„Pataky Attila” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a Pataki Attila István átnevezte a(z) Pataky Attila lapot a következő névre: Pataky Attila (zenész)
Tambo (vitalap | szerkesztései)
a Tambo átnevezte a(z) Pataky Attila (zenész) lapot Pataky Attila lapra az átirányítást felülírva: nem kell egyértelműsíteni
(Nincs különbség)

A lap 2018. október 4., 09:54-kori változata

Pataky Attila
Életrajzi adatok
Születési névPataky Attila
BecenévAttis
Született1951. július 2. (72 éves)
Miskolc
IskoláiMiskolci Egyetem
Pályafutás
Műfajokrock, hard rock, blues-rock, mulatós
Aktív évek1974
EgyüttesEdda Művek
Hangszerének, szövegíró
Díjak
Tevékenység
KiadókHungaroton-Favorit
MI-5
Pataky Management
A Wikimédia Commons tartalmaz Pataky Attila témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pataky Attila (Miskolc, 1951. július 2.) magyar rockzenész, 1974-től az Edda Művek énekese. 1985-től szinte az összes Edda dalszöveget ő írta. Hangfekvése bariton. Az idő múlásával hangja mélyült és egyre sokoldalúbbá vált.

Élete

Neve összefonódott az Eddával. Nem meglepő ez, hiszen ő az egyetlen, aki a kezdetektől fogva mind a mai napig tagja a zenekarnak. Pataky az akkori Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre járt, ahol előbb csak hobbi szinten kezdtek zenélgetni társaival, majd később a Boci-bárban léptek fel hetente. Később az ország több pontján is felléphettek. A zenekar tagjainak kezdetben csak hobbi zenélést jelentett az Edda (1973-ban még Griff) ám Pataky hamar rájött, hogy neki ez lesz az élete.

Miután az alapító Halász József (aki később súlyos betegségben elhunyt) elhagyta az Eddát, Pataky vette át a zenekarvezetői posztot és a névhasználati jogot. Amikor a többi tag inkább a civil életére kezdett koncentrálni, Pataky 1978-ban új társakkal szervezte újjá a zenekart, amely attól kezdve Edda Művek formában használta a nevét. Miskolc legjobb zenészeinek (Slamovits István, Zselencz László, Csapó György, Barta Alfonz) összehívásával megalakult a ma már legendás "Bakancsos EDDA", amelyet az 1983-as feloszlás után még négyszer láthatott a közönség.

Népkerti pálya, Jubileumi Rockfesztivál, Pataky Attila és Koltay Gábor filmrendező (1983)

1980-ban jelent meg első nagylemezük, majd 1981-ben a második, többek között a Ballagás című film betétdalaival (Kölyköd voltam). 1982-ben A pártfogolt című filmben újból feltűnik az Edda a dorogi rockfesztiválon.

1983-ban Barta Alfonz Svájcba disszidált, majd Pataky és Slamovits ellentétei miatt december 17-én egy időre elbúcsúztak a közönségtől. Ezután Pataky Fortuna Lászlóval, Csillag Endrével és más zenészekkel együtt egy évet Norvégiában töltött vendéglátóipari fellépésekkel. Az ebből befolyó pénzből kívánta megalapozni az Edda 1985-ös újraindulását. Az újjáalakulás óta ő írja az együttes dalszövegeit.

Az 1990-es évek végén fellépett Lagzi Lajcsi Dáridó című műsorában, továbbá mulatós dalokat tartalmazó lemezt készített. Ezek a szereplések megosztották a közönséget, egyes vélemények szerint a két stílus (rock és mulatós) nem hiteles ugyanattól az embertől, árt az Edda megítélésének is; mások viszont úgy vélik, ezzel csak sokoldalúságát bizonyítja Pataky.

Két fia van, Gergő (1976) és Attila Csaba (Acsa, 2003), valamint egy unokája.

Politikai szerepvállalása

2012-ben a nagy tömegeket megmozgató tömegdemonstrációk, a januári, márciusi és októberi Békemenetek szervezőinek egyikeként támogatta a második Orbán-kormány kül- és belpolitikai tevékenységét.[1][2]

Elismerések

Diszkográfia

Edda Művek

Szólóalbumok

  • 1998 - Dáridó Pataky-módra
  • 2000 - Csupaszív - Világslágerek Pataky-módra
  • 2001 - Dáridó Pataky-módra 2.

Jegyzetek

Források

További információk