Ciprus (növénynemzetség)

Ciprus
Monterey-ciprus (Cupressus macrocarpa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Alcsalád: Ciprusformák (Cupressoideae) Nemzetség: Ciprus (Cupressus) L.
Típusfaj
európai ciprus (Cupressus sempervirens) L.
Fajok
Cupressus abramsiana arizónai ciprus (Cupressus arizonica) Cupressus atlantica Cupressus austrotibetica Cupressus bakeri Cupressus benthamii Cupressus butanoensis kasmíri ciprus (Cupressus cashmeriana) Cupressus chengiana jünnani ciprus (Cupressus duclouxiana) Cupressus dupreziana Cupressus forbesii Nyugat-kínai szomorú ciprus (Cupressus pendula) Cupressus gigantea kanyonciprus (Cupressus glabra) Goven-ciprus (Cupressus goveniana) Cupressus guadalupensis mexikói ciprus (Cupressus lusitanica) McNab-ciprus (Cupressus macnabiana) Monterey-ciprus (Cupressus macrocarpa) Cupressus montana Cupressus nevadensis Nutka ciprus (Cupressus nootkatensis) Cupressus pygmaea Cupressus revealiana Cupressus sargentii európai ciprus (Cupressus sempervirens) Cupressus stephensonii Cupressus tonkinensis Cupressus torulosa Cupressus vietnamensis
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ciprus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprus témájú médiaállományokat és Ciprus témájú kategóriát.

A ciprus (Cupressus) a ciprusfélék családjának névadó nemzetsége legalább 23 fajjal. A cikkünkben felsorolt fajok némelyikét egyes szerzők más fajok változatainak tekintik; így például egyes források szerint az arizónai ciprus (Cupressus arizonica) a kanyonciprusnak még csak nem is alfaja, hanem egyszerű változata (Cupressus glabra var. arizonica). Más szerzők (Johnson, 2004) szerint épp ellenkezőleg: az arizónai ciprus az alapfaj, és a kanyonciprus ennek változata (Cupressus arizonica var. glabra).

A nemzetség nevét Küparisszosz antik istenről (Héraklész leszármazottjától, Apollón egyik férfiszerelméről,) a meghaló és feltámadó napistenek egyikéről kapta. Régebben ebbe a nemzetségbe sorolták a hamisciprusokat (álciprusokat) is; ezeket most a Chamecyparis nemzetségbe különítik el (MNL).

Származása, elterjedése

Fajai az északi féltekén élnek, Észak-Amerika nyugati részétől (Mexikótól Oregonig) Ázsián (főleg a Himalája nyugati részein és Kínán) át a Mediterráneum keleti részéig (Urania).

Megjelenése, felépítése

Az ismertebb fajok hajtásai térben rendszertelenül elágazóak; pikkelyleveleik vége gyakran tompa. Tobozaik nagyobbak, mint az álciprusokéi (Johnson, 2004). Kevés tobozpikkelypárjukon sok magkezdemény fejlődik (Urania). A pikkelylevelek keresztben átellenesen állnak. Gömbölyű tobozaik elfásodnak, a tobozpikkelyek pajzsszerűen kiszélesednek (MNL).

Életmódja, termőhelye

Örökzöld fák; ritkábban cserjék. Tobozaik két év alatt érnek be (Johnson, 2004).

Felhasználása

Könnyű és tartós fája többféle ipari célra kiváló (MNL). Több faját szerte a világban díszfának ültetik, számtalan kertészeti változattal.

Egyes fajok pikkelyleveles hajtásaiból illóolajat desztillálnak.

Források

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• Johnson, 2004: Owen Johnson, David More: Európa fái, p. 48. Kossuth Kiadó. ISBN 978-963-09-6602-3
• Urania: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3  
• MNL: Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4  
• Cupressus L. Plants of the World Online
• Accepted species Plants of the World Online