„Generátor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
wikidata hivatkozás |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, általában a generátor tengelyére csatlakozó [[erőgép]]pel (jellemzően diesel- vagy benzinmotor, erőművek esetében [[szélturbina|szél]]-, [[vízturbina|víz]]-, [[gázturbina|gáz]]- ill. [[gőzturbina]]) forgatják. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak. |
A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, általában a generátor tengelyére csatlakozó [[erőgép]]pel (jellemzően diesel- vagy benzinmotor, erőművek esetében [[szélturbina|szél]]-, [[vízturbina|víz]]-, [[gázturbina|gáz]]- ill. [[gőzturbina]]) forgatják. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak. |
||
Az állórész legtöbbször háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben [[szinkron gép]]ek esetén külső forrásból, szénkefés-csúszógyűrűs szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; [[aszinkron gép]]eknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram biztosítja a működéshez |
Az állórész legtöbbször háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben [[szinkron gép]]ek esetén külső forrásból, szénkefés-csúszógyűrűs szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; [[aszinkron gép]]eknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram biztosítja a működéshez szürkeség mágneses teret. |
||
A szinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész ''szöghelyzete'' siet a forgó mágneses mezőhöz képest. Az aszinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész ''fordulatszáma'' nagyobb a szinkron fordulatszámnál (a forgó mágneses mező fordulatszámánál). |
A szinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész ''szöghelyzete'' siet a forgó mágneses mezőhöz képest. Az aszinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész ''fordulatszáma'' nagyobb a szinkron fordulatszámnál (a forgó mágneses mező fordulatszámánál). |
A lap 2018. november 2., 09:36-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Generátornak nevezzük azokat a forgó villamos gépeket, amelyek a tengelyükön közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják. Az első generátort a brit Michael Faraday készítette 1831-ben . A kínai Dongfang Electric vállalat készítette az eddigi legnagyobb, 1750 MW teljesítményű generátort a Taishanban épülő 3. generációs nyomottvizes reaktorral tervezett atomerőművéhez.[2]
Működési elv
A generátorok váltakozó feszültséget állítanak elő az elektromágneses indukció – mozgási indukció – törvényei szerint.
A generátor által előállított váltakozó feszültség jellemzői:
- csúcsérték: a feszültség maximális nagysága;
- pillanatérték: a feszültség pillanatnyi értéke;
- frekvencia: a másodpercenkénti rezgésszám, a feszültségváltozás periódusidejének reciproka.
Felépítés, működés
A generátor egy gerjesztett – ritkán állandómágneses – forgórészből és egy- vagy többfázisú tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze. Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt, biztosítják annak sima és stabil futását.
A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, általában a generátor tengelyére csatlakozó erőgéppel (jellemzően diesel- vagy benzinmotor, erőművek esetében szél-, víz-, gáz- ill. gőzturbina) forgatják. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak.
Az állórész legtöbbször háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben szinkron gépek esetén külső forrásból, szénkefés-csúszógyűrűs szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; aszinkron gépeknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram biztosítja a működéshez szürkeség mágneses teret.
A szinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész szöghelyzete siet a forgó mágneses mezőhöz képest. Az aszinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész fordulatszáma nagyobb a szinkron fordulatszámnál (a forgó mágneses mező fordulatszámánál).
A generátor előnye a dinamóval szemben az, hogy az indukált feszültséget keferendszer nélkül közvetlenül az állórészről veszik le, így nagy áramok esetén sem kell a mozgó és súrlódó alkatrészek (csúszógyűrű, szénkefék) sérülésétől tartani. Az előállított váltakozó feszültség transzformátor segítségével átalakítható, és minimális veszteséggel szállítható. A generátor hátrányaként jelentkezik, hogy - működési elvéből és konstrukciójából adódóan - közvetlenül nem képes egyenfeszültség előállítására; egyenáramú villamos hálózat táplálásához emiatt az állórésztekercs(ek) áramának egyenirányítása szükséges (pl. gépjárműgenerátorok esetében).
Jegyzetek
- ↑ Ganz Ábrahám a Hindukusnál. A Wang folyó versei . Studiolum. [2015. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
- ↑ http://energiainfo.hu/cikk/mar_uton_az_epr_generatora.30475.html Már úton az EPR generátora