„Komjádi Béla” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
|edzőség éve 5= 1932 |
|edzőség éve 5= 1932 |
||
}} |
}} |
||
'''Komjádi Béla''' ([[Budapest]], [[1892]]. [[március 15.]] – Budapest, [[1933]]. [[március 5.]]<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTHN-MV?i=91&wc=92QT-C6N%3A40678301%2C51865101%2C1077262704%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halotti bejegyzése Budapest, VI. kerület 538/1933]</ref>) sportvezető, [[vízilabda|vízilabdázó]], [[edző]], a magyar vízilabdasport úttörője. |
'''Komjádi Béla''' ([[Budapest]], [[1892]]. [[március 15.]] – Budapest, [[1933]]. [[március 5.]]<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTHN-MV?i=91&wc=92QT-C6N%3A40678301%2C51865101%2C1077262704%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halotti bejegyzése Budapest, VI. kerület 538/1933].</ref>) sportvezető, [[vízilabda|vízilabdázó]], [[edző]], a magyar vízilabdasport úttörője. |
||
== Családja == |
== Családja == |
A lap 2018. szeptember 22., 14:28-kori változata
Komjádi Béla | |||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||
Születési dátum | 1892. március 15. | ||||||||||||||||||
Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 1933. március 5. (40 évesen) | ||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||
Sírhely | Kozma utcai izraelita temető | ||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||
Becenév | Komi bácsi | ||||||||||||||||||
Profi klubok1 | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Komjádi Béla témájú médiaállományokat. |
Komjádi Béla (Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1933. március 5.[1]) sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője.
Családja
Dr. Komjádi József és Frita Berta fiaként született, izraelita vallású.
Játékos-pályafutása
Az MTK együttesében kezdett el előbb 1910-ben úszni. 1911-ben már versenyeket nyert. 1914-től vízilabdázott. Hátvédként szerepelt, játékosként csendes csapatjátékosnak és jó taktikusnak számított. A Magyar Általános Kőszénbányánál (MÁK) tisztviselőként dolgozott. 1913 októberében vonult be katonának. Az első világháborúban hadnagyként szolgált. Több lövést kapott, a térdét operálni kellett, szilánkok maradtak a testében. 1918-ban hadirokkantként tért haza. Néhány évig még szerepelt a III. kerület csapatában, majd az aktív sportolást befejezte.
Edzői pályafutása
Mivel a háborús sérülés miatt gyermeke nem születhetett, életét kezdetben az úszásnak, később a vízilabdának szentelte. 1916-ban -rehabilitációja alatt- az Erzsébet-híd pesti hídfőjéhez úszni járó gyerekekből létrehozta az MTK gyermek csapatát. Komjádi a gyerekek részére ingyen jegyeket kért az MTK labdarúgó-mérkőzéseire. Ezt nem kapta meg, így a csapatát átigazolta a III. kerületi TVE-be. Itt felépített egy új, erős csapatot, mely fel tudta venni a versenyt az addig verhetetlennek tartott Ferencvárosi TC-vel. 1923-ban és 1924-ben csapata magyar bajnok lett. 1924-ben rövid ideig szövetségi kapitány lett. Irányításával a válogatott ötödik lett az olimpián. 1925-ben nyugdíjba vonult a MÁK-tól. A Sporthírlap munkatársa lett. 1925-ben a Ferencváros visszahódította a bajnoki címet. Ezt követően a III. kerület játékosainak egy része visszaigazolt az MTK-ba. Komjádi edzői kinevezése is véget ért és szövetségi edzőként tevékenykedett tovább. A válogatottal Európa-bajnokságot nyert 1926-ban és 1927-ben. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián győzelemre vezette a válogatottat. A felkészülés során több bemutató mérkőzést tartottak, hogy fedezni tudják a kiutazás magas költségeit.
Edzőként nagy hangsúlyt fektetett az utánpótlás-nevelésre, az ő felfedezettje volt többek között Keserű Alajos, Keserű Ferenc és Homonnai Márton későbbi olimpiai bajnokok. A modern vízilabdasport megalkotója, több edzéstechnikai újítás bevezetője (pl. légstopp, légpassz, ill. medencén kívüli, tornatermi edzés). Stílusa miatt megkapta játékosaitól a Komi bácsi becenevet.
Sportvezetői pályafutása
1919-ben a Magyar Úszó Szövetség titkára lett. Feladata a vízilabda ügyek intézése volt. Ebben az évben bekerült a szövetség által első alkalommal elismert játékvezetői karba is. 1920-ban a vízilabda-bizottság tagja lett. 1921-ben a MUSZ főtitkára lett. 1922-ben lemondott erről a posztjáról és csak tanácstagként volt jelen a szövetségi életben. 1926-ban a szövetség válogató, játékvezetői és a középiskolai bizottságának volt a tagja. 1930-ban a szövetség ügyvezető alelnökévé választották. A Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként a III. kerület törvényhatósági bizottságának volt a tagja. Sokat tett az első Budapesti fedett uszoda (Nemzeti Sportuszoda) megépüléséért. Pályafutása során több lapnak is írt cikkeket, amelyekben népszerűsítette a sportot.
1933-ban, 41. születésnapja előtt pár nappal agyvérzés következtében hunyt el.
Díjai, elismerései
- Nagy ezüst vitézségi érem (1915)
- Signum Laudis (1916)
- A Nemzeti Sport karácsonyi nagydíja (1929)
- Kormánytanácsos (1930)
- Koronás érdemérem
- III. osztályú polgári érdemkereszt (1932)
- Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1995)
Emlékezete
- Róla nevezték el a korábbi Császár-uszodát
- több utca viseli a nevét
- Komjádi kupa
Jegyzetek
Források
- A Wikimédia Commons tartalmaz Komjádi Béla témájú kategóriát.
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 228. o. ISBN 963-9257-04-4
- Az Origo cikke Komjádi halálának 75. évfordulóján
- Komjádi a Magyar életrajzi lexikonban
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
- (1983. február) Komjádi Béla 1892–1933. Úszósport 23 (2), 1–4. o.
- (1933. március 6.) Komjádi Béla pályafutása. Nemzeti Sport, 5–6. o.