„2017-es franciaországi elnökválasztás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
|||
| 147. sor: | 147. sor: | ||
=== Térképek === |
=== Térképek === |
||
[[File:Macron and Le Pen Voting Cards.jpg|thumb|Szavazólapok a második fordulóra.]] |
[[File:Macron and Le Pen Voting Cards.jpg|thumb|Szavazólapok a második fordulóra.]] |
||
<gallery mode=packed heights=145px style="float:center;"> |
<gallery mode="packed" heights="145px" style="float:center;"> |
||
File:Élection présidentielle de 2017 par département T2.svg|Az első helyezett jelölt megyénként (kék: Le Pen) |
File:Élection présidentielle de 2017 par département T2.svg|Az első helyezett jelölt megyénként (kék: Le Pen) |
||
File:EN - 2017 French presidential election - Second round - Majority vote (Metropolitan France, communes).svg|Az első helyezett jelölt [[Község (Franciaország)|községenként]] (2012-es határokkal) |
File:EN - 2017 French presidential election - Second round - Majority vote (Metropolitan France, communes).svg|Az első helyezett jelölt [[Község (Franciaország)|községenként]] (2012-es határokkal) |
||
| 176. sor: | 176. sor: | ||
* [http://www.nda-2017.fr Nicolas Dupont-Aignan for President] {{Fr}} |
* [http://www.nda-2017.fr Nicolas Dupont-Aignan for President] {{Fr}} |
||
* [http://www.nathalie-arthaud.info Nathalie Arthaud for President] {{Fr}} |
* [http://www.nathalie-arthaud.info Nathalie Arthaud for President] {{Fr}} |
||
* |
*[http://www.benoithamon.fr Benoit Hamon for President] {{fr}} |
||
* [http://www.fillon2017.fr Francois Fillon for President] {{Fr}} |
|||
* [http://www.benoithamon.fr Benoit Hamon for President] {{fr}} |
|||
* [http://www.avecjadot.fr Yannick Jadot for President] {{Fr}} |
* [http://www.avecjadot.fr Yannick Jadot for President] {{Fr}} |
||
* |
*[http://www.en-marche.fr Emmanuel Macron for President] {{Fr}} |
||
* [http://www.en-marche.fr Emmanuel Macron for President] {{Fr}} |
|||
* [http://www.jlm2017.fr Jean-Luc Melanchon for President] {{Fr}} |
* [http://www.jlm2017.fr Jean-Luc Melanchon for President] {{Fr}} |
||
* [http://www.poutou2017.fr Phillipe Poutou for President] {{Fr}} |
* [http://www.poutou2017.fr Phillipe Poutou for President] {{Fr}} |
||
A lap 2018. szeptember 26., 11:59-kori változata
| |||||
| Párt | 
|
Fájl:FrontNational.gif | |||
.jpg)
|
.jpg)
| ||||
|
|
| ||||
| Elnökjelölt | Emmanuel Macron | Marine Le Pen | |||
|
A végeredmény: | |||||
| Emmanuel Macron | 20,753,798 szavazat | 66,10% | |||
| Marine Le Pen | 10,644,118 szavazat | 33,90% | |||
 | |||||
A 2017-es franciaországi elnökválasztás első fordulóját április 23-án tartották. Mivel ezen egy jelölt se nyerte el az abszolút többséget, május 7-én második fordulót rendeztek. Ezen a francia törvények szerint az első két helyen végzett jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen (Nemzeti Front (Franciaország) vehetett részt. Macron a centrista szociálliberális új En Marche! párt jelöltje volt, Le Pen pedig a szélsőjobboldali, EU- és euróellenes Nemzeti Fronté.
A második fordulót jelentős előnnyel Macron nyerte, az előzetes adatok szerint az érvényes szavazatok 66,1%-át (20,75 millió szavazatot szerezve. Marine Le Pen 10,64 millió szavazatot kapott, és a 96 közül csak két megyében tudott nyerni. Ez volt az első alkalom 2002 óta, hogy a Nemzeti Front jelöltje a második fordulóba jutott, és az első alkalom az Ötödik Köztársaság történetében, hogz a hagyományos nagy bal- és jobboldali pártok képviselői nem jutottak a második fordulóba. A két jelölt összesített szavazati aránya, 26%, történelmi mélypont volt.
Franciaország félelnöki rendszer, ahol az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, nemzetgyűlési támogatással le is cserélheti, és egy év alatt egyszer a nemzetgyűlést, a parlament alsóházát is feloszlathatja. Az elnökválasztást a nemzetgyűlési választások követik.
Az elnökválasztásra rendkívüli állapot idején került sor, amelyet a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után vezettek be és többször meghosszabbítottak, utoljára (2016 novemberben) pont a választási rendezvények védelmére hivatkozva.[1]
Az első forduló előzetes eredményei
Macron az előzetes adatok szerint az első fordulóban a szavazatok 23,9%-át szerezte meg, Le Pen 21,4%-ot, François Fillon 19,9%-ot, Jean-Luc Mélenchon 19,6%-ot, Benoît Hamon 6,4%-ot szerzett.[2]
Macron és Le Pen eredménye nem okozott meglepetést és a várakozásoknak megfelelő eredmény az euró öthónapos csúcsra ugrását eredményezte a dollár ellen. Voltak ugyanis aggodalmak, hogy a 2016-os brit népszavazáshoz és amerikai elnök választásokhoz hasonlóan itt is a közvéleménykutatásokkal ellentétes eredmény születhet.
Le Pen és Mélenchon EU- és euróellenes platformon kampányolt. Le Pen 7,66 millió szavazatot kapott az első fordulóban, ami az ő számára és, pártja, a jobboldali radikális Nemzeti Front számára is rekord. A szélsőjobb és a Mélenchon vezette szélsőbal mindösszesen a szavazatok 41%-át szerezte meg. A választás ugyanakkor a Charles de Gaulle alapította Ötödik Köztársaság hagyományos mérsékelt pártjainak súlyos vereségét hozta, hiszen a győztes Macron is egy 2016-ban alapított párt jelöltje volt. A hagyományos konzervatív és szocialista párt jelöltjei Macron támogatására szólították fel híveiket a második fordulóra, ami kevés esélyt hagy Le Pennek a győzelemre, mivel neki nincs hasonló tartaléka.
A hivatalos elsőfordulós eredményeket április 26-án jelenti be az Alkotmánytanács.
Háttér
A szocialista párti François Hollande, aki 2012 és 2017 közt betöltötte az elnöki posztot a francia törvények szerint indulhatna egy újabb elnöki periódusért, de 2016 decemberében úgy döntött, hogy nem száll ringbe. Pártja előválasztásain 2017 január 29-én Benoît Hamon vívta ki a jogot az indulásra a nemzeti elnökválasztáson.
A közvéleménykutatások 2016 végén és 2017 elején még azt mutatták, hogy François Fillon, a republikánusok és Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje vezet. (Fillon a Republikánusok 2016 novemberi előválasztásain győzött, a korábban esélyesebbnek vélt Nicolas Sarkozy és Alain Juppé helyett.)
Január végén és február elején a közvéleménykutatási eredmények megváltoztak, és már azt mutatták, hogy Emmanuel Macron, a 2016-ban alapított En Marche! szociálliberális párt jelöltje bejuthat a második fordulóba, valamint hogy Hamon népszerűsége is növekszik. Macron megelőzte Fillont, miután a szatirikus hetilap Le Canard enchaîné megírta, hogy Fillont családtagokat alkalmazhatott fiktív állásokban, parlamenti asszisztensekként. A Penelopegate néven elhíresült ügy ellenére Fillon nem mondott le az elnökjelöltségről. A szocialista Hamon jelölésekor a negyedik helyen lépett a közvéleménykutatásokba. Március végétől azonban jó vitaszereplései megdobták a radikális baloldali jelölt Jean-Luc Mélenchon támogatottságát, és meg is előzte Hamont. A második fordulóra vonatkozó közvéleménykutatások Macron előnyét mutatták: Fillon, Macron és Mélenchon is megvernék Le Pent, Macron és Mélenchon megverné Fillont, és Macron megverné Mélenchont.
Az elnökválasztást a francia törvények szerint néhány héttel követik a nemzetgyűlési választások.
Első forduló 2017. április 23.[3][4]
| Jelölt | Párt | Eredmények | |
|---|---|---|---|
| Szavazat | % | ||
| Emmanuel Macron | Előre! (En Marche!) | 8,656,346 | 24,01% |
| Marine Le Pen | Nemzeti Front (Front national) | 7,678,491 | 21,30% |
| François Fillon | Republikánusok (Les Républicains) | 7,212,995 | 20,01% |
| Jean-Luc Mélenchon | Engedetlen Franciaország (La France insoumise) | 7,059,951 | 19,58% |
| Benoît Hamon | Szocialista Párt (Parti socialiste) | 2,291,288 | 6,36% |
| Egyéb jelöltek | 3,155,323 | 9% | |
| Összesen | 36,054,394 | 100% | |
Második forduló
.jpg)
Miután kiestek az első fordulóban, François Fillon és Benoît Hamon is Macron támogatására kérte szavazóit. Jean-Luc Mélenchon pedig a követőivel való konzultációt ígérte a kérdésről[5], Jean Lassalle és Nathalie Arthaud üres szavazólap beadását ígérte a második fordulóra[5][6], Philippe Poutou és François Asselineau nem nyilatkozttak a preferenciájukról,[5], Jacques Cheminade pedig csak annyit mondott, hogy ő személyesen nem szavazna Le Penre és elutasítja "a pénzügyi megszállás" erőit.[7] Nicolas Dupont-Aignan már április 28-án este Le Pen mellé állt,[8] majd a következő napon kiderült, hogy ő volna Le Pen miniszterelnöke.[9] Május 2-án nyilvánosságra hozták Mélenchon konzultációinak eredményét: követői 36,12%-a üres szavazólappal "voksolna", 34,83% Macront támogatná és 29,05%-uk tartózkodna.[10] Mélenchon a maga részéről csak annyi iránymutatást adott szavazóinak, hogy arra kérte őket: ne kövessék el azt "a szörnyű hibát", hogy Le Penre voksolnak.[11]
Az első forduló estéjén Macron és kampánya résztvevői a párizsi 6. kerületi La Rotonde brasserieben ünnepelték az eredményt. Ezt egyesek korainak és túl önelégültnak mondták, olyan viselkedésnek, amely emlékeztetett Nicolas Sarkozy 2007-es választás utáni ünneplésére a Fouquet's nevű sörözőben, amelyet szintén sokan bíráltak.[12] Április 24-én Le Pen lemondott a Nemzeti Front vezetői posztjáról, hogy teljesen ay elnökjelölti kampányára koncentrálhasson.[13] Április 26-án, mielőtt Macron szakszervezeti tagokkal találkozott volna a szülővárosában, Amiensben, a helyi Whirlpool gyárban, amelyet 2018-ban bezárnak, a helyszínen dél körül váratlanul megjelent Le Pen, hogy a munkásokkal beszéljen. Mire Macron megérkezett a délután, ellenséges tömeggel találkozott, akik kifütyülték, és Le Pent éltették.[14]
A hivatalos kampányidőszak május 5-én éjfélkor zárult.[15] Percekkel a kampánycsend kezdete előtt a Macron-kampány dokumentumai és e-mailjei szivárogtak ki egy fájlcserélő oldalon. A kampánycsapat közleményt adot ki, amely szerint a kiszivárgott anyagban hamis dokumentumok is voltak. A digitális világgal foglalkozó online kiadvány, a Numerana "kimondottan unalmasnak" nevezte a kiszivárgott anyagot, amely "egy hard drive tartalmából és En Marche politikai tisztviselpk és munkatársak számos e-mailjéből" állt. Tartalmukat tekintve "emlékeztetők, számlák, kölcsönök aligha óriásinak nevezhtő összegekben, javaslatok és egyebek, többek közt szigorúan személyes és privát társalgások - személyes megjegyzések az esőről és a napsütésről, egy könyv megjelenését megerősítő e-mail, asztalfoglalás barátoknak, stb," olyan dokumentumokkal együtt, amelyeknek nem volt köze Macronhoz.[16]
A második fordulós hivatalos eredményeket május 10-én teszik közzé.[17]
Térképek
-
Az első helyezett jelölt megyénként (kék: Le Pen) -
Az első helyezett jelölt községenként (2012-es határokkal)
.svg)
Közvéleménykutatások
- Első forduló előtti felmérések
A választás után
Macron május 8-án a még hivatalban lévő elnökkel, Hollande-dal együtt vett részt a Németország feletti győzelem éves ünnepségén a Champs-Elyséesn. Május 14-én veszi át formálisan a hivatalt Hollande-tól.[18][19]
A törvényhozási választásokat, amelyeken a 15. nemzetgyűlést választják, június 11-én és 18-án tartják, két fordulóban.[20] Ennek az a tétje, többséget kap-e az új elnök a törvényhozásban.
Az elnökválasztás második fordulója után, május 7-én Macron bejelentette, hogy lemond az En Marche! elnöki posztjáról, Le Pen a Nemzeti Front gyökeres átalakítását ígérte, Mélenchon pedig a szavazók mozgósításáre kérte támogatóit.[18]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a French presidential election, 2017 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ „La France aux urnes pour le premier tour de la présidentielle 2017”, Le Monde , 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ Választási eredmények a francia belügyminisztérium honlapján
- ↑ http://elections.interieur.gouv.fr/presidentielle-2017/
- ↑ https://presidentielle2017.conseil-constitutionnel.fr/
- ↑ a b c „Présidentielle 2017 : revivez la soirée électorale du premier tour”, Le Monde , 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ „DIRECT. Présidentielle : Jean Lassalle votera blanc au second tour”, Ouest-France , 2017. április 28. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ Fillon, Mélenchon, Hamon, Poutou... Quelle est la consigne de vote des neuf éliminés en vue du second tour?. franceinfo, 2017. április 24. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ Nicolas Dupont-Aignan soutient Marine Le Pen pour le second tour. BFM TV, 2017. április 28. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 28.)
- ↑ „Marine Le Pen annonce qu'elle nommera Nicolas Dupont-Aignan Premier ministre si elle est élue”, BFM TV, 2017. április 29. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
- ↑ Charlie Vandekerkhove. „Les militants de la France insoumise plébiscitent le vote blanc ou l'abstention au second tour”, BFM TV, 2017. május 2. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ „Présidentielle : deux tiers des Insoumis de Mélenchon choisissent le vote blanc ou l'abstention”, Le Parisien , 2017. május 2. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ „Le « moment de cœur » de Macron à La Rotonde se mêle aux souvenirs du Fouquet’s de Sarkozy”, Le Monde , 2017. április 24. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
- ↑ „Marine Le Pen se " met en congé de la présidence du Front national "”, Le Monde , 2017. április 24. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
- ↑ „Whirlpool : la folle journée d'Emmanuel Macron et Marine Le Pen en quatre actes”, franceinfo, 2017. április 26. (Hozzáférés: 2017. április 27.)
- ↑ „Revivez le dernier jour de la campagne présidentielle”, Le Monde , 2017. május 5. (Hozzáférés: 2017. május 5.)
- ↑ Julien Cadot. „#MacronLeaks : à 24h du vote, des opposants au candidat En Marche jouent leurs dernières cartes”, Numerama, 2017. május 5. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
- ↑ Communiqué sur l'annonce des résultats officiels du second tour de l’élection présidentielle. Conseil constitutionnel, 2017. május 5. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
- ↑ a b „En direct, Emmanuel Macron élu président : « Je ferai tout pour que les électeurs FN n’aient plus aucune raison de voter pour les extrêmes »”, Le Monde , 2017. május 7. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
- ↑ Macron To Be Inaugurated President On Sunday: Francois Hollande
- ↑ Eléa Pommiers. „Comment se déroulent les élections législatives”, Le Monde , 2017. április 26. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
Külső hivatkozások
- A Francia Alkotmánytanács hivatalos választási oldala (franciául)
- Nicolas Dupont-Aignan for President (franciául)
- Nathalie Arthaud for President (franciául)
- Benoit Hamon for President (franciául)
- Yannick Jadot for President (franciául)
- Emmanuel Macron for President (franciául)
- Jean-Luc Melanchon for President (franciául)
- Phillipe Poutou for President (franciául)