„Szavanna éghajlat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
A '''szavanna éghajlat''' az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. A hőmérséklet mindkét évszakban magas.állattenyésztés. Az éghajlaton kívül szavannának nevezzük az ott élő életközösséget is.
A '''szavanna éghajlat''' az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a [[szavanna]] éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az [[erdő]]s, és valódi [[füves szavanna]]. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás. A területen nem él cecelégy, ezért lehetséges az állattenyésztés. Az éghajlaton kívül szavannának nevezzük az ott élő életközösséget is.

== A két szavanna ==
{{Bővebben|Szavanna}}

=== Erdős szavanna ===

Az [[esőerdő]]vel szomszédos térségben, ahol a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők ([[monszunerdő]]k) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a [[lombkoronaszint]]ek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakban lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús [[aljnövényzet]] borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a [[csimpánz]].

=== Füves szavanna ===

A [[szavanna]] a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő [[fű]]félék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él az [[oroszlán]] és a [[zebra]] is.

== Elhelyezkedése a Földön ==

A szavanna éghajlat a Földön nagy területeket foglal el. Legjelentősebb előfordulási helyei a Szudán, a Brazil-felföld, vagy Ausztrália bizonyos területei. A Száhel-övezetet is egykor szavanna borította, de napjainkban ott a legnagyobb mértékű az elsivatagosodás.


[[Kategória:Éghajlati övezetek]]
[[Kategória:Éghajlati övezetek]]

A lap 2018. szeptember 25., 13:15-kori változata

A szavanna éghajlat az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természetes növénytakaróját, tehát a trópusi füves pusztát is jelenti. Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna. Az éghajlaton egyre nagyobb problémát jelent az elsivatagosodás. A területen nem él cecelégy, ezért lehetséges az állattenyésztés. Az éghajlaton kívül szavannának nevezzük az ott élő életközösséget is.

A két szavanna

Erdős szavanna

Az esőerdővel szomszédos térségben, ahol a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakban lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.

Füves szavanna

A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él az oroszlán és a zebra is.

Elhelyezkedése a Földön

A szavanna éghajlat a Földön nagy területeket foglal el. Legjelentősebb előfordulási helyei a Szudán, a Brazil-felföld, vagy Ausztrália bizonyos területei. A Száhel-övezetet is egykor szavanna borította, de napjainkban ott a legnagyobb mértékű az elsivatagosodás.