„Görgey Gábor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Újkori magyar irodalom}} eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
125. sor: 125. sor:


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Újkori magyar irodalom}}
{{portál|irodalom}}
{{portál|irodalom}}



A lap 2018. szeptember 25., 09:20-kori változata

Görgey Gábor
2007-ben
2007-ben
Élete
Születési névGörgey Arthur
Született1929. november 22. (94 éves)
Budapest
Elhunyt2022. április 11. (92 évesen)
Solymár, Magyarország
SírhelyÓbudai temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaIván Ildikó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza, líra, dráma, újságírás
Alkotói évei1956–
Első műveFüst és fény
KitüntetéseiKossuth-díj (2006)
Irodalmi díjaiKossuth-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Gábor témájú médiaállományokat.
Görgey Gábor
Magyarország nemzeti kulturális örökségének minisztere
Hivatali idő
2002. május 27. – 2003. május 18.
ElődRockenbauer Zoltán
UtódHiller István

Születési névGörgey Arthur
Született1929november 22. (94 éves)
Budapest
Elhunyt2022. április 11. (92 évesen)[1]
Solymár[2]
SírhelyÓbudai temető
Pártpártonkívüli

HázastársaIván Ildikó
Foglalkozásíró, költő, rendező
Iskolái

DíjakKossuth-díj (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Gábor témájú médiaállományokat.

Görgey Gábor, ered. Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. –) Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

Életútja

1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben kerül a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964-1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982-1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

Közéleti pályafutása

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992-1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja.

Irodalmi munkássága

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

Családja

A Görgey család leszármazottjaként született, 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia volt.[3] Nős, második felesége Iván Ildikó operaénekes. Egy lánygyermek édesapja (Anna, 1965). Solymáron él.[4]

Művei

Görgey Gábor az 1970-es években
  • Füst és fény (versek, 1956)
  • Délkör (versek, 1963)
  • Hektor, a hőscincér (meseregény, 1966), Don Hektor, a hőscincér (átdolgozás, 2009)
  • Komámasszony, hol a stukker? (színmű, 1969)
  • Köszönöm, jól (versek, 1970)
  • Alacsony az Ararát (színművek, 1971)
  • Lilla, cápák, nyugalom (színművek, 1976)
  • Légifolyosó (versek, 1977)
  • Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980)
  • Egy vacsora anatómiája (1981)
  • Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982)
  • Munkavilágítás (esszék, 1984)
  • Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987)
  • A díva bosszúja (novellák, 1988)
  • Vadászszőnyeg (regény, 1988)
  • Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989)
  • Kísértések könyve (regény, 1990, 2007)
  • Nők szigete (versek, 1990)
  • Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
  • A homár páncélja (regény, 1992)
  • Eszkimó nyár (válogatás új versekkel, 1993)
  • Waterloo kellős közepén (próza, 1994)
  • Adria szirénje (regény, 1999)
  • Megírhatatlan történet (novellák, 1999)
  • Mikszáth különös házasságai (színmű, 1999, 2015)
  • Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)
  • Tiszta ország (2002)
  • Tükörjáték (színművek, 2003)
  • Rokokó háború (drámák, 2003)
  • A homár páncélja. Utolsó jelentés Atlantiszról (2008)
  • Öt arckép (2011)
  • A kivégzés éjszakája (regény, 2015)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. Meghalt Görgey Gábor író, volt kultuszminiszter
  2. Elhunyt Görgey Gábor
  3. Édesanyja gyászjelentése
  4. Nehezen vállalta a solymári miniszter. In: Sólyomszem, I. évf. 10. szám, 2002. május 31., p12.

Források