpótlás miatt a kitörési felhő megmarad a végleges összeomlásig, kisebb darabok szakadnak le róla, és sűrűségárakként zúdulnak alá. A nagy sűrűségű felhők általában hamarabb összeomlanak, mint a kisebb sűrűségűek, alapvetően saját súlyuknál fogva. A kitörési felhők összeomlása következtében torlóárak, ignimbrit, azaz horzsakő- és hamuárak és nuée ardente-ek, vagyis izzófelhők is keletkezhetnek.
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást.
Források
- Dr. Harangi Szabolcs: Vulkanizmus Robbanásos kitörések, petrology.geology.elte.hu
