„Szavanna éghajlat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
A '''szavanna éghajlat''' az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. A hőmérséklet mindkét évszakban magas.állattenyésztés. Az éghajlaton kívül szavannának nevezzük az ott élő életközösséget is. |
A '''szavanna éghajlat''' az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a [[szavanna]] éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az [[erdő]]s, és valódi [[füves szavanna]]. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás. A területen nem él cecelégy, ezért lehetséges az állattenyésztés. Az éghajlaton kívül szavannának nevezzük az ott élő életközösséget is. |
||
== A két szavanna == |
|||
{{Bővebben|Szavanna}} |
|||
=== Erdős szavanna === |
|||
Az [[esőerdő]]vel szomszédos térségben, ahol a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők ([[monszunerdő]]k) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a [[lombkoronaszint]]ek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakban lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús [[aljnövényzet]] borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a [[csimpánz]]. |
|||
=== Füves szavanna === |
|||
A [[szavanna]] a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő [[fű]]félék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él az [[oroszlán]] és a [[zebra]] is. |
|||
== Elhelyezkedése a Földön == |
|||
A szavanna éghajlat a Földön nagy területeket foglal el. Legjelentősebb előfordulási helyei a Szudán, a Brazil-felföld, vagy Ausztrália bizonyos területei. A Száhel-övezetet is egykor szavanna borította, de napjainkban ott a legnagyobb mértékű az elsivatagosodás. |
|||
[[Kategória:Éghajlati övezetek]] |
[[Kategória:Éghajlati övezetek]] |
A lap 2018. szeptember 25., 13:15-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szavanna éghajlat az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás. A területen nem él cecelégy, ezért lehetséges az állattenyésztés. Az éghajlaton kívül szavannának nevezzük az ott élő életközösséget is.
A két szavanna
Erdős szavanna
Az esőerdővel szomszédos térségben, ahol a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakban lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.
Füves szavanna
A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él az oroszlán és a zebra is.
Elhelyezkedése a Földön
A szavanna éghajlat a Földön nagy területeket foglal el. Legjelentősebb előfordulási helyei a Szudán, a Brazil-felföld, vagy Ausztrália bizonyos területei. A Száhel-övezetet is egykor szavanna borította, de napjainkban ott a legnagyobb mértékű az elsivatagosodás.