„Műhold” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.224.201.168 (vita) szerkesztéséről Viloris szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Llz78 (vitalap | szerkesztései)
első műholdak listája táblázatba foglalva, kijavítva és kiegészítve
Címke: HTML-sortörés
9. sor: 9. sor:
A műholdra <u>helytelenül</u> használt szó a ''műbolygó'' vagy ''mesterséges bolygó''. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.
A műholdra <u>helytelenül</u> használt szó a ''műbolygó'' vagy ''mesterséges bolygó''. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.


A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz '''szputnyik''' (спутник) szó eredeti jelentése ''útitárs'', de ezt a nevet adták az [[Szputnyik (egyértelműsítő lap)|első szovjet műholdaknak]] is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.
A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz '''szputnyik''' (спутник) szó eredeti jelentése ''útitárs'', de ezt a nevet adták az [[Szputnyik–1|első szovjet műholdaknak]] is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.


Hasonló az értelme a gyakran látott '''szatellit''' vagy szatellita szónak is. A [[Latin nyelv|latin]] ''satelles'' jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.
Hasonló az értelme a gyakran látott '''szatellit''' vagy szatellita szónak is. A [[Latin nyelv|latin]] ''satelles'' jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.
51. sor: 51. sor:
== Saját műholddal rendelkező országok ==
== Saját műholddal rendelkező országok ==
[[Fájl:Giovanna Feb 14 2012 0715Z.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Műholdkép a Giovanna ciklonról [[Madagaszkár]] felett (2012. február 14.)]]
[[Fájl:Giovanna Feb 14 2012 0715Z.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Műholdkép a Giovanna ciklonról [[Madagaszkár]] felett (2012. február 14.)]]
A sorrend az indítás éve szerinti; zárójelben az első műhold neve és az évszám. (Csillaggal jelölve a saját felbocsátást.)
Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szeerint. (Csillaggal jelölve a saját felbocsátást.)


{|{{Széptáblázat-r}}
* [[Szovjetunió]]* ([[Szputnyik–1]]*, [[1957]]);
|-
* [[Amerikai Egyesült Államok]]* ([[Explorer–1]]*, [[1958]]);
!Ország
* [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]]* ([[Ariel–1]], [[1962]]);
!Felbocsájtás<br>éve
* [[Kanada]] ([[Alouette–1]], [[1962]]);
!Első műhold<br>neve
* [[Olaszország]] ([[San Marco–1]], [[1964]]);
!Megjegyzés
* [[Franciaország]]* ([[Astérix (műhold)|Astérix]]*, [[1965]])
|-
* [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] ([[Wresat–1]], [[1967]]);
|{{Szovjetunió}}*
* [[Németország]] ([[Nyugat-Németország|NSZK]]) ([[Azur–1]], [[1969]]);
|1957
* [[Japán]]* ([[Ószumi]]*, [[1970]]);
|[[Szputnyik–1]]*
* [[Kína]]* ([[Kína–1|Dong Fang Hong]]*, [[1970]]);
|
* [[Hollandia]] ([[ANS–1]], [[1974]]);
|-
* [[Spanyolország]] ([[Intasat]], [[1974]]);
|{{Amerikai Egyesült Államok}}*
* [[India]]* ([[Árjabhata (műhold)]], [[1975]]);
|1958
* [[Indonézia]] ([[Palapa–A1]], [[1976]]);
|[[Explorer–1]]*
* [[Csehszlovákia]] ([[Magion–1]], [[1978]])
|
* [[Bulgária]] ([[Interkozmosz–22|Bulgaria 1300]], [[1981]]);
|-
* [[Brazília]] ([[Brasilsat–A1]], [[1985]]);
|{{Egyesült Királyság}}*
* [[Svédország]] ([[Viking (műhold)|Viking]], [[1986]])
|1962
* [[Izrael]]* ([[Ofeq–1]]*, [[1988]]);
|[[Ariel–1]]
* [[Luxemburg]] ([[Astra–1A]], [[1988]]);
|
* [[Argentína]] ([[Lusat–1]], [[1990]]);
|-
* [[Pakisztán]] ([[Badr–A]], [[1990]]);
|{{Kanada}}
* [[Dél-Korea]] ([[Kitsat–1]], [[1992]]);
|1962
* [[Portugália]] ([[PoSAT–1]], [[1993]]);
|[[Alouette–1]]
* [[Thaiföld]] ([[Thaicom–1]], [[1993]]);
|
* [[Törökország]] ([[Türksat–1B]], [[1994]]);
|-
* [[Ukrajna]] ([[Szics–1]], [[1995]]);
|{{Olaszország}}
* [[Chile]] ([[FASat–A]], [[1995]]);
|1964
* [[Malajzia]] ([[Measat–1]], [[1996]]);
|[[San Marco–1]]
* [[Norvégia]] ([[Thor–2]], [[1997]]);
|
* [[Fülöp-szigetek]] ([[Mabuhay–1]], [[1997]]);
|-
* [[Egyiptom]] ([[Nilesat–101]], [[1998]]);
|{{Franciaország}}*
* [[Kínai Köztársaság|Tajvan]] ([[Szingapúr]]ral közösen) ([[ST-1]], [[1998]]);
|1965
* [[Dánia]] ([[Ørsted (műhold)|Ørsted]], [[1999]]);
|[[Astérix (műhold)|Astérix]]*
* [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]] ([[Sunsat]], [[1999]]);
|
* [[Szaúd-Arábia]] ([[Saudisat–1A]], [[2000]]);
|-
* [[Egyesült Arab Emírségek]] ([[Thuraya–1]], [[2000]]);
|{{Ausztrália}}
* [[Algéria]] ([[AlSat–1]], [[2002]]);
|1967
* [[Nigéria]] ([[NigeriaSat–1]], [[2003]]);
|[[Wresat–1]]
* [[Csehország]] ([[MIMOSA]], [[2003]]);
|
* [[Irán]]* ([[Omid]]*, [[2009]]);
|-
* [[Észak-Korea]]* ([[Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2]]*, [[2012]]<ref>Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat ([[Kwangmyŏngsŏng-1]], [[Kwangmyŏngsŏng-2]], ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.)</ref>).
|{{NSZK}} ({{Németország}})
|1969
|[[Azur–1]]
|
|-
|{{Japán}}*
|1970
|[[Ószumi]]*
|
|-
|{{Kína}}*
|1970
|[[Kína–1|Dong Fang Hong]]*
|
|-
|{{Hollandia}}
|1974
|[[ANS–1]]
|
|-
|{{Spanyolország}}
|1974
|[[Intasat]]
|
|-
|{{India}}*
|1975
|[[Árjabhata (műhold)|Árjabhata]]
|
|-
|{{Indonézia}}
|1976
|[[Palapa–A1]]
|
|-
|{{Csehszlovákia}}
|1978
|[[Magion–1]]
|
|-
|{{Bulgária}}
|1981
|[[Interkozmosz–22|Bulgaria 1300]]
|
|-
|{{Brazília}}
|1985
|[[Brasilsat–A1]]
|
|-
|{{Mexikó}}
|1985
|[[Morelos 1]]
|
|-
|{{Svédország}}
|1986
|[[Viking (műhold)|Viking]]
|
|-
|{{Izrael}}*
|1988
|[[Ofeq–1]]*
|
|-
|{{Luxemburg}}
|1988
|[[Astra–1A]]
|
|-
|{{Argentína}}
|1990
|[[Lusat–1]]
|
|-
|{{Pakisztán}}
|1990
|[[Badr–A]]
|
|-
|{{Oroszország}}
|1992
|[[Kosmos 2175]]
|
|-
|{{Dél-Korea}}
|1992
|[[Kitsat–1]]
|
|-
|{{Portugália}}
|1993
|[[PoSAT–1]]
|
|-
|{{Thaiföld}}
|1993
|[[Thaicom–1]]
|
|-
|{{Törökország}}
|1994
|[[Türksat–1B]]
|
|-
|{{Ukrajna}}
|1995
|[[Szics–1]]
|
|-
|{{Chile}}
|1995
|[[FASat–A]]
|
|-
|{{Malajzia}}
|1996
|[[Measat–1]]
|
|-
|{{Norvégia}}
|1997
|[[Thor–2]]
|
|-
|{{Fülöp-szigetek}}
|1997
|[[Mabuhay–1]]
|
|-
|{{Egyiptom}}
|1998
|[[Nilesat–101]]
|
|-
|{{Kínai Köztársaság}}<br>({{Szingapúr}}ral közösen)
|1998
|[[ST-1]]
|
|-
|{{Dánia}}
|1999
|[[Ørsted (műhold)|Ørsted]]
|
|-
|{{Dél-afrikai Köztársaság}}
|1999
|[[Sunsat]]
|
|-
|{{Szaúd-Arábia}}
|2000
|[[Saudisat–1A]]
|
|-
|{{Egyesült Arab Emírségek}}
|2000
|[[Thuraya–1]]
|
|-
|{{Belgium}}
|2001
|[[PROBA–1]]
|
|-
|{{Marokkó}}
|2001
|[[Maroc–Tubsat]]
|
|-
|{{Algéria}}
|2002
|[[AlSat–1]]
|
|-
|{{Görögország}}
|2003
|[[Hellas–Sat 2]]
|
|-
|{{Nigéria}}
|2003
|[[NigeriaSat–1]]
|
|-
|{{Csehország}}
|2003
|[[MIMOSA]]
|
|-
|{{Irán}}*
|2005
|[[Sina–1]]
|
|-
|{{Kazahsztán}}
|2006
|[[KazSat–1]]
|
|-
|{{Kolumbia}}
|2007
|[[Libertad–1]]
|
|-
|{{Vietnám}}
|2008
|[[Vinasat–1]]
|
|-
|{{Venezuela}}
|2008
|[[Venesat–1]]
|
|-
|{{Svájc}}
|2009
|[[SwissCube–1]]
|
|-
|{{Lengyelország}}
|2012
|[[LARES (műhold)|PW-SAT]]
|
|-
|{{Magyarország}}
|2012
|[[Masat–1]]
|
|-
|{{Románia}}
|2012
|[[Goliat]]
|
|-
|{{Fehéroroszország}}
|2012
|[[BelKA–2]]
|
|-
|{{Észak-Korea}}*
|2012<ref>Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat ([[Kwangmyŏngsŏng-1]], [[Kwangmyŏngsŏng-2]]), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.</ref>
|[[Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2]]*
|
|-
|{{Azerbajdzsán}}
|2013
|[[Azerspace–1]]
|
|-
|{{Ausztria}}
|2013
|[[TUGSAT-1]]/[[UniBRITE-1]]
|
|-
|{{Ecuador}}
|2013
|[[NEE–01 Pegaso]]
|
|-
|{{Észtország}}
|2013
|[[ESTCube–1]]
|
|-
|{{Peru}}
|2013
|[[PUCP–Sat 1]]
|
|-
|{{Bolívia}}
|2013
|[[Túpac Katari 1]]
|
|}


=== 2012 ===
=== 2012 ===
138. sor: 413. sor:
* [http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/13/10/Sikeresen_elindult_a_Vega_az_elso_magyar_muholddal.aspx Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal]
* [http://www.hirado.hu/Hirek/2012/02/13/10/Sikeresen_elindult_a_Vega_az_elso_magyar_muholddal.aspx Sikeresen elindult a Vega az első magyar műholddal]


{{Portál|Csillagászat}}
{{Portál|Csillagászat|i }}


[[Kategória:Műhold| ]]
[[Kategória:Műhold| ]]

A lap 2018. október 21., 16:43-kori változata

A GPS műholdak keringésének animációja

A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld műholdja volt. 1957 óta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

Történet

1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az első, aki felvetette mesterséges távközlési műholdak indítását. Három geostacionárius pályára állított hold az egész bolygót lefedte volna. 1946-tól az amerikai kutatók a második világháború során megszerzett német V–2 rakétákkal és Aerobee rakétákkal végeztek felsőlégköri méréseket. Azelőtt az ionoszféra kutatására rádióhullámokat és 30 km magasságig eljutó ballonokat használtak. A rakétás kutatások során 200 km-ig mérték a légköri nyomást, sűrűséget és hőmérsékletet. Az első műhold a Szputnyik–1 volt, amelyet a Szovjetunió indított 1957. október 4-én. Az eddigi legnagyobb, Föld körül keringő műhold a Nemzetközi Űrállomás.

Elnevezések

A műholdra helytelenül használt szó a műbolygó vagy mesterséges bolygó. A bolygók a Nap körül keringenek, ellenben a holdak, akár természetesek, akár mesterségesek, egy bolygó körül.

A műholdra vagy mesterséges holdra újságírók más szavakat is használnak. Az orosz szputnyik (спутник) szó eredeti jelentése útitárs, de ezt a nevet adták az első szovjet műholdaknak is, így egy időben nálunk is használatban volt. A 'mesterséges hold' jelentésű orosz kifejezésben ma is ezt használják.

Hasonló az értelme a gyakran látott szatellit vagy szatellita szónak is. A latin satelles jelentése 'testőr, kísérő, csatlós', a szatellita ennek egy kicsinyítőképzős változata.

Érdekesség a műholdakra használt másik német szó: a trabant. Ennek a jelentése szintén 'csatlós', a már elavult magyar darabont szó is ebből ered. Az érdekessége az, hogy a Trabant nevet a szocialista országokban egy fogalommá vált kisautó neveként ismerjük. Az érdekességet csak fokozza, hogy az NDK-ban az autónak ezt a nevet az első szovjet műhold felbocsátásának tiszteletére adták.

Műholdak típusai

Satellite konferencia IFLA 2010
  • Csillagászati műholdak: csillagászati méréseket végző műholdak.
  • Távközlési műholdak: rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. A legtöbb távközlési hold geoszinkron vagy közel-geostacionárius pályát használ, de vannak alacsony pályán is.
  • Földfigyelő vagy távérzékelő műholdak: a Földet figyelik a világűrből a felderítő műholdakhoz hasonlóan de nem katonai célokra. Környezeti, térképezési vagy meteorológiai feladatokat látnak el.
  • Navigációs műholdak: rádiójeleket használnak egy felszíni jelvevő berendezés pontos helyzetének a meghatározására.
  • Felderítő műholdak: katonai vagy kémkedési célokat szolgáló földfigyelő vagy távközlési műholdak. Keveset tudunk a teljesítményeikről, a működtető kormányzatok legtöbbször titokban tartják az ezekről szóló információkat.
  • Meteorológiai műholdak: a földi időjárást és/vagy éghajlatot figyelő műholdak.
  • Bioműholdak: élőlényeket visznek magukkal kísérletek céljából.
  • Geodéziai műhold: ezen műholdak két frekvencián jeleket sugároznak, melyeket speciális geodéziai GPS vevők venni tudnak, és segítségükkel akár 1–2 cm pontosságú helymeghatározásra képesek.

A kis műholdak tömegük szerint lehetnek:

  • Miniműholdak 500–1000 kg között
  • Mikroműholdak 100 kg alatt
  • Nanoműholdak 10 kg alatt
  • Pikoműholdak 1 kg alatt

Pályatípusok

A műholdak pályaelemei

Saját műholddal rendelkező országok

Műholdkép a Giovanna ciklonról Madagaszkár felett (2012. február 14.)

Az országok listája az első felbocsátott műhold indításának éve szeerint. (Csillaggal jelölve a saját felbocsátást.)

Ország Felbocsájtás
éve
Első műhold
neve
Megjegyzés
 Szovjetunió* 1957 Szputnyik–1*
 Amerikai Egyesült Államok* 1958 Explorer–1*
 Egyesült Királyság* 1962 Ariel–1
 Kanada 1962 Alouette–1
 Olaszország 1964 San Marco–1
 Franciaország* 1965 Astérix*
 Ausztrália 1967 Wresat–1
 NSZK ( Németország) 1969 Azur–1
 Japán* 1970 Ószumi*
 Kína* 1970 Dong Fang Hong*
 Hollandia 1974 ANS–1
 Spanyolország 1974 Intasat
 India* 1975 Árjabhata
 Indonézia 1976 Palapa–A1
 Csehszlovákia 1978 Magion–1
 Bulgária 1981 Bulgaria 1300
 Brazília 1985 Brasilsat–A1
 Mexikó 1985 Morelos 1
 Svédország 1986 Viking
 Izrael* 1988 Ofeq–1*
 Luxemburg 1988 Astra–1A
 Argentína 1990 Lusat–1
 Pakisztán 1990 Badr–A
 Oroszország 1992 Kosmos 2175
 Dél-Korea 1992 Kitsat–1
 Portugália 1993 PoSAT–1
 Thaiföld 1993 Thaicom–1
 Törökország 1994 Türksat–1B
 Ukrajna 1995 Szics–1
 Chile 1995 FASat–A
 Malajzia 1996 Measat–1
 Norvégia 1997 Thor–2
 Fülöp-szigetek 1997 Mabuhay–1
 Egyiptom 1998 Nilesat–101
 Kínai Köztársaság
( Szingapúrral közösen)
1998 ST-1
 Dánia 1999 Ørsted
 Dél-afrikai Köztársaság 1999 Sunsat
 Szaúd-Arábia 2000 Saudisat–1A
 Egyesült Arab Emírségek 2000 Thuraya–1
 Belgium 2001 PROBA–1
 Marokkó 2001 Maroc–Tubsat
 Algéria 2002 AlSat–1
 Görögország 2003 Hellas–Sat 2
 Nigéria 2003 NigeriaSat–1
 Csehország 2003 MIMOSA
 Irán* 2005 Sina–1
 Kazahsztán 2006 KazSat–1
 Kolumbia 2007 Libertad–1
 Vietnám 2008 Vinasat–1
 Venezuela 2008 Venesat–1
 Svájc 2009 SwissCube–1
 Lengyelország 2012 PW-SAT
 Magyarország 2012 Masat–1
 Románia 2012 Goliat
 Fehéroroszország 2012 BelKA–2
 Észak-Korea* 2012[1] Kwangmyŏngsŏng-3 Unit 2*
 Azerbajdzsán 2013 Azerspace–1
 Ausztria 2013 TUGSAT-1/UniBRITE-1
 Ecuador 2013 NEE–01 Pegaso
 Észtország 2013 ESTCube–1
 Peru 2013 PUCP–Sat 1
 Bolívia 2013 Túpac Katari 1

2012

  • Olaszország LARES 2012; (LAser RElativity Satellite) 2012; amely hordozta pályára állításkor az ALMASAT mikro- és hét piko-, ill. nanoszatelitet
  • Olaszország ALMASat-1 (Alma Mater Satellite) 2012;
  1. Olaszország e-st@r 2012;
  2. Olaszország UniCubeSat GG 2012,
  3. Magyarország Masat–1 (2012); (piko),
  4. Románia Goliat (2012); (nano),
  5. Lengyelország PW-SAT 2012;
  6. Spanyolország Xatcobeo 2012;
  7. Franciaország ROBUSTA 2012;

Magyarország is tervezte saját távközlési műhold, a Magyarsat indítását, de a programot pénzhiány miatt törölték. 2007 végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Űrkutató Diákköre kezdett egy körülbelül 1 kilogrammos pikoműhold, a Masat–1 építésébe.[2] Az ESA szponzorálta a magyar, román és lengyel technológiai műholdak építését, 2012. február 13-i pályára állítását.[3]

Műholdakkal rendelkező égitestek

(zárójelben az első műhold, az indító ország és az indítás éve)

úton van:

tervezett:

Jegyzetek

  1. Észak-Korea saját állítása szerint már 1998-ban, ill. 2009-ben felbocsátott saját műholdat (Kwangmyŏngsŏng-1, Kwangmyŏngsŏng-2), ám ezek nemzetközi megfigyelők szerint nem álltak pályára.
  2. Dancsó, Béla: Satellite Made in Hungary. Űrvilág.hu, 2008. december 3. (Hozzáférés: 2008. december 3.)
  3. Central and eastern Europe make history with small satellites

Források