„Vadszeder” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a (GR) File renamed: File:London - Making blackberry lekvar 3.jpg → File:Making blackberry jam - 3.jpg Criterion 1 (original uploader’s request) Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés |
a (GR) File renamed: File:London - Making blackberry lekvar 4.jpg → File:Making blackberry jam - 4.jpg Criterion 1 (original uploader’s request) Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés |
||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
Kép:Making blackberry jam - 2.jpg| |
Kép:Making blackberry jam - 2.jpg| |
||
Kép:Making blackberry jam - 3.jpg| |
Kép:Making blackberry jam - 3.jpg| |
||
Kép: |
Kép:Making blackberry jam - 4.jpg| |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2018. szeptember 29., 12:36-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 (Rubus fruticosus)
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Rubus fruticosus L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszeder témájú médiaállományokat és Vadszeder témájú kategóriát. |
A vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt, így hazánkban is gyakori gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Ezekből Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el.[1] Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.
Termőhelyei
Termőhelyei erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot. Gyakori növény, majdnem egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt.[2]
Leírása
1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik. Virágzási ideje június és augusztus között van.[2]
Felhasználása
Nyersen fogyasztva (gyümölcssalátákban, cukrozva vagy cukor nélkül is) kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.
Nagyon jó mézképző, világos színű méz készül virágjai nektárjából.[3]
Hatóanyagok
Levele tartalmaz flavonoidokat, pektint, csersavat (gallotannint), szterolokat és a triterpént. Gyümölcse gazdag C-, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, A provitaminokban, ásványi anyagokban és gyümölcssavakban.[4]
Gyógyhatásai
Torokfájás, torokgyulladás, afta, hasmenés, fehér folyás ellen alkalmazzák.[3]
Virágdiagram
Képek
-
Virágai -
Termései -
Vadszeder lekvár főzése. -
-
-
Jegyzetek
- ↑ Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- ↑ a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 148. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- ↑ a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 266. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ VADSZEDER - Rubus fruticosus. blogspot.hu, 2013. szeptember 15.
Források
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
- Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 54–55. o. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 12 6
