„I. Idrisz líbiai király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: {{nemzetközi katalógusok}} |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{uralkodó infobox}} |
|||
[[Fájl:IdrisI3.jpg|bélyegkép|I. Idrisz, Líbia királya]] |
[[Fájl:IdrisI3.jpg|bélyegkép|I. Idrisz, Líbia királya]] |
||
'''I. Idrisz''' ([[1889]]. [[március 12.|március 12]] - [[1983]]. [[május 25.|május 25]]) [[Líbia]] [[király]]a volt [[1951]]. [[december 24.|december 24]]-től [[1969]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-ig. |
'''I. Idrisz''' ([[1889]]. [[március 12.|március 12]] - [[1983]]. [[május 25.|május 25]]) [[Líbia]] [[király]]a volt [[1951]]. [[december 24.|december 24]]-től [[1969]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-ig. |
||
==Élete== |
|||
1951. december 24-én [[Líbia]] független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a [[szenussziak]] [[emír]]jeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira. |
1951. december 24-én [[Líbia]] független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a [[szenussziak]] [[emír]]jeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el [[nasszerizmus]] és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira. |
||
| 13. sor: | 14. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
==További információk== |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2018. szeptember 23., 10:59-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| I. Idrisz líbiai király | |
 | |
| Uralkodóház | House of Senussi |
| Született | Jaghbub |
| Elhunyt | 1983. május 25. (94 évesen)[1] Kairó[2] |
| Nyughelye | Al-Baqi' |
| Édesapja | Muhammad al-Mahdi as-Senussi |
| Testvére(i) | Muhammad ar-Reda |
| Házastársa | Fátima líbiai királyné |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Idrisz líbiai király témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Idrisz (1889. március 12 - 1983. május 25) Líbia királya volt 1951. december 24-től 1969. szeptember 1-ig.
Élete
1951. december 24-én Líbia független királysággá vált. A Líbiai Egyesült Királyság uralkodójává I. Idrisz emelkedett, aki addig mint meghatározó vallási vezető töltött be fontos szerepet, a szenussziak emírjeként. 1954-ben jelentős kőolaj-készletet fedeztek fel, ennek nyomán megnőttek az állami bevételek. A világ egyik legszegényebb országából hirtelen rendkívül gazdag ország lett. Bár az olajjövedelem nagyon megnövelte a líbiai állam pénzügyi lehetőségeit, a népességet irritálta, hogy ez a gazdagság a király és az elit kezében összpontosult. Ebben az időben terjedtek el nasszerizmus és az arab nacionalizmus eszméi Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ez is kihatott Líbia belső viszonyaira.
1951-ben alkották meg a líbiai alkotmányt is. A Líbiai Nemzeti Tanács 1951. október 7-én Bengáziban hagyta jóvá az alkotmány elfogadásáról szóló határozatot. Mohamed Abulas’ad El-Alem, a Nemzeti Tanács elnöke és Omar Faiek Shennib, valamint Abu Baker Ahmed alelnökök aláírták a javaslatot, és felterjesztették jóváhagyásra Idrisz király elé. Ezután jelenhetett meg a Líbiai Közlönyben. Az 1969. szeptember 1-jén katonai puccsal létrehozott köztársaság élére az akkor még mindössze 26 éves Moammer Kadhafi ezredes került. A puccs után a király lemondott, utódja rövid időre Szajjid Haszan ar-Ridá al-Mahdi asz-Szanusszi koronaherceg lett.
I. Idrisz végül száműzetésben halt meg Egyiptomban. Az utóbbi időben felmerült, hogy távoli rokona, Mohammed as-Senussi koronaherceg a forradalom utáni Líbia királya lehetne.[3]
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Hazatérne a száműzetésben élő líbiai trónörökös - metropol.hu, 2011. augusztus 24.