„Villányi borvidék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Magyar borvidékek kategória eltávolítva; Villányi borvidék kategória hozzáadva (a HotCattel)
a Pécsi gasztronómia kategória eltávolítva (a HotCattel)
55. sor: 55. sor:
{{Portál|Pécs|-}}
{{Portál|Pécs|-}}


[[Kategória:Pécsi gasztronómia]]
[[Kategória:Villányi borvidék]]
[[Kategória:Villányi borvidék]]

A lap 2018. november 1., 20:24-kori változata

Villányi borvidék
A régió elhelyezkedése
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategóriaI. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
OrszágMagyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya megye
BorrégióDél-Dunántúli borrégió
Éghajlatmediterrán
Talajösszetevőklöszös barna erdőtalaj, mészkő és agyag
Régió területe2100 hektár
SzőlőfajtákKadarka, Portugieser, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir, Olaszrizling, Tramini és Ottonel muskotály
Érési időszakszeptember
BortermelésVillányi Cabernet Franc, Villányi Cabernet Sauvignon
MegjegyzésekA vidék nemzetközi borversenyeken is elismert legjobb borai: Vylyan Duennium 2003 és Gere Attila Pincészete Kopár Cuvée 2003;
A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi témájú médiaállományokat.

A Villányi borvidék[1] (korábban Villány–Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz.

Szőlőfajták/borok

A Villányi vörösborok sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol és tannintartalmúak. Mintegy 70-80%-ban találhatók a termőterületen. Ezek: a kevés hagyományos Kadarka, több Oportó (Portugieser), valamint a Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Zweigelt, Pinot noir. Belőlük készülnek a legkeresettebb magyar borok és a népszerű Kékfrankos cuvée-k. Siklós tüzes fehérborai pedig az Olaszrizling, Tramini, Ottonel muskotály.

Települések

Történelem

Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, valamint a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat is errefelé. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az 1980-as évek végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. 1987-ben a Szőlő és Bor városa megtisztelő címet érdemelte ki Villány a nemzetközi zsűritől. Egy évvel később pedig megalakult a Villányi Borőrök rendje is.

Fontosabb pincészetek

A Günzer-család

A borvidék meghatározó termelői és specialitásaik:

Jegyzetek

Forrás

Külső hivatkozások