„Balassa Imre (író)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Személynév-egyértelműsítő lapra történő hivatkozás |
a Ismert személynevek helyesírása (Molière) |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
* Mozart csodálatos élete (regény, Bp., 1933) |
* Mozart csodálatos élete (regény, Bp., 1933) |
||
* Szacsvay Imre: Életem és emlékeim (sajtó alá rendezte és a bevezető életrajzot írta, Bp., 1940) |
* Szacsvay Imre: Életem és emlékeim (sajtó alá rendezte és a bevezető életrajzot írta, Bp., 1940) |
||
* |
* Molière (regény, Bp., 1938) |
||
* Földy János naplótöredékei Világostól Josephstadtig (kiad., Bp., 1939) |
* Földy János naplótöredékei Világostól Josephstadtig (kiad., Bp., 1939) |
||
* Déryné (regény, Bp., 1941) |
* Déryné (regény, Bp., 1941) |
A lap 2018. szeptember 25., 12:06-kori változata
Balassa Imre, Schweiger (Szeged, 1886. november 25. – Nógrád, 1974. február 4.) író, újságíró, dramaturg, zenekritikus.
Életútja
1907-ben diplomázott az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, ahol rendezői és színészi oklevelet szerzett. Mint színésznövendék, az Akadémia nyilvános vizsgaelőadásainak több alkalommal volt a rendezője. Az Akadémia elvégzése után a Nemzeti Színházhoz került mint segédrendező és titkár. Rendezői ambícióit nem elégítették ki, mint színészt is mellőzték, ezért a Nemzeti Színháztól és a színészeitől megvált. Az első világháború alatt a mozgósítás első percétől kezdve a háború végéig hadiszolgálatot teljesített. Harminckét hónapig harctéri szolgálatban volt és egész sereg hadi kitüntetést szerzett. 1912 őszétől, amikor a Nemzeti Színháztól megvált, irodalommal és hírlapírással foglalkozott. Belső munkatársa volt a Pesti Naplónak, Az Újságnak, a Nemzeti Újságnak, hosszú ideig egyik szerkesztője a Pesti Hírlapnak. Hetilapoknak, revüknek is munkatársa volt. Ő alapította 1923-ban az első magyar művészeti napilapot, Esti Életet, majd az Uj Nemzedék belső munkatársa volt. Irodalmi és művészeti problémákkal foglalkozott. Mint kritikus, bírálataiban bőven, részletesen elemző módon foglalkozik a színész munkájával és a rendező produkciójával. Kritikai pályája 1912-ben kezdődött. Az első világháború előtti években az Élet c. szépirodalmi hetilapnak kritikusa és szerkesztőbizottsági tagja, színházi kritikusa a Kulturának. Kárpáti Auréllal és Halasi Andorral együtt írták a Kritika c. folyóiratot, amely kizárólag bírálattal foglalkozott, állandó munkatársa volt Bárdos Artúr színházi hetilapjának, a Színjátéknak és a Magyar Kultúrának, helyettes szerkesztője a Hadügyi Szemlének, majd a Külügy-Hadügynek. Az első világháború után Az Újság színházi kritikusa, majd a Nemzeti Újságban írta kritikáit a Nemzeti Színház premierjeiről és ugyanannak a lapnak színházi rovatvezetője volt. Az 1920-as években hétről-hétre írt erősen harcias szellemű színházi bírálatokat és polémikus színházi cikkeket a Képes Krónikába. Első könyve még színészkorában jelent meg, a címe: 'Színpadi problémák (Budapest, 1912.). 1939-ig publikált az Új Nemzedékben, majd 1946 és 1948 között A Reggel c. hetilap munkatársa volt. 1949 és 1967 között mint az Operaház sajtófőnöke és dramaturgja dolgozott, s 1952-től 1972-ig már idősen és betegen hangversenyeket ismertetett és mikrobarázdás hanglemezbemutatókat tartott. A második világháború után az egyik legnagyobb hatású zenei kommentátornak számított. Főtitkára volt a Magyar Írók Egyesületének, alelnöke a Lafontaine-társaságnak, valamint alelnöke és vezetőségi tagja a Pen Club kritikus-szekciójának. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Fontosabb művei
- Színpadi problémák (Bp., 1912)
- Nagy Idők (regény, Bp., 1926)
- Krisztus (regény, Bp., 1928)
- Kossuth (regény, Bp., 1928)
- Mozart csodálatos élete (regény, Bp., 1933)
- Szacsvay Imre: Életem és emlékeim (sajtó alá rendezte és a bevezető életrajzot írta, Bp., 1940)
- Molière (regény, Bp., 1938)
- Földy János naplótöredékei Világostól Josephstadtig (kiad., Bp., 1939)
- Déryné (regény, Bp., 1941)
- Itt élned, halnok kell! (regény, Bp., 1942)
- Operák könyve (Gál György Sándorral, Bp., 1951)
- Operakalauz (Bp., 1956)
- Mozart regénye (Bp., 1964)
- Sándor Erzsi (Nagy Magyar Előadóművészek, Bp., 1968)
- Offenbach (regény, Bp., 1968)
- Nyolc évtized vándorútján (életrajz, posztumusz, Bp., 1974)
Források
- Balassa Imre - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Balassa Imre (Schweiger Imre) Nemzeti Örökség Intézete