„Kromoszóma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam 2001:738:809:83FB:2463:21DF:3CCE:F72 (vita) szerkesztését (oldid: 20431151) Címke: Visszavonás |
Apróbb elírások és hiányosságok javítása. A replikációt elég oldalanként egyszer linkelni. Halott link eltávolítása a szövegtörzsből (amúgy sem e módon kell megadni). |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
A [[sejt]] [[genetika]]i információit hordozó [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] általában '''kromoszómának''' nevezett makromolekulákba van csomagolva. |
A [[sejt]] [[genetika]]i információit hordozó [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] általában '''kromoszómának''' nevezett makromolekulákba van csomagolva. |
||
A '''kromoszóma''' (a görög ''chroma''=színes és ''soma''=test szavakból) egy hosszú DNS [[molekula]], mely számos [[gén]]t, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Az [[eukarióták]] kromoszómáiban a nem kondenzált DNS a [[sejtmag]]ban [[hiszton]] [[fehérje|fehérjékkel]] alkotott szerkezetben található, melyet [[kromatin]]nak nevezünk. A [[mitózis]] (sejtosztódás) alatt a kromoszómák kondenzálódnak, ilyenkor metafázisos jelzővel írjuk le őket. Ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként [[fénymikroszkóp]]pal. Minden kromoszóma két karral, egy röviddel – ''p kar'', a ''petit'' ’kicsi’ francia szóból – és egy hosszúval – ''q kar'', követve a p-t betűrendben – rendelkezik. A [[prokarióták]]ban nem található [[sejtmag]] vagy [[hiszton]] fehérje A relaxált (más néven kitekeredett) állapotában a DNS-en [[Transzkripció (biológia)|transzkripció]] (RNS |
A '''kromoszóma''' (a görög ''chroma''=színes és ''soma''=test szavakból) egy hosszú DNS [[molekula]], mely számos [[gén]]t, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Az [[eukarióták]] kromoszómáiban a nem kondenzált DNS a [[sejtmag]]ban [[hiszton]] [[fehérje|fehérjékkel]] alkotott szerkezetben található, melyet [[kromatin]]nak nevezünk. A [[mitózis]] (sejtosztódás) alatt a kromoszómák kondenzálódnak, ilyenkor metafázisos jelzővel írjuk le őket. Ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként [[fénymikroszkóp]]pal. Minden kromoszóma két karral, egy röviddel – ''p kar'', a ''petit'' ’kicsi’ francia szóból – és egy hosszúval – ''q kar'', követve a p-t betűrendben – rendelkezik. A [[prokarióták]]ban nem található [[sejtmag]] vagy [[hiszton]] fehérje. A relaxált (más néven kitekeredett) állapotában a DNS-en [[Transzkripció (biológia)|transzkripció]] (RNS-átírás), szabályozó folyamatok vagy [[replikáció]] (DNS megkettőződés) mehetnek végbe. |
||
A '''kromoszómákat''' először [[Karl Wilhelm von Nägeli]] figyelte meg [[1842]]-ben, részleteiben pedig [[1882]]-ben vizsgálta meg [[Walther Flemming]]. [[1910]]-ben [[Thomas Hunt Morgan]] bebizonyította, hogy a kromoszómák [[gén]]eket hordoznak. |
A '''kromoszómákat''' először [[Karl Wilhelm von Nägeli]] figyelte meg [[1842]]-ben, részleteiben pedig [[1882]]-ben vizsgálta meg [[Walther Flemming]]. [[1910]]-ben [[Thomas Hunt Morgan]] bebizonyította, hogy a kromoszómák [[gén]]eket hordoznak. |
||
== Kromoszómák növényekben, élesztőben, állatokban == |
== Kromoszómák növényekben, élesztőben, állatokban == |
||
Ezen [[élet|élőlények]] [[sejtmag]]jában több lineáris kromoszómát is találhatunk. Mindegyik rendelkezik [[centromer]]rel, és egy vagy két karral, amelyek a centromerből indulnak ki. A kromoszómák végei speciális struktúrák, a [[telomer]]ek. A |
Ezen [[élet|élőlények]] [[sejtmag]]jában több lineáris kromoszómát is találhatunk. Mindegyik rendelkezik [[centromer]]rel, és egy vagy két karral, amelyek a centromerből indulnak ki. A kromoszómák végei speciális struktúrák, a [[telomer]]ek. A DNS-replikáció a kromoszómán számos ponton kezdődhet. |
||
== Baktériumkromoszómák == |
== Baktériumkromoszómák == |
||
Nagyrészt cirkuláris molekulák. A [[baktériumok]] gyakran egy, ritkán több kromoszómával rendelkeznek. DNS a [[plazmid]]okban is található, melyeket leginkább méret alapján lehet elkülöníteni a kromoszómáktól. A |
Nagyrészt cirkuláris molekulák. A [[baktériumok]] gyakran egy, ritkán több kromoszómával rendelkeznek. DNS a [[plazmid]]okban is található, melyeket leginkább méret alapján lehet elkülöníteni a kromoszómáktól. A DNS-replikáció a replikációs origóból (a DNS megkettőződés startpontjából) indul. |
||
== Kromatin == |
== Kromatin == |
||
Két fajta kromatin létezik: |
Két fajta kromatin létezik: |
||
* [[Eukromatin]], mely az aktív géneket tartalmazza, ezeken folyik génexpresszió, azaz a gének RNS-be való átírása. |
* [[Eukromatin]], mely az aktív géneket tartalmazza, ezeken folyik génexpresszió, azaz a gének [[Ribonukleinsav|RNS]]-be való átírása. |
||
* [[Heterokromatin]], inaktív szakaszokkal, melyek ugyancsak két típusba sorolhatók: |
* [[Heterokromatin]], inaktív szakaszokkal, melyek ugyancsak két típusba sorolhatók: |
||
** ''Konstitutív heterokromatin, mely sohasem aktív, nagyrészt a centromer körül. |
** ''Konstitutív heterokromatin, mely sohasem aktív, nagyrészt a centromer körül. |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
[[Fájl:chromatin chromosome.png|frame|none| DNS kondenzáció szintjei (1) DNS szál (2) Kromatin szál (<font color="#0000FF">'''DNS'''</font> <font color="#008000">'''hisztonokkal'''</font>). (3) Kromatin [[sejtciklus|interfázis]] alatt <font color="#FF0000">'''centromér'''</font>. (4) Kondenz kromatin [[sejtciklus|profázis]] alatt. (5) Kromoszóma [[sejtciklus|metafázis]] alatt.]] |
[[Fájl:chromatin chromosome.png|frame|none| DNS kondenzáció szintjei (1) DNS szál (2) Kromatin szál (<font color="#0000FF">'''DNS'''</font> <font color="#008000">'''hisztonokkal'''</font>). (3) Kromatin [[sejtciklus|interfázis]] alatt <font color="#FF0000">'''centromér'''</font>. (4) Kondenz kromatin [[sejtciklus|profázis]] alatt. (5) Kromoszóma [[sejtciklus|metafázis]] alatt.]] |
||
A [[mitózis]] korai fázisaiban |
A [[mitózis]] korai fázisaiban a [[kromatin]] egyre kondenzebbé válik. Funkcióját elveszíti, mint [[genetika]]i anyag és tömörített állapotba kerül. A két centromeren keresztül kapcsolódó kromatid szál láthatóvá válik '''kromoszóma''' formájában. [[Mikrotubulus]]ok kötődnek a centromerekhez, és a [[mitózis]] későbbi szakaszaiban ([[sejtciklus|anafázis]]) egy-egy készlet kromatid kerül a leánysejtek mindegyikébe. |
||
A kromoszóma magasan szervezett szerkezettel rendelkezik. Például hasonló funkciójú [[gén]]ek egymáshoz közel helyezkednek el a [[sejtmag]]ban, még ha a kromoszómán távol is vannak. A rövid karra egyéb szekvencia is kerülhet, melyet szatellita kromoszómának nevezünk, és amely a |
A kromoszóma magasan szervezett szerkezettel rendelkezik. Például hasonló funkciójú [[gén]]ek egymáshoz közel helyezkednek el a [[sejtmag]]ban, még ha a kromoszómán távol is vannak. A rövid karra egyéb szekvencia is kerülhet, melyet szatellita kromoszómának nevezünk, és amely a [[riboszomális RNS]]-eket kódolja. |
||
== Kromoszómák különböző fajokban == |
== Kromoszómák különböző fajokban == |
||
{| border="0" style="float:left;" |
{| border="0" style="float:left;" |
||
|+Kromoszóma számok (diploid) |
|+Kromoszóma számok (diploid) |
||
|- |
|- |
||
| align="left"|'''Fajok''' || '''# Kromoszóma''' |
| align="left"|'''Fajok''' || '''# Kromoszóma''' |
||
147. sor: | 147. sor: | ||
== Kromoszomális rendellenességek == |
== Kromoszomális rendellenességek == |
||
[[Fájl:Chromosome 21.png|Down szindrómában a 21-es kromoszóma érintett|bélyegkép]] |
[[Fájl:Chromosome 21.png|Down szindrómában a 21-es kromoszóma érintett|bélyegkép]] |
||
Néhány '''kromoszóma''' |
Néhány '''kromoszóma'''-abnormalitás nem okoz betegséget, mint például a [[transzlokáció (genetika)|transzlokáció]] vagy az [[inverzió (genetika)|inverzió]], azonban nagyobb valószínűséggel születhet ilyen abnormalitással rendelkező szülőnek beteg gyermeke. |
||
Változások a [[ploidia|ploidiában]] akár végzetesek is lehetnek. Genetikai tanácsadás áll a szülők rendelkezésére az ilyen rendellenességek felfedezésére. |
Változások a [[ploidia|ploidiában]] akár végzetesek is lehetnek. Genetikai tanácsadás áll a szülők rendelkezésére az ilyen rendellenességek felfedezésére. |
||
Kromoszómatöbblet vagy -hiány genetikai betegségekhez vezethet: |
Kromoszómatöbblet vagy -hiány genetikai betegségekhez vezethet: |
||
* [[Macskanyávogás szindróma]], amit az 5-ös kromoszóma rövid karjának részleges deléciója okoz. A név a francia macskanyávogás kifejezésből származik, mivel az |
* [[Macskanyávogás szindróma]], amit az 5-ös kromoszóma rövid karjának részleges deléciója okoz. A név a francia macskanyávogás kifejezésből származik, mivel az ebben szenvedő újszülöttek sírása ilyen hangra hasonlít. Széles szemmel, kis fejjel és állkapoccsal, mentális retardációval születnek, néhány évig maradnak életben. |
||
* [[Wolf-Hirschhorn-szindróma]], a 4-es kromoszóma rövid karjának deléciója okozza. Növekedésben elmarad társaitól és mentális retardációban is szenved. |
* [[Wolf-Hirschhorn-szindróma]], a 4-es kromoszóma rövid karjának deléciója okozza. Növekedésben elmarad társaitól és mentális retardációban is szenved. |
||
* [[Down-szindróma]] (extra 21-es kromoszóma). 21-es triszómia. Csökkent izomtónus, mongoloid szem, aszimmetrikus koponya, és enyhe mentális retardáció jellemzi. |
* [[Down-szindróma]] (extra 21-es kromoszóma). 21-es triszómia. Csökkent izomtónus, mongoloid szem, aszimmetrikus koponya, és enyhe mentális retardáció jellemzi. |
||
* [[Edward-szindróma]] a második leggyakoribb [[genetika]]i rendellenesség a Down-szindróma után. A 18-as kromoszóma triszómiája miatt alakul ki. Mentális és motoros funkciók kiesésével, jellegzetes ökölbe szorított kézzel jár együtt, korai halálhoz vezet. |
* [[Edward-szindróma]] a második leggyakoribb [[genetika]]i rendellenesség a Down-szindróma után. A 18-as kromoszóma triszómiája miatt alakul ki. Mentális és motoros funkciók kiesésével, jellegzetes ökölbe szorított kézzel jár együtt, korai halálhoz vezet. |
||
* [[Patau-szindróma]], D-Szindróma vagy 13-as triszómia. Az előzőhöz hasonlít, csak az ökölbe szorított kéz nem jellemző. |
* [[Patau-szindróma]], D-Szindróma vagy 13-as triszómia. Az előzőhöz hasonlít, csak az ökölbe szorított kéz nem jellemző. |
||
* [[Jacobsen-szindróma]], avagy terminális 11q deléció. Ritka betegség. Normális vagy enyhén csökkent IQ, gyenge beszédkészség és Paris-Trousseau vérzési szindróma jellemző rá |
* [[Jacobsen-szindróma]], avagy terminális 11q deléció. Ritka betegség. Normális vagy enyhén csökkent IQ, gyenge beszédkészség és Paris-Trousseau vérzési szindróma jellemző rá. |
||
* [[Klinefelter-szindróma]] (XXY). Férfiak ilyen szindrómával általában sterilek, hosszabb végtagokkal rendelkeznek, gyakran félénkek, csendesek, lassan beszélnek, diszlexiások. Pubertás |
* [[Klinefelter-szindróma]] (XXY). Férfiak ilyen szindrómával általában sterilek, hosszabb végtagokkal rendelkeznek, gyakran félénkek, csendesek, lassan beszélnek, diszlexiások. Pubertás korban egyeseknek nőies mellük nőhet. |
||
* [[Turner-szindróma]] (XX vagy XY helyett X). A női jellegek jelen vannak, csak alulfejlettek. Alacsony alkat, szem |
* [[Turner-szindróma]] (XX vagy XY helyett X). A női jellegek jelen vannak, csak alulfejlettek. Alacsony alkat, szem-rendellenességek és zavart csontfejlődés, beesett mellkas. |
||
* [[XYY-szindróma]]. ''Szuperférfiaknak'' nevezték el őket a két Y-kromoszóma miatt, természetesen alaptalanul. Egy ír börtön elítéltjei között számos ilyen kariotípust találtak, ebből következtettek erre. Azonban ennek semmilyen tudományos alapja nincs. |
* [[XYY-szindróma]]. ''Szuperférfiaknak'' nevezték el őket a két Y-kromoszóma miatt, természetesen alaptalanul. Egy ír börtön elítéltjei között számos ilyen kariotípust találtak, ebből következtettek erre. Azonban ennek semmilyen tudományos alapja nincs. |
||
* [[Tripla X-szindróma]] (XXX). Igazából állapot, nem szindróma, hiszen enyhe [[diszlexia|diszlexián]] kívül nem társul egyéb tünetekkel. ''Szupernőknek'' nevezték el őket, szintén alaptalanul. |
* [[Tripla X-szindróma]] (XXX). Igazából állapot, nem szindróma, hiszen enyhe [[diszlexia|diszlexián]] kívül nem társul egyéb tünetekkel. ''Szupernőknek'' nevezték el őket, szintén alaptalanul. |
A lap 2018. november 1., 18:47-kori változata
A sejt genetikai információit hordozó DNS általában kromoszómának nevezett makromolekulákba van csomagolva.
A kromoszóma (a görög chroma=színes és soma=test szavakból) egy hosszú DNS molekula, mely számos gént, szabályozó és egyéb szekvenciákat tartalmaz. Az eukarióták kromoszómáiban a nem kondenzált DNS a sejtmagban hiszton fehérjékkel alkotott szerkezetben található, melyet kromatinnak nevezünk. A mitózis (sejtosztódás) alatt a kromoszómák kondenzálódnak, ilyenkor metafázisos jelzővel írjuk le őket. Ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként fénymikroszkóppal. Minden kromoszóma két karral, egy röviddel – p kar, a petit ’kicsi’ francia szóból – és egy hosszúval – q kar, követve a p-t betűrendben – rendelkezik. A prokariótákban nem található sejtmag vagy hiszton fehérje. A relaxált (más néven kitekeredett) állapotában a DNS-en transzkripció (RNS-átírás), szabályozó folyamatok vagy replikáció (DNS megkettőződés) mehetnek végbe.
A kromoszómákat először Karl Wilhelm von Nägeli figyelte meg 1842-ben, részleteiben pedig 1882-ben vizsgálta meg Walther Flemming. 1910-ben Thomas Hunt Morgan bebizonyította, hogy a kromoszómák géneket hordoznak.
Kromoszómák növényekben, élesztőben, állatokban
Ezen élőlények sejtmagjában több lineáris kromoszómát is találhatunk. Mindegyik rendelkezik centromerrel, és egy vagy két karral, amelyek a centromerből indulnak ki. A kromoszómák végei speciális struktúrák, a telomerek. A DNS-replikáció a kromoszómán számos ponton kezdődhet.
Baktériumkromoszómák
Nagyrészt cirkuláris molekulák. A baktériumok gyakran egy, ritkán több kromoszómával rendelkeznek. DNS a plazmidokban is található, melyeket leginkább méret alapján lehet elkülöníteni a kromoszómáktól. A DNS-replikáció a replikációs origóból (a DNS megkettőződés startpontjából) indul.
Kromatin
Két fajta kromatin létezik:
- Eukromatin, mely az aktív géneket tartalmazza, ezeken folyik génexpresszió, azaz a gének RNS-be való átírása.
- Heterokromatin, inaktív szakaszokkal, melyek ugyancsak két típusba sorolhatók:
- Konstitutív heterokromatin, mely sohasem aktív, nagyrészt a centromer körül.
- Fakultatív heterokromatin, mely adott körülmények között kifejeződhet.
A mitózis korai fázisaiban a kromatin egyre kondenzebbé válik. Funkcióját elveszíti, mint genetikai anyag és tömörített állapotba kerül. A két centromeren keresztül kapcsolódó kromatid szál láthatóvá válik kromoszóma formájában. Mikrotubulusok kötődnek a centromerekhez, és a mitózis későbbi szakaszaiban (anafázis) egy-egy készlet kromatid kerül a leánysejtek mindegyikébe. A kromoszóma magasan szervezett szerkezettel rendelkezik. Például hasonló funkciójú gének egymáshoz közel helyezkednek el a sejtmagban, még ha a kromoszómán távol is vannak. A rövid karra egyéb szekvencia is kerülhet, melyet szatellita kromoszómának nevezünk, és amely a riboszomális RNS-eket kódolja.
Kromoszómák különböző fajokban
Fajok | # Kromoszóma |
Gyümölcslégy | 8 |
Rozs | 14 |
Tengerimalac | 16 |
Galamb | 16 |
Tarisznyarák | 24 |
Giliszta | 36 |
Macska | 38 |
Sertés | 40 |
Egér | 40 |
Búza | 42 |
Patkány | 42 |
Nyúl | 44 |
Hörcsög | 44 |
Mezei nyúl | 46 |
Ember | 46 |
Csimpánz | 48 |
Juh | 54 |
Tehén | 60 |
Ló | 64 |
Kutya | 78 |
Tyúk | 78 |
Ponty | 104 |
Pillangó | ~380 |
Páfrány | ~1200 |
Az aszexuálisan szaporodó fajok testük minden sejtjében egy teljes kromoszómakészlettel rendelkeznek.
Szexuálisan szaporodó fajok pedig diploid (két kromoszómakészlet) vagy poliploid (több készlet) testi, és haploid (egy készlet) ivari sejtekkel bírnak.
A diploid csíravonal meiózisa során keletkeznek a gaméták. A meiózis során az anyai és apai homológ kromoszómák között kicserélődés, crossing over megy végbe, új kromoszómát eredményezve. A megtermékenyítés kapcsán a hím és nőstény eredetű gaméták összeolvadásából jön létre a diploid élőlény.
Kariotípus
Ahhoz, hogy megállapíthassuk egy sejt kromoszómaszámát, metafázisban kell vizsgálnunk a sejtet in vitro kolhicinnel megállítva a sejtciklusát. A sejtek kromoszómáit festik, fényképezik és kariogramba rendezik. Mint a szexuálisan szaporodó fajok, az ember is rendelkezik ivari kromoszómákkal, a nők XX-szel, a férfiak XY-nal. Nőkben az egyik X inaktív és látható Barr-testként fénymikroszkóp alatt is.
Ember
Kromoszóma | Gének | Bázispárok | Kódoló régiók* |
---|---|---|---|
1 | 2 968 | 245 203 898 | 218 712 898 |
2 | 2 288 | 243 315 028 | 237 043 673 |
3 | 2 032 | 199 411 731 | 193 607 218 |
4 | 1 297 | 191 610 523 | 186 580 523 |
5 | 1 643 | 180 967 295 | 177 524 972 |
6 | 1 963 | 170 740 541 | 166 880 540 |
7 | 1 443 | 158 431 299 | 154 546 299 |
8 | 1 127 | 145 908 738 | 141 694 337 |
9 | 1 299 | 134 505 819 | 166 880 540 |
10 | 1 440 | 135 480 874 | 115 187 714 |
11 | 2 093 | 134 978 784 | 130 709 420 |
12 | 1 652 | 133 464 434 | 129 328 332 |
13 | 7 48 | 114 151 656 | 95 511 656 |
14 | 1 098 | 105 311 216 | 87 191 216 |
15 | 1 122 | 100 114 055 | 81 117 055 |
16 | 1 098 | 89 995 999 | 79 890 791 |
17 | 1 576 | 81 691 216 | 77 480 855 |
18 | 766 | 77 753 510 | 74 534 531 |
19 | 1 454 | 63 790 860 | 55 780 860 |
20 | 927 | 63 644 868 | 59 424 990 |
21 | 303 | 46 976 537 | 33 924 742 |
22 | 288 | 49 476 972 | 34 352 051 |
X (ivari kromoszóma) | 1184 | 152 634 166 | 147 686 664 |
Y (ivari kromoszóma) | 231 | 50 961 097 | 22 761 097 |
el nem helyezett variánsok | ? | 25 263 157 | 25 062 835 |
* A Humán Genom Projekt célkitűzése az volt, hogy meghatározza az emberi genom azon részét, amely az eukromatint alkotja. [1]
Kromoszomális rendellenességek
Néhány kromoszóma-abnormalitás nem okoz betegséget, mint például a transzlokáció vagy az inverzió, azonban nagyobb valószínűséggel születhet ilyen abnormalitással rendelkező szülőnek beteg gyermeke. Változások a ploidiában akár végzetesek is lehetnek. Genetikai tanácsadás áll a szülők rendelkezésére az ilyen rendellenességek felfedezésére. Kromoszómatöbblet vagy -hiány genetikai betegségekhez vezethet:
- Macskanyávogás szindróma, amit az 5-ös kromoszóma rövid karjának részleges deléciója okoz. A név a francia macskanyávogás kifejezésből származik, mivel az ebben szenvedő újszülöttek sírása ilyen hangra hasonlít. Széles szemmel, kis fejjel és állkapoccsal, mentális retardációval születnek, néhány évig maradnak életben.
- Wolf-Hirschhorn-szindróma, a 4-es kromoszóma rövid karjának deléciója okozza. Növekedésben elmarad társaitól és mentális retardációban is szenved.
- Down-szindróma (extra 21-es kromoszóma). 21-es triszómia. Csökkent izomtónus, mongoloid szem, aszimmetrikus koponya, és enyhe mentális retardáció jellemzi.
- Edward-szindróma a második leggyakoribb genetikai rendellenesség a Down-szindróma után. A 18-as kromoszóma triszómiája miatt alakul ki. Mentális és motoros funkciók kiesésével, jellegzetes ökölbe szorított kézzel jár együtt, korai halálhoz vezet.
- Patau-szindróma, D-Szindróma vagy 13-as triszómia. Az előzőhöz hasonlít, csak az ökölbe szorított kéz nem jellemző.
- Jacobsen-szindróma, avagy terminális 11q deléció. Ritka betegség. Normális vagy enyhén csökkent IQ, gyenge beszédkészség és Paris-Trousseau vérzési szindróma jellemző rá.
- Klinefelter-szindróma (XXY). Férfiak ilyen szindrómával általában sterilek, hosszabb végtagokkal rendelkeznek, gyakran félénkek, csendesek, lassan beszélnek, diszlexiások. Pubertás korban egyeseknek nőies mellük nőhet.
- Turner-szindróma (XX vagy XY helyett X). A női jellegek jelen vannak, csak alulfejlettek. Alacsony alkat, szem-rendellenességek és zavart csontfejlődés, beesett mellkas.
- XYY-szindróma. Szuperférfiaknak nevezték el őket a két Y-kromoszóma miatt, természetesen alaptalanul. Egy ír börtön elítéltjei között számos ilyen kariotípust találtak, ebből következtettek erre. Azonban ennek semmilyen tudományos alapja nincs.
- Tripla X-szindróma (XXX). Igazából állapot, nem szindróma, hiszen enyhe diszlexián kívül nem társul egyéb tünetekkel. Szupernőknek nevezték el őket, szintén alaptalanul.
- Általában az egyéb kromoszómarendellenességek végzetesek.
Részletes kromoszómatérképek: [2].
Lásd még
A többi kromoszóma
További információk
- Mit mondanak nekünk kromoszómáink?
- Készítsen kariotípust!
- Kimballs Kromoszóma oldal
- Kromoszóma hírek a Genome News Network-től
- European Chromosome 11q Network
- Eurochromnet, a ritka kromoszómális rendellenességek gyűjteménye
- Ensembl kromoszóma térképek