„Csepel (történelmi település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Civertan (vitalap | szerkesztései)
8 378 szerkesztés
Civertan (vitalap | szerkesztései)
8 378 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor: 28. sor:
|szöveg pozíciója =
|szöveg pozíciója =
}}
}}

[[Fájl:Berthold Weiss Canned Foods.jpg|260px|bélyegkép|jobb|Weiss Berthold & Manfred konzerv gyár]]
'''Csepel''' egyike az [[1950]]-ben, [[Nagy-Budapest]] létrehozásakor [[Budapest]]hez csatolt [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]]oknak, ma [[Budapest]] egyetlen kerülete, amely a [[Csepel-sziget]]en fekszik [[Budapest XXI. kerülete|XXI. kerület]] néven.
'''Csepel''' egyike az [[1950]]-ben, [[Nagy-Budapest]] létrehozásakor [[Budapest]]hez csatolt [[megyei város (polgári korszak)|megyei város]]oknak, ma [[Budapest]] egyetlen kerülete, amely a [[Csepel-sziget]]en fekszik [[Budapest XXI. kerülete|XXI. kerület]] néven.


A lap 2018. október 8., 13:45-kori változata

Ez a szócikk a történelmi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Csepel (egyértelműsítő lap).
Csepel
Csepel, XXI. kerület
Kisboldogasszony római katolikus templom (1860 körül)
Kisboldogasszony római katolikus templom (1860 körül)
Megszűnés1950
OkaNagy-Budapesthez csatolva
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Csepel (Budapest)
Csepel
Csepel
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″

Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.

Fekvése

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.

A Szent Imre téri pavilonok, légi fotó
Pavilonok a Szent Imre téren, légi felvétel

Története

A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
A első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1925-ben megnyílt a Szabadkikötő. Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.

1949-ben megyei város.

Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Gazdaság

Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[1] stb.)

A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.

A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).

Labdarúgás

A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es – 70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.

Lásd még

Jegyzetek

Képgaléria

  • Szabadkikötő
    Szabadkikötő
  • Önkormányzat
    Önkormányzat

Forrás

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csepel_(történelmi_település)&oldid=20495596”