„Vadszőlő” változatai közötti eltérés

Vadszőlő
	Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
	Tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Rend:	Szőlővirágúak (Vitales);
Család:	Szőlőfélék (Vitaceae);
Alcsalád:	Vitoideae; Eaton
Nemzetség:	Parthenocissus; Planch.
Szinonimák
	Landukia Planch.; Quinaria Raf.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vadszőlő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszőlő témájú médiaállományokat és Vadszőlő témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. október 16., 12:29-kori változata

A vadszőlő (Parthenocissus) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó nemzetség.

Előfordulásuk

Ennek a növénynemzetségnek az eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Amerikában, valamint Kelet- és Délkelet-Ázsiában - beleértve Indonézia egyes szigeteit is - van. Az Amerikai Egyesült Államokban Új-Mexikóban és Coloradóban, továbbá az Appalache-hegységtől nyugatra eső területeken őshonos. Közép-Amerikában Mexikótól Belizéig és a Karib-térség néhány szigetén található meg. A vadszőlő ázsiai elterjedése India keleti határától és a Himalájától keletre, Mianmaron és Kínán keresztül Kelet-Szibériáig, Japánig és más kontinens közeli csendes-óceáni szigetig tart. Algériába, Burundiba, Kazahsztánba, valamint Európa legnagyobb részére dísznövényként, vadszőlőfajokat telepített be az ember.

2015-ben, Ausztriában fosszilizálódott vadszőlő virágport találtak a kutatók. A vizsgálatok után a virágport középső miocén korszakinak találták. Abban az időben Ausztria szubtrópusi éghajlatú volt, ahol vegyes lombhullató és fenyőerdők nőttek.

Rendszerezés

A nemzetségbe az alábbi 11 faj tartozik:

Parthenocissus chinensis C.L.Li
Parthenocissus dalzielii Gagnep.
Parthenocissus feddei (H.Lév.) C.L.Li
Parthenocissus henryana (Hemsl.) Graebn. ex Diels & Gilg
közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta) (A.Kern.) Fritsch
Parthenocissus laetevirens Rehder
tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) (L.) Planch. - típusfaj
Parthenocissus semicordata (Wall.) Planch.
Parthenocissus suberosa Hand.-Mazz.
háromkaréjú vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata) (Siebold & Zucc.) Planch.
Parthenocissus vicaryana (Kurz) H.B.Naithani

Források

Parthenocissus Planch. Plants of the World Online
Accepted species Plants of the World Online
Planchon, J.E. (1887) Monographiae Phanerogamarum 5(2): 447–453.
Fralish, James S.; Franklin, Scott B. 2002: Taxonomy and Ecology of Woody Plants in North American Forests. John Wiley and Sons. p. 167. ISBN 0471161586. [1].
Combined LM and SEM study of the middle Miocene (Sarmatian) palynoflora from the Lavanttal Basin, Austria: part III. Magnoliophyta 1 – Magnoliales to Fabales, Friðgeir Grímsson, Barbara Meller, Johannes M. Bouchal & Reinhard Zetter, Grana 2015, Vol 54, No. 2, 85-128.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Taxobox
 | name = Vadszőlő
-| fossil_range = [[Miocén]] - jelen
+| fossil_range = Középső [[miocén]] - jelen
 | image = Vitales - Parthenocissus quinquefolia - 1.jpg
 | image_caption = [[Tapadó vadszőlő]] ''(Parthenocissus quinquefolia)''
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 == Előfordulásuk ==
 Ennek a növénynemzetségnek az eredeti előfordulási területe [[Észak-Amerika|Észak]]- és [[Közép-Amerika|Közép-Amerikában]], valamint [[Kelet-Ázsia|Kelet]]- és [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] - beleértve [[Indonézia]] egyes [[sziget]]eit is - van. Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban [[Új-Mexikó]]ban és [[Colorado|Coloradóban]], továbbá az [[Appalache-hegység]]től nyugatra eső területeken őshonos. Közép-Amerikában [[Mexikó]]tól [[Belize|Belizéig]] és a [[Karib-térség]] néhány szigetén található meg. A vadszőlő ázsiai elterjedése [[India]] keleti határától és a [[Himalája|Himalájától]] keletre, [[Mianmar]]on és [[Kína|Kínán]] keresztül Kelet-[[Szibéria|Szibériáig]], [[Japán]]ig és más kontinens közeli [[csendes-óceán]]i szigetig tart. [[Algéria|Algériába]], [[Burundi]]ba, [[Kazahsztán]]ba, valamint [[Európa]] legnagyobb részére dísznövényként, vadszőlőfajokat telepített be az [[ember]].
+-ben, [[Ausztria|Ausztriában]] fosszilizálódott vadszőlő [[virágpor]]t találtak a kutatók. A vizsgálatok után a virágport középső [[miocén]] korszakinak találták. Abban az időben Ausztria [[szubtrópusok|szubtrópusi]] éghajlatú volt, ahol vegyes lombhullató és fenyőerdők nőttek.
 == Rendszerezés ==
@@ 48. sor: / 50. sor: @@
 *Planchon, J.E. (1887) Monographiae Phanerogamarum 5(2): 447–453.
 *Fralish, James S.; Franklin, Scott B. 2002: Taxonomy and Ecology of Woody Plants in North American Forests. John Wiley and Sons. p. 167. ISBN 0471161586. [http://books.google.com/books?id=jZZtZgvN3ykC&pg=RA2-PA167&lpg=RA2-PA167&dq=parthenocissus+virgin&source=web&ots=d8WONlSg-r&sig=OzOxZRsiMXwfqMbgbUgvM_QuKac&hl=en].
+*Combined LM and SEM study of the middle Miocene (Sarmatian) palynoflora from the Lavanttal Basin, Austria: part III. Magnoliophyta 1 – Magnoliales to Fabales, Friðgeir Grímsson, Barbara Meller, Johannes M. Bouchal & Reinhard Zetter, Grana 2015, Vol 54, No. 2, 85-128.
 [[Kategória:Szőlőfélék]]