„Vadszeder” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés
45. sor: 45. sor:
Kép:Rubus fruticosus wetland 1.jpg|Virágai
Kép:Rubus fruticosus wetland 1.jpg|Virágai
Kép:Rubus fruticosus wetland 5.jpg|Termései
Kép:Rubus fruticosus wetland 5.jpg|Termései
Kép:London - Making blackberry lekvar 1.jpg|Vadszeder lekvár főzése.
Kép:Making blackberry jam - 1.jpg|Vadszeder lekvár főzése.
Kép:London - Making blackberry lekvar 2.jpg|
Kép:London - Making blackberry lekvar 2.jpg|
Kép:London - Making blackberry lekvar 3.jpg|
Kép:London - Making blackberry lekvar 3.jpg|

A lap 2018. szeptember 29., 12:35-kori változata

Vadszeder
(Rubus fruticosus)
(Rubus fruticosus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Faj: R. fruticosus
Tudományos név
Rubus fruticosus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vadszeder témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadszeder témájú médiaállományokat és Vadszeder témájú kategóriát.

A vadszeder vagy földi szeder (Rubus fruticosus) a szeder nemzetséghez tartozó, egész Európában elterjedt, így hazánkban is gyakori gyümölcstermő gyógynövény. Tulajdonképpen gyűjtőfaj, vagyis egymáshoz nagyon hasonló, illetve egymással könnyen és gyakran kereszteződő kis-fajok összessége. Ezekből Magyarországon eddig több mint 160-at különítettek el.[1] Ezek pontos megkülönböztetése nehéz, ugyanakkor a gyümölcsként vagy gyógynövényként való felhasználás szempontjából lényegtelen. Népies neve: szeder, fekete szeder, földi szeder.

Termőhelyei

Termőhelyei erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot. Gyakori növény, majdnem egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt.[2]

Leírása

1,5–2 m magasra növő tüskés hajtásai a földig hajolnak, szárnyalt levelei tojásdadok, fogazott szélűek, levélnyele, levélerezete is tüskés. Öt szirmú virágaiból, melyek fehérek vagy rózsásak, húsos, lédús, éretten fekete színű csoportos termés fejlődik. Virágzási ideje június és augusztus között van.[2]

Felhasználása

Nyersen fogyasztva (gyümölcssalátákban, cukrozva vagy cukor nélkül is) kellemes, üdítő hatású. Alkalmas még süteményekbe, gyümölcstortákba, lekvár és zselé, de gyümölcsbor készítésére is. Szárított levelét gyógyteaként használják. Magas a foszfor- és vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Nagyon jó mézképző, világos színű méz készül virágjai nektárjából.[3]

Hatóanyagok

Levele tartalmaz flavonoidokat, pektint, csersavat (gallotannint), szterolokat és a triterpént. Gyümölcse gazdag C-, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, A provitaminokban, ásványi anyagokban és gyümölcssavakban.[4]

Gyógyhatásai

Torokfájás, torokgyulladás, afta, hasmenés, fehér folyás ellen alkalmazzák.[3]

Virágdiagram

Vadszeder virágdiagram

Képek

Jegyzetek

  1. Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494 
  2. a b Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 148. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  3. a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 266. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  4. VADSZEDER - Rubus fruticosus. blogspot.hu, 2013. szeptember 15.

Források

Kapcsolódó szócikkek