Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - További évfordulók

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

További évfordulók

1075 - 1699

• 949 éve, 1075-ben I. Géza király (1074-1077) megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort (Bars vármegye), és össze-íratta az apátság birtokait. Az oklevélben felsorolt javak között szerepelt a Kurca folyón szedett vám. Bizonyosra vehető, hogy ez a vám a szentesi révnél lett felállítva, de arról nincs említés, vajon létezett-e település is a vám mellett. Ez az oklevél örökítette meg első alkalommal városunk folyójának, a Kurcának a nevét, Curicea alakban.
• 886 éve, 1138-ban II. (Vak) Béla király (1131–1141) rendezte az atyja, Álmos herceg által 1108 körül alapított dömösi prépostság helyzetét: új adományokkal látta el, összeíratta a prépostság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit. Az oklevélben felsorolt települések között található a Szentestől északkeletre fekvő Ecser (Ecer) falu, amelynek templomának romjai ma is láthatók. Az okmány 65 családfő nevét is tartalmazza, vagyis saját korában igen jelentős településnek számíthatott (lakóinak száma elérhette a 3-400 főt). Az irat említést tesz egy Curisa nevű mocsárról, amelynek halászati joga kizárólag a dömösieket illette. (Ezt valószínűleg azonosíthatjuk a Kurcával.)
• 742 éve, 1282-ben, a IV. (Kun) László király (1272–1290) idején állandósult kun-magyar összetűzések minden valószínűség szerint érintették városunk határát is. A kun mozgolódásnak véget vető hód-tavi csata a közelben, a mai Hódmezővásárhely környékén játszódott le. Feltehetően ekkor szorultak ki végleg a kunok Szentes vidékéről.
• 692 éve, 1332-ben kelt az az oklevél, amely a Szeri Pósa családon belüli osztozkodás kapcsán első alkalommal említi Szentes nevét, Scenthus (Szentüs) alakban. Az osztozás során „határjárást” tartottak, amelyben Szentest elhatárolták a szomszédos birtokoktól, közelebbről Hékédtől és Szegvártól. Az oklevélből kiderül, hogy Szentesen már egy kőtemplom állott, Szent András apostol nevére szentelve.
• 669 éve, 1355-ben Szeri Pósa Margit egy zavaros birtok-per végén szentesi részbirtokát fiainak, Kerekegyházi Jánosnak és Istvánnak adományozta. (A helység neve itt Zenmpthes formában szerepelt.)
• 545 éve, 1479-ben Szentmihályegyháza pusztát Szentes, Donáttornya és Derekegyház lakói közösen használják.
• 481 éve, 1543 elején török kézre került Szeged. Gyula, Világos, Lippa és Temesvár még a magyarok – a Szapolyai-dinasztia – kezében maradt, így a szentesi táj két hatalom közé szorult.
• 475 éve, 1549-ben egy feljegyzés szerint Vásárhely és Szentes papjai a Maros és Körös-menti társaikkal együtt zsinatra gyűltek össze Tornyán. Ekkor már felvették a református vallást, de a pontos dátum nem ismert. Valószínűleg itt is a Tisza-vidék reformátora, Szegedi Kiss István lehetett az, aki megnyerte a lakosságot a hitújításnak, de tevékeny rész jutott abban a határbeli földbirtokosoknak: Dóczy Miklósnak és Mágócsy Gáspárnak is. A Petrák-krónika szerint: „Az 1500-ik esztendő táján e város bévette a református vallást, részint saját földesura Dóczy Miklós, részint Fábiánsebestyén és Szentmihályfalva birtokosai, úgymint Mágócsy András, Gáspár és Ferenc, Sövényházi Péter és Móric Márton példájára. De különösen Mágócsy Gáspár felesége Mássai Eulália a református vallásnak nagy pártfogója lévén, ő szállítatta Szentesre a kun nemzetből való Szegedi Kiss István, igen lelkes tanítót, Ozorai Imrét és Turi Litterátor Lukácsot, akik is a vidéken a reformata vallást terjesztő tanítók valának.” A szentesi református eklézsia históriája szűkszavúan csak annyit közöl, hogy a „szentesi református eklézsia nem nagy, de virágzó volt, és már a XVI-ik század első felében is tartott prédikátort és tanítót.” (A református vallás felvétele 1543–1549 közé tehető.)
• 472 éve, 1552-ben elesett Temesvár, s vele veszett az egész Temesköz. Szeged török kézen maradt, s újra a töröké lett Szolnok és Lippa. A királyi hadak csak Gyula, Világos és Jenő váraiban tartották magukat. A térség – benne Szentes és környéke – két egymással hadakozó nagyhatalom ütköző övezetébe került. A török győzelmek nyomán a Tisza–Maros-szögének jó része már a szultán „országához” számított. Szentest és a környékbeli falvakat a vásárhelyi náhijébe osztották be.
• 471 éve, 1553 tavaszán Csongrád vármegyében megjelentek I. Ferdinánd adószedői, akik csupán hét helységből tudták beszedni a kivetett adót: Szentesen 20 porta után, Hékédről, Tésről és Szentlászlóról együttesen 3 porta után, Mártélyról szintén csak 3 porta után. A vármegye még elérhető további 11 falva hátralékban maradt. A dicatorok jelentéséből kiderült, hogy: „Ebben a megyében sem alispán, sem szolgabírák nincsenek”. Vagyis a vármegyei hivatali szervezet működése megszűnt. I. Ferdinánd elrendelte, hogy Csongrád megye jövedelmei ezentúl Gyula várát illessék. Az ugyanez évi török defter (adóösszeírás) Szentesen 40 adózó családfőt tartalmazott.
• 467 éve, 1557-ben a török defterdárok (adószedők) 42 adózó családfőt írtak össze Szentesen.
• 464 éve, 1560-ban a királyi adójegyzékekben Szentes összesen 48 portával szerepelt. Ebből Tornyai Tamás 34 porta után, özv. Dóczy Miklósné 14 porta után fizetett. (A „porta” adóegység nem a lakóházak számát jelentette, hanem a több családot átfogó jobbágy háztartásokat.) A török adóösszeírás (defter) szerint Szentesen az adófizető családfők száma 56 fő volt.
• 461 éve, az 1563-as dézsmajegyzékben 97 szentesi családfő neve szerepelt.
• 460 éve, egy 1564-ben készült királyi adójegyzékben Szentes összesen 66 portával szerepelt. Ebből Tornyai Tamás 46 porta után, özv. Dóczy Miklósné 17 porta után, Muthnoki István, Ramochya György és Niczky Gáspár pedig 1-1 porta után fizetett.
• 454 éve, 1570-ben a török adóösszeírás 106 szentesi adófizető családfőt regisztrált.
• 452 éve, 1572-ben Isztambulban kivégezték Dóczy Gergelyt, Szentes földesurát.
• 425 éve, 1599-ben a temesvári pasa újból rászabadította az Alföldre a krími tatárokat, akik kegyetlen pusztítást vittek végbe. A hagyomány szerint ekkor semmisült meg Szentlászló, Szentmihályfalva, Veresegyháza, Tőke és számos más környékbeli település.
• 407 éve, 1617-ben a váci püspökség dézsmalajstromában csupán öt Csongrád megyei település – Szentes, Hékéd, Ányás, Tés és Vásárhely – szerepelt, valamennyi minimális összeggel.
• 396 éve, a váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzékében egyedül Szentes szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy „jó város”, és 14 forintot fizet. A vidék általános pusztulását jelzi, hogy a szomszédos Vásárhelyt is csak mint pusztát említi a lajstrom, minden kirovás nélkül.
• 377 éve, 1647-ben a linzi béke (1645) záradékára hivatkozva a magyar országgyűlés elhatározta, hogy a török hódoltság alatt álló Csongrád vármegyét is visszacsatolja az országhoz. Az 1647. évi CVIII. tc. kimondta, hogy: „Csongrád vármegye, amely ugyan török hódoltság alatt van, de Isten kegyelméből mégis vannak benne népes községek és városok, egyelőre Heves vármegyéhez csatoltatik, addig nevezetesen, amíg a hozzá közelebb fekvő Borsod vármegye is visszakerül a király ő felsége fennhatósága alá.” Ezzel párhuzamosan mind a magyar király, mind pedig az erdélyi fejedelem jelentős adományokat osztogatott az érintett területen. A török szultán tiltakozott ez ellen. A hagyomány szerint a király nem engedett, s csapatai egészen Szentesig törtek előre, hogy fegyveres hatalommal adjanak nyomatékot a magyar király e vidékre is kiterjedő szuverenitásának. Az előrenyomuló királyi hadaknak a török csapatok Szentes alatt állták útját. Az ütközetben a törökök szenvedtek ugyan vereséget, de a királyi hadak mégis visszavonulásra kényszerültek, mert az időközben összevont török seregekkel szemben a harcot nem folytathatták volna sikeresen. Gyors visszavonulásuk siralmas állapotot teremtett a vidéken. A felvonuló török hadak dúltak, raboltak, pusztítottak mindenütt. Számos település végenyészetre jutott. Ezt jelzi, hogy ebben az évben a püspöki dézsmaszedők csak egy porta után róttak ki dézsmát Szentesen. Szentes mellett egyedül Bökény szerepelt a lajstromban, az is kirovás nélkül.
• 357 éve, 1667-ben a hagyomány szerint a gyulai pasa Szentesre török és tatár családokat telepített, a szentesiek pedig ebben az időben Bütkösi István nevű papjukkal a Szent Ilona rétszigetségben laktak. A szentesi református egyház históriájának feljegyzése ugyanerről így szól: „Volt olyan idő is, amikor Gyula várában lakván a törökök, ezt a helyet is megszállták némely pogány gazdák, úgy mondják, hogy ezek tatárok voltak volna, az itt élő lakosok pedig Szentilonára költöztenek által, a Kurca vizén túl, mind Bütkösi István nevű prédikátorjukkal együtt, úgy mindazonáltal, hogy onnan is ide Szentesre jártak vissza a templomba.”
• 354 éve, 1670-ben a korabeli török defterben 120 szentesi családfő neve szerepelt (közülük 81 telkes gazda, 39 pedig zsellér). 19 juhos gazdánál 6195 darab juhot írtak össze; a sertések száma 964 db. 16 fő összesen 56 méhkas után adózott; 17 szőlősgazda pedig összesen 1930 pint bor (kb. 3250 liter) után fizetett. A gabonatermés adatai: 809 mázsa búza, 228 mázsa árpa, 42 mázsa köles. A névanyagból kitűnik, hogy a település megőrizte színmagyar jellegét. Az összlakosság száma kb. 600 fő lehetett.
• 344 éve, 1680-ig vezethető vissza a középiskola-szerű oktatás kezdete Szentesen (Bakó Károly kutatásai nyomán).
• 339 éve, 1685-ben a megindult császári hadjárat szinte kettévágta a magyarországi hódoltságot. A török hadvezetés krími tatárokat vezényelt a Tisza-vidék védelmére. A hagyomány szerint a nyár folyamán a tatár csapatok Szentesen ütötték fel hadiszállásukat. A város megrémült lakossága átkelt a Tiszán, és Csongrádon keresett menedéket. A „csongrádi futás” néhány hétig tartott. A tatárok elvonulása után a szentesiek visszatértek lakhelyükre.
• 331 éve, 1693-ban a császári-királyi hadak elvonulásával a Körös-Tisza-Maros köze a törökök fennhatósága alatt maradt. A török nagyvezír ismét krími tatárokat küldött az Alföldre, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak a gyulai török őrség élelmezéséről. Pusztítás, rablás, gyújtogatás jelezte útjukat. Szentes is megsínylette a tatárok utolsó megjelenését: kirabolták és felgyújtották.
• 330 éve, 1694-ben Szentes ezúttal is kiheverte a tatárok pusztítását. Az élet újbóli megindulását jelezte, hogy a település új pecsétnyomót vésetett magának a következő körirattal: „Szentesi falu pöcséti 1694”.
• 328 éve, 1696-ban született báró Harruckern Ferenc (1696-1775) Szentes földesura.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1700 - 1749

• 324 éve, 1700-ban született Béládi István (1700-1759) református lelkész, tanító.
• 320 éve, 1704 nyarán Rákóczi büntető hadjáratot vezetett a rácok ellen, Szeged várának sikertelen ostroma után azonban elhagyta a Duna-Tisza közét. Átmenetileg Károlyi Sándor és Bottyán János kurucai felügyelték a területet, de a császáriak többszöri átvonulását nem tudták megakadályozni. A krónikás szűkszavú feljegyzése szerint Szentesre három ízben zúdult veszedelem: „A németségtől, vagy mint a magyarok nevezték, labancoktól egy ízben, a rácoktól két ízben kiraboltatván, fölégettetett a város, s a fölégetett lakosságnak más menedéke nem volt, mint a város mellett elnyúló nagy rétség” – olvasható Petrák Ferenc krónikájában.
• 318 éve, 1706-ban Rabutin császári tábornok hadaival megszállta Szentest és Vásárhelyet.
• 317 éve, 1707-ben Károlyi Sándor generális kurucai visszafoglalták Szentest és Vásárhelyt, s ettől kezdve ismét felügyelték a térséget. Szentesen egy Csajághy nevű kuruc parancsnok hajdúi teljesítettek őrszolgálatot, kiknek folyamatos ellátása idővel ugyancsak nyomasztóan hatott a lakosságra.
• 315 éve, 1709–1710 között az országban terjedő pestisjárvány Szentesen is föllépett. 1709 tavaszán kezdte szedni áldozatait, a nyár végén csillapodni látszott, de ősszel újból teljes erővel kitört, s még 1710-ben is tartott. A két esztendőben 900-nál többen estek áldozatul a keleti nyavalyának.
• 313 éve, 1711-ben megnyitották az új református temetőt a mai Horváth Mihály utca környékén. (1761-ig temetkeztek ezen a részen.)
• 309 éve, 1715-ben az országos adóösszeírás alkalmával Csongrád vármegyében, amely továbbra is császári kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 telkes jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. A város lakóinak száma kb. 1380 fő lehetett.
• 309 éve, az 1715. évi dekrétum 92. cikkelye lehetővé tette Csongrád vármegye újjászervezését és az országba történő visszakebelezését, de erre majd csak 1723-ban került sor.
• 307 éve, 1717-ben katonai kórházat állítottak föl Szentesen, amely ellátta az 1716–1718 között folyó török elleni délvidéki hadjárat sebesültjeit.
• 305 éve, 1719-ben Harruckern János György élelmezési főhadbiztos, akit III. Károly (1711–1740) 1718-ban érdemei elismeréseként német-római birodalmi lovaggá avatott, jutalmat (remunerációt) kért az uralkodótól 30 éves személyes szolgálataiért. Felségfolyamodásában nem pénzt kért, hanem magyarországi földbirtokot Békés, Csongrád és Zaránd vármegyék területén: Gyula, Csaba, Öcsöd, Vésztő, Szeghalom, Szentes stb. községekkel. Az igényelt települések és földek a szegedi kamarai prefektúra kezelése alatt álltak, rendkívül elhanyagolt állapotban, gyér lakossággal. Az uralkodó méltányolta és teljesítette a kérést.
• 304 éve, 1720-ban Szentes és környéke Harruckern János György élelmezési főhadbiztos birtokába került.
• 295 éve, 1729-ben Harruckern János György III. Károlytól megkapta a magyar bárói méltóságot, majd Békés vármegye főispáni tisztségét, így kettős címen tagja lett a magyar főrendiháznak is.
• 292 éve, 1732-ben a szentesi református egyháznál rendszeresítették az önálló kántori állást.
• 286 éve, 1738-ban III. Károly sikertelen törökellenes hadjárata során Szentes lakosságát is hadi fuvarozásra és élelmiszer-szolgáltatásra kötelezték a délvidéki hadak számára. A hadmozgások kapcsán országos pestisjárvány tört ki, amely július folyamán Csongrád vármegyét is elérte. Óvintézkedésként megszűntették az egyes települések közötti érintkezést, betiltották a kompok közlekedését, a Tiszán és a Kurcán fegyveres őrséget állítottak föl, szüneteltették a vásárokat. Mindezek elégtelennek bizonyultak; a járvány előbb Szegváron, néhány nap múlva azonban már Szentesen is szedte az áldozatokat, s a tél beálltával is alig csillapult.
• 285 éve, 1739 nyarának folyamán Szentesen a pestisjárvány a korábbinál fokozottabb mértékben folytatódott. Előfordult, hogy a halottak száma 90-re is fölment naponta. A lakosság félelmét fokozta, hogy a pestis augusztusban Pápai Ferenc református lelkészt is elragadta, egymást követő utódait – Czeglédi Keglevitz András és Harsányi György lelkészeket – pedig októberben, s a rákövetkező hónapokban vitte el a járvány. Az év folyamán a pestisben elhaltak száma elérte az 1099 főt. A járvány még el sem múlt, amikor a szentesi határ legnagyobb részét elöntötte az árvíz, aminek következtében szántani és vetni alig lehetett.
• 284 éve, 1740-ben a Petrák-krónika feljegyzése szerint a megszűnt pestisjárvány után "iszonyú barom dög következett, mely a lakosságot minden marháitól végképpen kipusztította".
• 282 éve, 1742-ben a város új pecsétnyomót vésetett, amelynek ábrája: középen pálmafa, két oldalt 3-3 buzogánysás, a pálmafa törzsénél a Kurcát jelképező hullámpólya. (Már az 1730-as pecsétnyomón is szerepelt a pálmafa, de még nem alkalmazták a Kurca folyó szimbolikáját.)
• 281 éve, 1743-ban megalakult a Szentesi Csizmadia Céh.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1750 - 1799

• 274 éve, 1750-ben keletkezhetett a Petrák-krónikaként ismert első kéziratos várostörténet, Petrák Ferenc földműves-csizmadia munkája, amely számos későbbi átírásban maradt fenn. (Az eddig előkerült, kibővített változatokat dr. Takács Edit főlevéltáros tette közzé 1997-ben, a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. sorozat XXV. önálló kötetében.)
• 272 éve, 1752-ben Ruttkay Imre uradalmi mérnök elkészítette Szentes első vázlatos belterületi térképét, Oppidum Szentes címen. E korai mappa a város északi felében már hét házsort mutat, a déli részen, a Kis-ér mellett a Kis-ér sortól keletre pedig négy új sort ábrázol.
• 270 éve, 1754-ben Helther János uradalmi tiszttartó meghalt, utóda Chatalides Lipót lett, aki 1754 őszén került Szentesre.
• 269 éve, 1755-ben az új tiszttartó több változtatást hajtott végre a város közigazgatásában. Az évenkénti bíróválasztás gyakorlatával szemben elrendelte, hogy amennyiben a bíró közmegelégedésre tölti be hivatalát, és az uradalomnak sincsen ellene kifogása, 3 évig viselje egymásután a bírói hivatalt. Megváltoztatta a 24 tagú tanács összetételét is, amennyiben 6 esküdtet fölmentett, s helyüket katolikus vallású esküdtekkel töltötte be. Arra is kötelezte a várost, hogy két jegyzője közül az egyik a jövőben mindig katolikus legyen. Mivel mindkét állás be volt töltve – az első jegyzői tisztséget Hajdú István, a másod jegyzőit pedig Pápai János viselte –, a tiszttartó Pápait elmozdította állásából, és helyére áthozta Csongrádról Halász Jánost.
• 265 éve, 1759-ben az országos adóösszeírás alkalmával 794 családfőt jegyeztek fel Szentesen, ebből: 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos. A település népessége megközelíthette az 5000 főt. Az állattartás jelentőségére utal az összeírt jószágok igen nagy száma: 1156 igásökör, 649 eladó ökör, 3051 tehén, 2479 borjú, 1296 igásló, 664 egyéb ló, 720 csikó, 8257 juh, 4060 sertés. Ezek mellett volt 17 malom, 15 borsajtó és 182 méhkas.
• 261 éve, a hagyomány szerint 1763-ban olyan nagy szárazság volt Szentesen, hogy még a Kurca vize is egészen elapadt.
• 261 éve, 1763-ban a Szent Anna plébánia egy szép kidolgozású miseruhát (casula) kapott, amely gyöngyöltésű barokk kartusokban rózsákkal lett díszítve, és szerepelt rajta a kegyúrnak, báró Harruckern Ferencnek és feleségének, Dirling Mária Antóniának hímzett kettős címere is. (A templom liturgikus fölszereléseinek ma is kiemelkedő darabja.)
• 260 éve, 1764-ben Gaál István lelkész idejében szervezte meg a református egyház második lelkészi állását, amelyre Nagy Mihályt választották meg, aki 1775-ig szolgált Szentesen.
• 257 éve, 1767-ben Harruckern Ferenc báró intézkedett a szentesi római katolikus templom kibővítéséről, amelynek során a szentélyt kiszélesítették. Ezt követően a váci püspök felkérte a kegyurat és a vármegyét, hogy a megnövelt templomhoz építtessenek tornyot is, méghozzá Szentes város költségén. A református többségű város – némi nehezteléssel ugyan – eleget tett a parancsnak, s 1768-ban megépült a ma is álló barokk toronytest három szintje a templom keleti végén.
• 257 éve, 1767-ben megalakult a Szentesi Takács Céh.
• 256 éve, 1768-ban városi költségen elkészült a római katolikus templom ma is álló tornya.
• 252 éve, 1772-ben felsőbb hatósági engedéllyel elbontották a református templom tíz évvel korábban épült kis tornyát, s megkezdték egy új, magasabb és díszesebb torony építését. Indoklás: „A város megnagyobbodott, és a lakosság a csaknem két és fél öl magasban lévő harangok szavát meg nem hallhatja… és kell, hogy más városok példája szerint, az egész városra vigyázó strázsák legyenek a toronyban.” A helyszínelő megyei küldöttség 12 öl (kb. 24 m) magasságot tartott szükségesnek, egyben engedélyezték azt is, hogy a tornyot hegyes tetővel lássák el. A több évig tartó munkát Welzer József kőműves- és Spiegel György ácsmesterek végezték.
• 252 éve, 1772-ben a szentesi római katolikus egyház megszervezte a rendszeres elemi szintű oktatást. Ez elsősorban Szigeti István plébános érdeme volt, aki célul tűzte ki, hogy a reformátusokéhoz hasonló, magas színvonalú iskolát létesít, jól képzett tanerőkkel.
• 251 éve, egy 1773-ban készült összeírás szerint Szentes lakóinak száma 7249 lélek (ebből református 5283, katolikus 1901, evangélikus 49, görögkeleti 16).
• 250 éve, 1774-ben meghalt Chatalides Lipót uradalmi tiszttartó; utóda Halász János városi jegyző lett.
• 250 éve, 1774-ben szenzációs esetnek számított, hogy kirabolták a városházát. A betörők minden hivatalos pénzt elvittek. A városi adószedőket fogták gyanúba, valamint az egyik kisbírót, akire a pénzes ládák éjszakai őrizete volt bízva. Az érintett kisbíró 3 évig raboskodott az uradalom gyulai börtönében, de végül szabadon engedték, mert nem lehetett rábizonyítani semmit. A valódi tettesek sosem kerültek elő.
• 250 éve, 1774-ben a városba letelepedett görög kereskedők közül Hadzsy Konstantin, Haris János, Kállay György és Gyuricza N. letették az előírt hűségesküt.
• 250 éve, 1774-ben Szigethi István plébános (1763–1778) megkezdte a Szent Anna egyházközség Historia Domusának vezetését. Leírásában visszatekintett az 1740-es évek közepéig. Ekkor kezdődött el az a jogi processus, melynek végén a templomot elvették a reformátusoktól, és a katolikusok használatába átadták.
• 250 éve, 1774-ben a templomleltár szerint a Szent Anna templomban van: egy 6 változatos, tremolós orgona, egy kőlábazatú keresztelőkút, négy harang, egy toronyóra.
• 249 éve, 1775-ben a Szent Anna templom és részben a plébánia épülete kőkerítést kapott.
• 248 éve, 1776-ban elkészült a főtéri református templom új tornya, homlokzatán a ma is látható vörös mészkő táblával. A 12 öl (kb. 24 m) toronytest a templomtól 4 öl (kb. 8 m) távolságra épült, s nagyjából a mai nagytemplom tetőgerincéig érhetett. Az 5 öl (kb. 10 m) magas, zsindellyel fedett hegyes kupolája vörös fenyőből készült, tetején vörösréz gombbal és csillaggal.
• 248 éve, 1776-ban többszöri fellebbezés után megkezdődött az úrbéres telkek kiosztása Szentesen. A jobbágytelkek száma 558 (ebből a városé 17, ténylegesen kiosztva 541). A kiosztott föld mennyisége összesen – holdját 1100 négyszögöllel számítva – 31 806 hold (ebből szántó 19 530 hold, legelő és rét 12 276 hold, a legelőből a városé 1000 hold). Az úrbéres telkeken 535 gazda (köztük 10 nemes) osztozkodott. A telkek nagyság szerinti megoszlása: egész vagy több telkes 197, fél telkes 253, negyed telkes 81, nyolcad telkes 4. A szőlősgazdák száma 371 volt, akik kb. 1000 holdat műveltek. A földrendezésből a zsellérség kimaradt; számuk az urbárium bevezetésekor 1128 (ebből házas zsellér 841, házatlan zsellér 287).
• 247 éve, 1777-ben megalakult a Szentesi Szabó Céh.
• 245 éve, 1779-ben a katolikus templom nagyharangját levették a toronyból, és Budára szállítva újraöntették. Ezen kívül a hívek adományából a Boldogságos Szűz Mária szobrát is megfaragtatták és a templomba helyezték.
• 243 éve, 1781-ben sáskajárás volt Szentesen.
• 241 éve, az 1783-ban készített összeírás szerint Szentes lakóinak száma 8263 lélek (ebből református 5883, katolikus 2181, evangélikus 85, görögkeleti 114).
• 240 éve, 1784-ben a Szentesen lakó módosabb görög családok (Hadzsy, Haris, Kálló, Gyuricza, Papp) megalakították önálló egyházközségüket, s az egyházuk fönntartására nagyobb alapítványokat létesítettek.
• 240 éve, 1784-ben az egész országra kiterjedő térképészeti munka részeként elkészült az első részletes katonai térkép Szentesről és környékéről. A rendkívül adatgazdag térképlap Wagenmann alhadnagy munkája.
• 239 éve, 1785-ben Szentes lakóinak száma 9040 fő volt. Ezzel a népességi számmal az ország mai területén található városok rangsorában a 17. helyet foglalta el, olyan településeket előzve meg, mint Pécs, Esztergom, Baja, Veszprém, Szolnok, Nyíregyháza stb.
• 238 éve, 1786-ban született Osztrovszky József (1786-1854) országgyűlési követ.
• 235 éve, 1789-ben egész éven át akkora szárazság volt, hogy a szentesi gazdák idegen legelőkre voltak kénytelenek hajtani jószágaikat a Bánátba, Baranyába és Békés vármegyébe.
• 235 éve, 1789-ben született Huszka János katonai biztos, számvevő.
• 232 éve, 1792-ben a nagykőrösi illetőségű Sáfrán Mihályt nevezték ki a szentesi katolikus egyház plébánosává, aki 1818-ban bekövetkezett haláláig szolgált Szentesen. Működése idején helyreállt a békesség a katolikus és református lakosság között. Folyamatosan szorgalmazta az iskola fejlesztését és a templom újjáépítését. Városunk nagy szülöttének, Horváth Mihály történetíró-püspöknek volt a keresztapja. (1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen.)
• 230 éve, 1794-ben született Molnár János (1794-1864) városi tanácsnok.
• 226 éve, 1798-ban született Leeb Mátyás későbbi apát-plébános, arany érdemkeresztes szentszéki ülnök, alesperes, aki 1828-tól 1878-ban bekövetkezett haláláig, 50 éven át a szentesi római katolikus egyház plébánosa volt.
• 226 éve, 1798-ban véglegesen foganatosították a férfiágon kihalt báró Harruckern család birtokaiban a vagyonosztályt az érintett Wenckheim, Stockhammer és Károlyi családok között. Özvegy gróf Károlyi Antalné (született báró Harruckern Jozefa) 1802-ben bekövetkezett haláláig a birtokok tényleges szétosztása nem történt meg, de a szentesi uradalom közvetlen felügyelője már ezt megelőzően a birtok várományosa, gróf Károlyi József volt.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1800 - 1824

• 224 éve, 1800-ban született Bécsi József (1800-1875) megyei orvos.
• 221 éve, 1803-ban épült a kúriaszerű, műemlék jellegű református lelkészlak. (Kiss Bálint utca 1. sz.)
• 218 éve, 1806-ban született Kürti János (1806-1879) tanító, városi tanácsnok.
• 217 éve, 1807-ben a katolikus templom elrepedt két régi harangja helyett a hívek adományaiból újakat vásároltak.
• 215 éve, az 1809. évi adókirovási kulcs szerint mind a hadi, mind a házi adó kirovásának 2 forint volt az alapja, s mindkét adóban 16047 forint 28 krajcárt fizetett Szentes közönsége. Az adókirovás összesítője szerint ekkor a jobbágyok száma 544, 16 éven felüli fiúk 437, leányok 78, testvérek 20; zsellérek (házbirtokkal) 1126, zsellérek (házbirtok nélkül) 441; szolgák 365, cselédlányok 85. Iparosok 305; kereskedők 12; kalmárok 6; szőlőkapások 556. Jószágállomány: ökör 1726, tehén 1723, borjú 1295, igásló 2376, ménesbeli ló 465, csikó 342, sertés 1116, juh 10641. Malmok: vízimalom 18, szárazmalom 33. Borsajtó 25. Méhkas 114. Jobbágytelkek: 519 szesszió.
• 215 éve, 1809-ben Vida Imre uradalmi prefektus 10 000 forintos alapítványt létesített a szentesi katolikus iskola továbbfejlesztésére és tanítóinak fizetésére. Ez a jelentős hagyaték lehetővé tette új tanítók fogadását, az iskola színvonalának emelését.
• 214 éve, 1810-ben született László Imre (1810-1884), a 48-as Párt alapító tagja és elnöke, Szentes 1869-1875 közötti országgyűlési képviselője.
• 214 éve, 1810-ben született Sass Károly (1810-1861) seborvos, aki 1833-tól működött Szentesen és a szentesi járásban. (1849-ben ideiglenes katonai kórházat létesített a sebesült honvédek ápolására.)
• 212 éve, 1812-ben született Vosits Ferenc (1812-1859) ügyvéd, városi jegyző.
• 210 éve, 1814-ben született Győri József (1814-1888) városi levéltárnok, tanácsnok.
• 210 éve, 1814-ben született Vutsák János (1814-1884) lapszerkesztő.
• 209 éve, 1815-ben Stöckl János gyógyszerész megnyitotta az első szentesi gyógyszertárat. (Ugyanő 1826-ban Csongrádon fiókgyógyszertárat létesített.)
• 208 éve, 1816-ban az árvíz elpusztította a kiséri városrészt.
• 208 éve, 1816-ban született Hutiray Lajos (1816-1880) honvéd őrnagy, telek nyilvántartó.
• 207 éve, 1817-ben a szentesi római katolikus temetőben elkészült a Kálvária szoborcsoport.
• 207 éve, 1817-ben megkezdődött a szentesi izraelita hitközség megszervezése. Elkészült az első alapszabálya (templomrendje). Az egyház első elöljárója Götzl Izsák. (1817-ben 17 zsidó család élt Szentesen, összesen 92 lélekkel.)
• 207 éve, 1817-ben született Davidovits István (1817-1890) görögkeleti lelkész.
• 206 éve, 1818-ban a szentesi református egyház új ispotály építésébe kezdett a nyomorékok és tehetetlenek ellátására (a mai József Attila utca környékén).
• 206 éve, 1818-ban született Grócz Alajos (1818-1875) városi számvevő, főjegyző.
• 205 éve, 1819-ben Szentesre 20 103 forint 57 krajcár hadiadót róttak ki. Az adókirovási összesítőből kitűnik, hogy a városban ekkor volt 541 jobbágy, 16 éven felüli jobbágyfiú 411, leány 59, testvér 17; házzal bíró zsellér 1011, háznélküli zsellér 435, cseléd 325, szolgálóleány 87; szőlőkapás 573. Iparosok száma 267, kereskedő 4, kalmár 9. A házak száma 1854. Malmok: vízimalom 23, szárazmalom 31. Olajsajtó 1. Művelés alatt álló szántóföld 17 463 hold. Jószágállomány: ökör 1960, fejőstehén 1332, meddőtehén 407, 2–3 éves tinó 1018, borjú 321, igásló 2480, ménesbeli ló 526, csikó 405, sertés 1019, juh 12 880.
• 205 éve, 1819-ben megjelent Dobosy Mihály református lelkész Utazások gyűjteménye c. műve.
• 204 éve, 1820-ban született Dosics György (1820-1875) szolgabíró, cs. kir. asztalnok.
• 203 éve, 1821-ben született Szabó Zsigmond (1821-1900) honvéd hadnagy.
• 202 éve, 1822-ben Vásárhelyi Pál mérnök munkája kapcsán több alkalommal megfordult Szentesen.
• 200 éve, 1824-ben született Babocsay Lajos (1824-1878) főszolgabíró.
• 200 éve, 1824-ben született dr. Csikányi Károly (1824-1873) városi főorvos.
• 200 éve, 1824-ben született Jakó Mihály (1824-1889) városi írnok.
• 200 éve, 1824-ben született Stammer Sándor (1824-1896) polgármester, alispán.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1825 - 1849

• 199 éve, 1825-ben született Farkas Benedek (1825-1904) volt városi főkapitány, majd iparügyi tanácsnok.
• 199 éve, 1825-ben megjelent Dobosy Mihály református lelkész Aggódókat vigasztaló oktatások és imádságok c. műve.
• 197 éve, 1827-ben érkezett első alkalommal vándor színtársulat Szentesre.
• 197 éve, 1827-ben született Farkas Lajos (1827-1885) ügyvéd, volt városi levéltárnok, majd városi főügyész.
• 197 éve, 1827-ben született Temesváry Antal (1827-1900) aljárásbíró.
• 197 éve, 1827-ben született Verner Pál (1827-1885) lovas alszázados, postamester.
• 196 éve, az 1828. évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai alapján Szentes lakóinak száma 16 134 fő (8277 férfi, 7857 nő). A családok száma 2979, a házak száma 2282. Foglalkozás szerinti megoszlás: honorácior (értelmiségi) 5, telkes gazda 625, házas zsellér 1491, házatlan zsellér 729, cseléd 253, cselédlány 70, iparos 320, segéd 93, kalmár 7, kereskedő 17. A férfiak felekezeti megoszlása: református 5298, római katolikus 2499, evangélikus 197, görögkeleti 178, zsidó 76.
• 196 éve, 1828-ban városi költségen elkészült a református nagytemplom ún. horizontális toronyórája.
• 196 éve, 1828-ban született Farkas Mihály (1828-1900) földbirtokos, városi képviselő, aki jelentős alapítványt tett a szentesi szegények javára. (1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen.)
• 196 éve, 1828-ban született Szűrszabó Nagy Imre (1828-1910) a "szentesi nábob".
• 195 éve, 1829-ben a városban megszaporodott lopások és erőszakosságok visszaszorítása érdekében a rendre ügyelő hadnagyok számát 4-ről 8 főre emelték.
• 195 éve, 1829-ben született Aigner Imre (1829-1880) városi aljegyző.
• 195 éve, 1829-ben született Pokomándy Ferenc (1829-1897) honvéd őrmester, v. írnok.
• 195 éve, 1829-ben született Remess János (1829-1886) városi tanácsnok.
• 194 éve, 1830-ban született Lubinszky György (1830–1878) volt szentesi főjegyző, megyei aljegyző, országgyűlési elnökségi titkár.
• 194 éve, 1830-ban született Hódy Lajos (1830-1879) mérnök.
• 193 éve, 1831-ben született Bálint József (1831-1905) gazdálkodó.
• 193 éve, 1831-ben született Torday József (1831-1900) református tanító.
• 190 éve, 1834-ben született Balogh Ferenc (1834-1899) városi iktató.
• 190 éve, 1834-ben született Huszka Károly (1834-1897) városi levéltárnok.
• 189 éve, 1835-ben született Honthy László (1835-1885) római-katolikus iskolai néptanító, volt városi gazdasági tanácsnok, az 1871/72-ben megjelent első szentesi újságok (Szentesi Lapok, Alföldi Figyelő, Szentesi Lap) felelős szerkesztője.
• 188 éve, 1836-ban elkészült Kiss Bálint A Helvétziai Vallástételt követő Békés-bánáti Egyházvidék Vallási, Polgári, Tudomány és Földleirati Történeteinek Emléke c. tanulmánya.
• 188 éve, 1836-ban Ifj. Kiss Bálint festőművész megfestette Boros Sámuel szentesi jegyző, későbbi főbíró, majd polgármester arcképét.
• 188 éve, 1836-ban született dr. Götzl Bertalan (1836-1900) orvos, tiszteletbeli városi főorvos.
• 188 éve, 1836-ban született Dunaháti Mészáros Ferenc városi alkapitány.
• 187 éve, 1837-ben született Rambovszky József vendéglős.
• 185 éve, 1839-ben megjelent Kiss Bálint református lelkész Magyar régiségek c. műve.
• 185 éve, 1839-ben Aschinger György és társai (a Nemzeti Kaszinó mintájára) elhatározták egy kaszinó alapítását Szentesen. A tanácstól kérelmezték haszonbérbe adni a régi városháza épületét, a tanács azonban elutasító határozatot hozott. Egy darabig még vajúdott a kaszinó ügye, de megfelelő helyiség hiányában nem alakult meg.
• 185 éve, 1839-ben született Főző József (1839-1900) református kántor.
• 184 éve, 1840-ben Seress László városi földmérő elkészítette Szentes város első részletes belterületi és külterületi térképét. A város belterülete ekkor 66 utcára tagolódott, a házak száma 2344 volt.
• 183 éve, 1841-ben született Falábú Sándor (1841-1909) református tanító.
• 182 éve, 1842-ben született Nagy Imre (1842-1894) városi gazdasági tanácsnok.
• 180 éve, 1844-ben megjelent Kiss Bálint református lelkész Első évi oktató c. tankönyve.
• 179 éve, 1845-ben született Szentesen id. dr. Purjesz Zsigmond (1845-1896) belgyógyász, orvostörténész, egyetemi magántanár.
• 179 éve, 1845-ben született Ambrus Mór gimnáziumi tanár, újságíró.
• 179 éve, 1845-ben született Reinholz Károly (1845-1875) gimnáziumi tanár.
• 179 éve, 1845-ben született Purjesz Henrik (1845-1904) kereskedő.
• 179 éve, 1845-ben két társaskör alakult: az egyik az Úri Kaszinó, mely a műveltebb nemeseket és a tisztviselőket fogta össze; a másik a Polgári és Kereskedelmi Kaszinó, amely a jómódú gazdálkodókat és kereskedőket tömörítette. Működésük a szabadságharc leverése után elsorvadt.
• 179 éve, 1845-ben megjelent Kiss Bálint református lelkész Női tan c. tankönyve és Falusi földművelőket oktató c. műve.
• 178 éve, 1846-ban született Szentesen dr. Purjesz Zsigmond (1846-1918) belgyógyász, a kolozsvári egyetem tanára, az 1891-93-as kolerajárvány megfékezője, udvari tanácsos. (1885-ben jelent meg egyik legfontosabb műve: A belgyógyászat tankönyve orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára címen. Volt tanítványai emlékszobrot állítottak tiszteletére a kolozsvári klinika épülete elé.)
• 178 éve, 1846-ban született Dósa Béla (1846-1910) gyógyszerész, takarékpénztári igazgató.
• 177 éve, 1847-ben született Ónodi Szabó Géza (1847-1914) megyei árvaszéki elnök.
• 175 éve, 1849-ben született Farkas Eugénia (1849-1924).
• 175 éve, 1849-ben született Kabay Endre (1849-1912) református tanító.
• 175 éve, 1849-ben született ifj. Kamocsay László (1849-1900) megyei várnagy.
• 175 éve, 1849-ben született dr. Lábos Endre (1849-1929) városi tisztiorvos, e. tanácsos.
• 175 éve, 1849-ben született Pócsi Balogh Mihály (1849-1918) költő, zeneszerző, nyugalmazott ármentesítő tisztviselő.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1850 - 1874

• 174 éve, 1850-ben népszámlálást tartottak Szentesen. A város lakosságának létszáma 22.136 fő, ebből református 13.831, római katolikus 7075, izraelita 501, evangélikus 380, görögkeleti 349 fő. A város területe: 65.113 kat. hold. Házak száma: 2328 (telkes ház 594, zsellérház 1734). A városban 11 anyacéh működött. Iparűzők száma 432; kereskedők száma 65. Vizimalom a Tiszán 31; szárazmalom a városban 44; szélmalom 2, olajmalom 5.
• 174 éve, 1850-ben felsőbb rendeletre zöldre festett, fekete felírással készült útjelző táblákat helyeztek el a város szélein. A táblákon szerepelt a település neve, valamint a következő helység neve és távolsága.
• 173 éve, 1851-ben a város temetőföldeket adományozott a református egyháznak. (Az alsó temető bővítésére 14 holdat, a középtemetőnek 8 holdat, és a hékédi szőlők mentén 14 holdat.)
• 173 éve, 1851-ben született Páczi János (1851-1880) muzsikus.
• 172 éve, 1852-ben született Gaál Sándor (1852-1909) járásbíró.
• 170 éve, 1854-ben született Beszédes István (1854-1915) városi közgyám.
• 170 éve, 1854-ben született Dobovszky József (1854-1917) építőmester.
• 168 éve, 1856-ban a város külterületi iskolákat létesített a dónáti, kajáni és belsőecseri határrészben.
• 168 éve, 1856-ban a Fő utcán (ma Kossuth u. 11.) megnyílt Farkas Zsigmond “Megváltóhoz” címzett gyógyszertára, a város második patikája. (Az épületben ma könyvesbolt működik.)
• 166 éve, 1858-ban született Antal Endre (1858-1939) állampénztári igazgató.
• 166 éve, 1858-ban született Félegyházi Török János (1858-1929) földmunkás.
• 165 éve, 1859-ben született Bene István kőművesmester.
• 165 éve, 1859-ben született dr. Szánthó Lajos (1859-1916) városi jegyző, újságíró.
• 165 éve, 1859-ben született dr. Vadnay Andor (1859-1901) főispán.
• 164 éve, 1860-ban született Belényesen (ma Románia) Novobáczky Győző (1860-1931) mérnök, Szentes 1894-1901 közötti gazdasági tanácsnoka, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat főmérnöke, majd főszámvevője, a Csongrád-Szegedi Tiszai Halászati Társulat igazgatója. Az ő tanácsnoki működése idején parkosították a Széchenyi-ligetet, épült a Petőfi Szálló, valósult meg az Erzsébet-liget, készültek az első aszfaltutak.
• 164 éve, 1860-ban született Pap Lajos (1860-1935) református lelkész, tanító.
• 160 éve, 1864 őszén báró Eötvös József Anton Schmerling lovag államminiszterhez intézett emlékiratában a magyar országgyűlés összehívását javasolta, amely megteremthetné a “kibontakozás” feltételét.
• 160 éve, 1864-ben született dr. László (Lőwy) Vilmos (1864-1915) városi főorvos.
• 160 éve, 1864-ben született Rambovszky Jenő (1864-1916) miniszteri osztálytanácsos.
• 159 éve, 1865-ben megjelent Csukás Benjamin: A szentesi református gymnásium rövid élet-fejlődése, a jelen állása c. tanulmánya.
• 159 éve, 1865-ben született Bartha János (1865-1925) zenetanár.
• 158 éve, 1866-ban született dr. Füsti Molnár Sándor (1866-1914) ügyvéd, takp. ügyész, titkár.
• 157 éve, 1867-ben a szentesi kiséri temető előtt felállították Szent Vendel szobrát.
• 156 éve, 1868-ban megkezdődött a szentesi zsinagóga építése. (Tervezője Knábe Ignác.)
• 156 éve, 1868-ban született Komor Marcell (1868-1944) építész.
• 156 éve, 1868-ban született dr. Molnár Albert (1868-1914) nőgyógyász.
• 155 éve, 1869-ben született Hahn Izidor (1869-1925) takarékpénztári vezérigazgató, az Izraeli Hitközség elnöke.
• 155 éve, 1869-ben született Krisztiáni István (1869-1939) gimnáziumi rajztanár.
• 154 éve, 1870-ben a népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 68.157 katasztrális hold; lakóinak száma 27.658 fő. Felekezeti megoszlás: református 16.418; római katolikus 9.582; izraelita 919; evangélikus 420; görögkeleti 289; görögkatolikus 12; egyéb 18. A külterületi tanyákon élők aránya 37%. A népesség 41%-a tud írni és olvasni. A lakóházak száma: 4449. (Az ország mai területén található városok rangsorában Szentes ekkor a 6. helyen állt, megelőzve Székesfehérvárt, Miskolcot, Győrt, Sopront stb.)
• 154 éve, 1870-ben a Hódmezővásárhelyi Szemlében megjelent Csukás Benjamin: Községi élet Csongrád megyében c. tanulmánya.
• 154 éve, 1870-ben megalakult a Szentesi Gazdasági Kereskedelmi és Bizományi Hitelintézet. (1874-től Szentes-Vidéki Takarékpénztár néven működött.)
• 154 éve, 1870-ben született ifj. Nagy Ferenc (1870-1918) kereskedő.
• 153 éve, 1871-ben megindult a gyűjtés a Felsőpárton építendő református templomra. (Megvalósulására 1914-ben került sor.)
• 152 éve, 1872-ben megkezdte működését Szentesen az Iparos- és Kereskedő Tanonciskola.
• 152 éve, 1872-ben megjelentek Joó Károly: Régi jó idők emléke és Farsang után c. kottafüzetei.
• 151 éve, 1873-ban a bécsi világkiállításon ifj. Zsoldos Ferenc szentesi nagyiparos újszerű cserepeit a nemzetközi zsűri elismerő oklevéllel jutalmazta.
• 150 éve, 1874-ben született Fekete Mihály (1874-1926) római-katolikus igazgató, tanító.
• 150 éve, 1874-ben hunyt el Müller János (1819-1874) főszolgabíró.
• 150 éve, 1874-ben született Osztie József (1874-1959) gimnáziumi tanár.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1875 - 1899

• 149 éve, 1875-ben született Ádámosi Jusztin gimnáziumi tanár.
• 149 éve, 1875-ben született Kováts Károly (1875-1945) festőművész.
• 146 éve, 1878-ban megjelent Joó Károly református orgonista-kántor 24 népdal című szentesi kottáskönyve.
• 145 éve, 1879-ben, az év végi népszámlálás adatai szerint Szentes város lakossága 28 712 fő. Felekezeti megoszlás: református 16 974; római katolikus 10 057; görögkatolikus 31; görögkeleti 270; evangélikus 402; izraelita 970; egyéb 8. Házak száma: 4753.
• 145 éve, 1879-ben megjelenik Bánfalvi Lajos: Csongrád vármegye földrajza c.; Csáktornyai (Filó) Lajos: Költemények c. kötete.
• 145 éve, 1879-ben született dr. Dósa István (1879-1944) alispán.
• 145 éve, 1879-ben született Döme Bálint gimnáziumi tanár.
• 145 éve, 1879-ben született Pásztor János (1879-1909) újságíró, lapszerkesztő.
• 144 éve, 1880-ban megjelent Zolnay Károly: A vallástanítás a polgári iskolákban c. tanulmánya. (A Polgári Iskola 1879–1880. évi Értesítője)
• 144 éve, 1880-ban született dr. Lánczi Simon Pál (1880-1926) ügyvéd, a Szentesi Ellenőr c. újság szerkesztője, a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör ügyvezető titkára.
• 143 éve, 1881-ben megjelent Négyesy László: Hangtani adatok a szentesi nyelvjárás köréből c. tanulmánya; Csáktornyai (Filó) Lajos: Soha többé c. regénye és Bánfalvi Lajos: Költemények c. kötete.
• 143 éve, 1881-ben Zoó János megfestette Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész portréját.
• 143 éve, 1881-ben született Dobovszky József István (1882-1930) szentesi építészmérnök, a katolikus népiskola, a járásbíróság, a felsőpárti református templom stb. tervezője.
• 143 éve, 1881-ben született Szabó Ferenc (1881-1939) áll. elemi iskolai igazgató.
• 142 éve, 1882-ben született Aradi József (1882-1939) kőműves.
• 142 éve, 1882-ben született dr. Herczegh József (1882-1914) megyei aljegyző, lapszerkesztő.
• 142 éve, 1882-ben született Nyáry László (1882-1934) városi rendőr-főfelügyelő.
• 141 éve, 1883-ban elkészült Szentes első kövesútja, a Széchenyi kongóút (ma Csongrádi út).
• 141 éve, 1883-ban megjelent Zolnay Károly: Szentes műveltségi állapota c. tanulmánya; Ecseri Lajos: A munkásbiztosítás kérdése c. műve (amellyel akadémiai pályadíjat nyert); Csáktornyai (Filó) Lajos: Szeressünk és megbocsássunk c. novelláskötete.
• 141 éve, 1883-ban Csontváry Kosztka Tivadar festőművész Szentesen működött gyógyszerészként a főutcai Megváltó patikában.
• 140 éve, 1884-ben megszervezték az önálló városi rendőrséget Szentesen. A községi bíróságot elkülönítették a kapitányi hivataltól.
• 140 éve, 1884-ben megjelent Kováts Ferenc: Csongrád vármegye földrajza c. könyve; Ecseri Lajos: A munkássegélyezés ügye Magyarországon, tekintettel a munkásbiztosítás kérdésére c. munkája, amellyel ismét akadémiai pályadíjat nyert.
• 140 éve, 1884-ben született dr. Soltész Gyula (1884-1959) gimnáziumi tanár.
• 139 éve, 1885-ben a budapesti országos kiállításon bemutatkozó 17 szentesi iparos közül 12 kiállítási nagyérmet nyert. (A kitüntetett iparosok: Varga Imre tálas, Borbély Lajos szűrszabó, Zsoldos János nőiszabó, Varga Benjamin cipész, Zsoldos Ferenc téglagyáros, Szűcs Dániel bognár, Csőszi Benjamin kovács, Wichart Ferenc hentes és mészáros, Kölber Mihály kárpitos és fényező, Siprikó István lombfűrészelő, Hajdú János kovács, Hajnal Hermina kézimunka.)
• 139 éve, 1885-ben megjelent Saling Géza: Szentes város rövid ismertetése, egybekapcsolva a határ, a járás, a megye földrajzi leírásával c. munkája; Csáktornyai (Filó) Lajos: A gyámoltalan c. vígjátéka; Stark Nándor kiadásában és Petrovics Soma szerkesztésében a Csongrád megyei nagy képes naptár.
• 139 éve, 1885-ben született Bárdos Rezső (1885-1951) gimnáziumi tanár.
• 138 éve, 1886-ban megjelent a Csongrád megye földirata c. tankönyv; Torday József: Szentes földrajza c. tankönyve és Csáktornyai (Filó) Lajos: Derült percek c. kötete.
• 137 éve, 1887-ben megjelent Joó Károly: Kurczaparti dalok c. kottáskönyve.
• 136 éve, 1888-ban elkészült a szentesi gimnázium új, díszes épülete. (tervezője Benkó Károly.)
• 136 éve, 1888-ban megtörtént a szentesi főtér (Piac tér) kikövezése.
• 136 éve, 1888-ban 50 új utcai petróleumlámpát helyeztek el Szentesen, ezzel a lámpák száma 315-re nőtt.
• 136 éve, 1888-ban megjelent Halaváts Gyula: A szentesi artézi kút c. munkája, valamint Bánfalvi Lajos: Közel és távol c. novelláskötete.
• 136 éve, 1888-ban született Madarassy Gábor (1888-1929) főispán, országgyűlési képviselő.
• 135 éve, 1889-ben kezdetét vette Szentesen a Kubikos Szövetkezet szervezése, melynek célja a kölcsönös segélyezés és a munkaközvetítők kiiktatása. (Rövid időn belül közel 2000 tag iratkozott be.)
• 135 éve, 1889-ben a városi magtár udvarában felépült a hajléktalanok menháza.
• 135 éve, 1889-ben született Dósai Molnár Aladár postatisztviselő, lapszerkesztő.
• 135 éve, 1889-ben született vitéz dr. Mihóczy Rezső (1889-1968) gimnáziumi tanár.
• 135 éve, 1889-ben született Novobáczky Rezső (1889-1938) árm. társulati főmérnök.
• 135 éve, 1889-ben született Purjesz Imre (1889-1927) jogász, újságíró, v. árv. ülnök.
• 135 éve, 1889-ben született dr. Rózsavölgyi József várm. kórházi főorvos.
• 134 éve, 1890-ben a népszámlálás adatai szerint Szentes város lakossága 30.791 fő; területe: 68. 693 kat. hold; házak száma: 5661. (Az ország mai területén található városok rangsorában Szentes ekkor a 8. helyen állt.)
• 134 éve, 1890-ben megalakult Szentesen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), valamint a Magyar Szent Korona Országai Veres-Kereszt Egyesületének fiókegylete.
• 134 éve, 1890-ben a szentesi polgári leányiskola 4 osztályúvá alakult; kibővült épülete; megalakult az iskola önálló tantestülete.
• 134 éve, 1890-ben megjelent Kardos Albert: Középiskoláink és a magyar Alföld c. röpirata.
• 133 éve, 1891-ben támpillérek épültek a szentesi református nagytemplomhoz.
• 133 éve, 1891-ben felállították Szent József szobrát a Szent Anna templom mellett.
• 133 éve, 1891-ben megjelent Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye főispánjai; Balogh János: Egy város akinek szíve van; Kardos Albert: A magyar Alföld közművelődéséért című munkája.
• 133 éve, 1891-ben a város külterületi iskolát létesített az eperjesszéli határrészben.
• 133 éve, 1891-ben Zsoldos Ferenc mérnök ártézi kutat fúratott ipartelepén. Ez volt a város második ártézi kútja, mely hosszú időn át a vasútállomást is ellátta vízzel. Felépítménye ma a Koszta József Múzeum előtt látható.
• 133 éve, 1891-ben Vastagh György megfestette Horváth Gyula (1843-1897) ármentesítési kormánybiztos, Szentes első díszpolgárának portréját.
• 132 éve, 1892-ben tették az első érettségi vizsgát a szentesi főgimnáziumban.
• 132 éve, 1892-ben megjelent Sajó Sándor: Szentes földrajza c. tankönyve.
• 131 éve, 1893-ban átadták a Szentesi Kaszinó új épületét (ma zeneiskola.)
• 130 éve, 1894-ben megjelent Ecseri Lajos: Telepítési ügyünk c. munkája.
• 129 éve, 1895-ben született ifj. Gálfy Sándor (1895–1942) újságíró, a Szentesi Napló belső munkatársa.
• 129 éve, 1895-ben született vitéz dr. Várady László gyógyszerész, országgyűlési képviselő.
• 128 éve, 1896-ban az ezredéves országos kiállításon 31 szentesi intézmény és személy részesült kitüntetésben.
• 128 éve, 1896-ban megjelent Tergina Gyula: Csongrád vármegye földrajza c. tankönyve és Berecz Sándor: A Szentes városi községi főgimnázium története c. munkája.
• 127 éve, 1897-ben megkezdődött a Telefon Hírmondó előfizetőinek toborzása Szentesen.
• 127 éve, 1897-ben a Széchenyi-ligetben kialakították az első teniszpályát.
• 127 éve, 1897-ben megjelent Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története c. monográfiájának első kötete; Sima Ferenc: Az obstrukció, mint parlamenti fegyver c. munkája; Farkas Zsigmond szentesi prímás Millenniumi népdalok c. kottafüzete.
• 126 éve, 1898-ban megtörtént Szentes legforgalmasabb utcáinak aszfaltburkolása.
• 126 éve, 1898-ban Stark Nándor és Untermüller Ernő kiadásában megjelentek az első képes levelezőlapok Szentesről.
• 126 éve, 1898-ban megalakult a Szentesi Kereskedők Egyesülete.
• 126 éve, 1898-ban használatba vették az első írógépet a városházán.
• 126 éve, 1898-ban megjelent Sima Ferenc-Lakos Imre: Emlékbeszédek Sarkadi Nagy Mihály Szentes város volt polgármestere és Sarkadi Nagy Antal Csongrád vármegye volt főpénztárosának arcképei Szentes város díszközgyűlésén 1898. május 28-án történt leleplezése alkalmából; Ecseri Lajos: Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság c., Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története II. kötete.
• 126 éve, 1898-ban bemutatták Bánfalvi Lajos: Thália befogadása c. alkalmi színművét, amelyet a városi színház megnyitási ünnepélyére írt.
• 126 éve, 1898-ban Ábrányi Lajos megfestette ifj. Bartha János (1829–1890) gazdálkodó, a szentesi mezőgazdasági szakiskola alapítójának és névadójának portréját. (Ünnepélyes leleplezésére 1900. június 4-én került sor a Városháza közgyűlési termében. Ma a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet épületében látható. Kossuth u. 45.)
• 126 éve, 1898-ban hunyt el ifj. Dobosy Lajos (1828-1898) megyei főpénztárnok.
• 125 éve, 1899-ben megjelent a Csongrád megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve (szerk.: Berecz Sándor); Csallány Gábor: Az őskor régészeti szempontból és különös tekintettel Szentes és környékére c. munkája.
• 125 éve, 1899-ben született Czirbus Sándor (1899-1924) újságíró.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1900 - 1924

• 124 éve, 1900-ban a népszámlálás adatai szerint Szentes város lakossága 31.308 fő (15.651 férfi, 15.657 nő). A külterületi tanyákon élők aránya 32%. Felekezeti megoszlás: református 16.684, római katolikus 12.946, izraelita 945, evangélikus 446, görögkeleti 227, görögkatolikus 51, unitárius 2, egyéb 7. A népesség 60%-a mezőgazdaságból, 20%-a kisiparból, 4%-a kereskedelemből élt. Önálló iparos 2636, kereskedő 538. A népesség 68%-a tudott írni és olvasni. A lakóházak száma: 6645.
• 124 éve, 1900-ban Sima Ferenc telepítési mozgalmat indított a Bihar megye szalárdi járásában található Siter község benépesítésére. Csongrád megyében összesen 527 kitelepülő családot írtak össze, ebből 96 szentesi család volt kb. 500 fővel. (A Nagyvárad és Szalárd közötti község ma Romániához tartozik, 1164 magyar lakosa van.)
• 124 éve, 1900-ban Stark Nándor képes levelezőlapokat jelentetett meg Csongrád vármegye térképével, valamint Horváth Mihály és Tóth József arcképeivel.
• 124 éve, 1900-ban megjelent Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye törtenete III. kötete; Vadnay Andor: A Tiszamellékről. Tanulmány az alföldi munkáskérdésről c.; Csallány Gábor: Attila székhelye és sírja Szentes határában - Dónáton c.; Papp Lajos: Szentes földrajza c; Molecz Béla: A magyar szórend történeti fejlődése c.; Vass-Lantos: A Csongrád vármegyei tanítóegylet (alföldi tanítóegylet) harmincéves története 1868-1896 c.; Szathmáry Ede: A szentesvidéki takarékpénztár 25 éves fennállásának története 1874-1899 c. munkája.
• 123 éve, 1901-ben megnyílt az új tyúkpiac a mai buszpályaudvar helyén. (1906-tól Tyúkpiac tér, ma Szabadság tér.)
• 123 éve, 1901-ben megkezdődött a Szentes-Csongrád közötti állandó tiszai híd építése.
• 123 éve, 1901-ben Both Menyhért megfestette Zsilinszky Mihály (1838-1925) történetíró, Csongrád megye volt főispánjának portréját.
• 123 éve, 1901-ben Untermüller Ernő és Stark Nándor új képeslapokat jelentettek meg Szentesről.
• 122 éve, 1902-ben elkészült a szentesi vármegyei közkórház új főépülete. (Tervezője Csordacsics Ferenc építész.)
• 122 éve, 1902-ben haszonállat összeírást tartottak Szentesen, amelynek során 6273 szarvasmarhát, 6157 lovat, 12.055 sertést, 4531 juhot és 13 kecskét vettek számba.
• 121 éve, 1903-ban megjelent Hódy Antal: Túlakurcza ostroma c. szatirikus verses elbeszélése az 1902. évi városi tisztújításról.
• 120 éve, 1904-ben a Kisérben elkészült a Katolikus Kör Szent Anna utcai épülete.
• 120 éve, 1904-ben született Tóth László (1904-1975) tanító, iskolaigazgató.
• 119 éve, 1905-ben a haszonállatok összeírásának eredménye Szentesen: szarvasmarha 7719, ló 6394, sertés 17.156, juh 4424, kecske 59, szamár 3.
• 119 éve, 1905-ben a szentesi református nagytemplom ablakait színes üvegekkel cserélték ki.
• 119 éve, 1905-ben Fridrich János megnyitotta új fényképészeti műtermét a Kossuth utcai görög bérház udvarán.
• 119 éve, 1905-ben megjelent Berecz Sándor: Magyarország művelődésének története c. munkája.
• 119 éve, 1905-ben született Matyó Sándor (1905–1972) mezőgazdasági mérnök, városi főkertész.
• 118 éve, 1906-ban a város külterületi iskolát létesített a berki szőlők között.
• 117 éve, 1907-ben a Belügyminisztérium hitelesítette Szentes város 1730-tól használt ősi pálmafás címerét.
• 117 éve, 1907-ben megjelent Gulyás Pap Etelka: Szanatóriumi album c. munkája.
• 116 éve, 1908-ban állami kezelésbe került Szentes 9 régi és 6 újonnan épült külterületi tanyai iskolája.
• 116 éve, 1908-ban Szentes városa belépett rendes tagul az Országos Magyar Gazdasági Egyesületbe, az Alföldi Földművelő Gazdasági Egyesületbe és a Julián Egyesületbe.
• 116 éve, 1908-ban elkészült a Kálvária temető szecessziós stílusú kápolnája. (Tervezője ifj. Bene István szentesi építész.)
• 116 éve, 1908-ban megjelent dr. Kelemen Béla főispán: A szentesi városházépítés kérdéseiről c. értekezése.
• 116 éve, 1908-ban Várady Lipót Árpád címzetes püspököt, miniszteri osztálytanácsost az uralkodó a Ferenc József Rend csillagokkal ékesített középkeresztjével tüntette ki.
• 115 éve, 1909-ben a haszonállat összeírás eredménye Szentesen: 8124 szarvasmarha, 5195 ló, 5452 juh, 14 608 sertés, 40 kecske, 5 szamár.
• 115 éve, 1909-ben megjelenik Czímer Károly: A megyegyűlések vándorlása Csongrád vármegyében c. vitairata; Sima László: Csongrád vármegye és Szeged c. választanulmánya; Lakos János: Lélek a Tisza mentén c. könyve.
• 114 éve, 1910-ben a népszámlálás adatai szerint Szentes város lakossága 31.593 fő (15.750 férfi, 15.843 nő). A népesség 38%-a külterületi tanyákon él. Felekezeti megoszlás: református 16.020; római katolikus 13.901; izraelita 813; evangélikus 548; görögkeleti 243; görögkatolikus 43; unitárius 2; egyéb 23. Önálló iparos 2489; kereskedő 665. Lakóházak száma: 7093.
• 114 éve, 1910-ben felújították a szentesi Szent Anna templomot. (A tetejét díszes eternit-palával fedték be. Rudnay Gyula és Endre Béla festőművészek új mennyezeti freskókat készítettek.)
• 114 éve, 1910-ben elkészültek az első aszfaltutak Szentesen.
• 114 éve, 1910-ben megjelent Ecseri Lajos: A szegény ember c. tanulmánya; Vecseri Lajos: Szentes földrajza c. tankönyve.
• 114 éve, 1910-ben elbontották a rendőrség régi épületét, amelyet a nép Csérfészeknek nevezett. (A Szent Anna Katolikus Plébánia szomszédságában állt.)
• 113 éve, 1911-ben megnyitották a Szeder-temetőt.
• 113 éve, 1911-ben Szentes belterületén kezdetét vette a csatornázás. (Mintegy 20 km hosszú nyitott vízlevezető árok épül ki.)
• 113 éve, 1911-ben Szentes város alapító tagja lett a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek, valamint pártoló tagja az Országos Gyermekvédő Ligának.
• 113 éve, 1911-ben megjelent Balogh Szabó Sándor: Versek c. gyűjteményes kötete és Húsz év múlva c. drámája.
• 112 éve, 1912-ben Szentes város tagja lett az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületnek, a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesületnek és az Országos Gyermekszanatórium Egyesületnek.
• 112 éve, 1912-ben elkészült a szentesi központi katolikus elemi népiskola magyaros szecessziós stílusú új épülete. (Tervezője Dobovszky József István. Ma Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola néven működik.)
• 112 éve, 1912-ben megkezdődött a szentesi polgári leányiskola építése. (Tervezője Bohn Alajos.)
• 112 éve, 1912-ben állami támogatással 8 külterületi népház épült Szentes határában.
• 112 éve, 1912-ben a városi ingyenes népkönyvtár állománya: 670 mű, 1359 kötet. (A könyvtárat igénybe vette 268 egyén, kölcsönzött 2692 kötetet.)
• 112 éve, 1912-ben megjelent Pozsár István: A Csongrád megyei céhek története c. könyve.
• 111 éve, 1913-ban a haszonállat összeírás eredménye Szentesen: 9111 szarvasmarha, 7539 ló, 24 643 sertés, 5207 juh, 54 kecske, 5 szamár.
• 111 éve, 1913-ban a szentesi megyei kórház új épületekkel bővült. (Elkészül a tüdőbetegek és az elmebetegek pavilonja.)
• 111 éve, 1913-ban a labdarúgó mérkőzések rendszeressé váltak Szentesen. (Kezdetei 1910-ig nyúlnak vissza.)
• 111 éve, 1913-ban megalakult az első őrző és nyomozó vállalkozás Szentesen.
• 110 éve, 1914-ben a Kossuth utca a régi téglaburkolat helyett aszfaltburkolatot kapott.
• 110 éve, 1914-ben az evangélikus templom szomszédságában (ma József A. u. 1.) elkészült a Simkó Ignác bőrkereskedő által építtetett emeletes bérház, amelynek terveit Bene Árpád építész készítette. Az épület az 1950-es évek elején a Szentes Járási és Városi Könyvtár használatába került, 1984–1998 között a gyermekkönyvtárnak adott helyet. (Jelenleg francia pékségként üzemel.)
• 110 éve, 1914-ben megjelent Sima László: Szentes város története c. monográfiájának I. kötete; a Városházavatás c. füzet, amely az új szentesi városháza átadása alkalmával tartott díszközgyűlésen (1912. május 27.) elhangzott ünnepi beszédeket tartalmazza.
• 110 éve, 1914-ben a Képzőművészeti Társulat tárlatán nagy sikert arattak Koncz Antal szentesi szobrászművész újszerű technológiával készített, fekete színű terrakotta portréi (Jani barátom és Vilmos barátom című szobrai.)
• 109 éve, 1915-ben megjelent Szentes város belterületi térképének 6 színnyomásos új kiadása.
• 106 éve, 1918-ban befejeződött a szentesi gimnázium kibővítése. A bővítés terveit lovag Ybl Lajos építész készítette.
• 106 éve, 1918-ban megjelent Csergő Károly: Közigazgatási fórumok, különös tekintettel a vármegyék reformjára c. munkája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesített.
• 105 éve, 1919-ben megalakult az Ébredő Magyarok Egyesületének Szentesi Csoportja. Elnöke Király László gimnáziumi tanár, főtitkára dr. Joó Károly nyugalmazott járásbíró.
• 105 éve, 1919-ben hunyt el Lakos János Pál (1883-1919) festőművész.
• 104 éve, az 1920. évi népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 68 696 katasztrális hold (39 531 hektár); lakossága 32 387 fő (15 473 férfi, 16 914 nő). A népesség 36%-a külterületi tanyákon él. Felekezeti megoszlás: református 15 405, római katolikus 15 355, izraelita 754, evangélikus 565, görögkeleti 215, görögkatolikus 74, unitárius 3, egyéb 16. A lakosság 57%-a (18 415 fő) mezőgazdaságból, 20%-a (6515 fő) iparból, 5%-a (1650 fő) kereskedelemből, 6%-a (1846 fő) közszolgálatból él. A mezőgazdasági népesség 51%-a önálló gazda, 39%-a mezőgazdasági munkás, 10%-a gazdasági cseléd. Az ipari népesség 44%-a önálló vállalkozó, 41%-a munkás, 14%-a tanonc és szolga, 1%-a tisztviselő. A népesség 77%-a tud írni és olvasni. A lakóházak száma 6901.
• 102 éve, 1922-ben vette fel a Szentesi Állami Főgimnázium Horváth Mihály történetíró-püspök nevét. (A gimnázium önképző köre már az 1891/92. tanévtől Horváth Mihály nevét viselte.)
• 102 éve, 1922-ben a szabadkai Hartmann és Conen cég megalapította Szentesen az Élelmiszer Kiviteli Rt-t, a későbbi Baromfifeldolgozó Vállalat jogelődjét.
• 102 éve, 1922-ben megalakult Szentesen a terhes anyák és a csecsemők gondozását ellátó Védőintézet.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1925 - 1949

• 99 éve, 1925-ben Szentes 68 693 katasztrális holdnyi területének művelési ágankénti megoszlása a következő volt: szántó 46 122 kh (67%), legelő 11 212 kh (16%), rét 5943 kh (8,6%), kert 255 kh (0,4%), szőlő 474 kh (0,7%), nádas 191 kh (0,3%), erdő 39 kh, nem termő 4457 kh (6,5%). A mezőgazdasági gépek száma: 20 traktor, 2 gőzeke, 120 cséplőgép, 300 aratógép, 700 vetőgép.
• 99 éve, 1925-ben a Szentesi Ipartestületnek 904 tagja volt, 17 szakosztályban és 28 szakosztályon kívüli szakmában. Legnépesebb a cipész (133 fő), a férfiszabó (109 fő), a kovács (75 fő), a csizmadia (68 fő) és a kőműves szakosztály (60 fő) volt.
• 99 éve, 1925-ben az Országos Motoros Közlekedési Vállalat megindította a város első helyközi autóbuszjáratát Orosháza felé. Ebben az évben 23 motoros járművet írtak össze (5 bérautó, 4 teherautó, 2 személyautó, 6 motor, 6 ferromobil). Ekkor létesült a város első utcai benzinkútja.
• 99 éve, 1925-ben a szentesi ártézi kutak száma 35.
• 98 éve, 1926-ban felépült a Berekháti Elemi Népiskola (ma Széchenyi István Általános Iskola.).
• 97 éve, 1927-ben elkészült a Damjanich Utcai Általános Iskola épülete.
• 96 éve, 1928-ban elkészült a felsőpárti református templom orgonája, amely a pécsi Angster cég műhelyében készült.
• 96 éve, 1928-ban Nagy Imre szerkesztésében megjelent a Szentes című várostörténeti monográfia.
• 95 éve, 1929-ben Szentesen 32 malom működött, nagyrészt már motoros üzemmel (a legjelentősebbek: a Zsoldos Rt., a Széchenyi- és Krausz Gőzmalom).
• 95 éve, 1929-ben a városban 29 taxi közlekedett. A város új “géperejű bérkocsi” szabályrendeletet adott ki, melyben a “nagy forgalom miatt” a sebességet 25 km/h-ban maximálták. A benzintöltő állomások száma hatra emelkedett.
• 95 éve, 1929-ben megjelent Böszörményi Jenő: Magyar ég alatt c. novelláskötete.
• 94 éve, 1930-ban a népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 68.695 kat. hold (39.531 hektár); lakossága 32.861 fő (15.929 férfi, 16.932 nő). A népesség 34,5%-a (11321 fő) külterületi tanyákon él. Felekezeti megoszlás: római katolikus 16.101; református 15.147; izraelita 666; evangélikus 617; görögkeleti 227; görögkatolikus 75; egyéb 28. A lakosság 50%-a (16.293 fő) mezőgazdaságból, 23%-a (7625 fő) iparból, 5%-a (1767 fő) kereskedelemből él. A mezőgazdasági népesség 55%-a önálló gazda, 31%-a mezőgazdasági munkás, 14%-a gazdasági cseléd. Az ipari népesség 29%-a önálló vállalkozó, 60%-a munkás, 10%-a tanonc, 1%-a tisztviselő. A népesség 82%-a tud írni és olvasni. A lakóházak száma: 7987.
• 94 éve, 1930-ban a munkanélküliek száma Szentesen 1500-1600 fő.
• 94 éve, 1930-ban a szentesi szervezett munkások megvásárolták a Bocskai u. 13. sz. alatti épületet Munkásotthon céljára. (Utóbb teljesen átépítették, felavatására 1937-ben került sor.)
• 94 éve, 1930-ban a Jókai utca 89. sz. alatt „Aranykalász” elnevezéssel megnyílt a város nyolcadik gyógyszertára, amelynek tulajdonosa Oláh László volt.
• 93 éve, 1931-ben megjelent Csergő Károly: Az Alföld problémái c. tanulmánykötete.
• 92 éve, 1932-ben Miskolczy Jenő apátplébános életre keltette az 1925 óta szünetelő felsőpárti lelkészséget. Kápolnát és paplakot alakíttatott ki a Jókai u. 102–104. sz. alatt, és a lelkészi állást is betöltette. (Az épületeket és a javadalmakat 1936-ban a kapucinus barátok vették át.)
• 91 éve, 1933-ban befejeződött az ifjúság sportolási lehetőségét segítő volt Horthy-ház (ma Dózsa-ház) építése. (Vázlattervét Dobovszky József István, kiviteli terveit Antal Endre készítette.)
• 91 éve, 1933-ban megjelent Csallány Gábor: Jazyg és germán leletek a szentesi múzeumban c. munkája.
• 91 éve, 1933-ban Zalotay Elemér szerkesztésében és kiadásában megindult Szentesen a Csongrád megyei Könyvtár című kulturális, irodalmi és helytörténeti folyóirat. Az év folyamán megjelent számok szerzői: Zalotay Elemér, Molecz Béla és Nyíri Antal.
• 90 éve, 1934-ben a szentesi önálló kisiparosok száma összesen 808 fő. Szakmánkénti megoszlásuk: agyagiparos 9, asztalos 49, ács 35, bádogos 8, bognár 30, borbély 48, cipész 166, cukrász 4, férfiszabó 83, fényképész 4, kosárfonó 13. Kovács 73, kőműves 63, lakatos 28, hentes 35, molnár 13, műszerész 10, kalapos 3, női szabó 50, nyomdász 6, órás 10, pék 16, szíjgyártó 10, szobafestő 25, szűcs 6, takács 7, üveges 7, vendéglős 28, villanyszerelő 10, egyéb 59. A kereskedők száma 266 fő, ebből 30 nagykereskedő. A kiskereskedők közül a legtöbb a fűszerárus (70), kb. azonos arányban szerepelnek a gabonakereskedők, italbolt-tulajdonosok, toll-bőr és gyapjúkereskedők.
• 90 éve, 1934-ben megjelent Temesváry Kriszta: Versek c. kötete.
• 89 éve, 1935-ben nagyarányú ínség alakult ki Szentesen, melyet a májusi fagy, az egész határt letaroló jégverés, majd az utána következő szárazság következtében előállt rendkívül rossz termés váltotta ki. Az élelmezési nehézségek szinte a város valamennyi lakosát érintették. Míg az év elején az ínségsegélyezés során 1484 család ellátásáról kellett gondoskodni (családtagokkal együtt 4890 főről), addig az év végére az ínségadományra szoruló családok száma elérte a 2524-et (7789 családtaggal). A munkanélküliek száma elérte a 2800 főt (6200 családtaggal).
• 89 éve, az 1935. évi mezőgazdasági statisztika főbb szentesi adatai: a mezőgazdaságilag hasznosított területből: 50.812 kh (74,3%) szántó, 11.535 kh (16,8%) legelő, 548 kh (0,8%) rét, 619 kh (0,9%) kert, 235 kh (0,3%) szőlő, 539 kh (0,8%) erdő, 37 kh nádas. (Nem termő 4163 kh, 6,1%.) A szántók 50%-án búzát, 32%-án kukoricát, 18%-án árpát, zabot és takarmánynövényeket termeltek. A motoros technikát 262 erőgép (traktor, járgány, cséplőgép, billenőeke) képviselte. Állatállomány: 5647 ló, 5640 szarvasmarha, 21.500 sertés, 3875 juh, 125.851 baromfi. A gyümölcsfák száma 180.000. Az önálló birtokok száma 4991; ezek terület szerinti megoszlása: 5 kh alatti 2933 birtok (58,8%), 5–50 kh közötti 1815 birtok (36,4%), 50–100 kh közötti 157 birtok (3,1%), 100–500 kh közötti 81 birtok (1,6%), 500 kh feletti 5 birtok (0,1%). A birtokok 25,8%-án működtek haszonbérletek: 1287 birtokon összesen 2115 bérlet. A haszonbérbe kiadott terület 23 843 kh volt, az összterület 34,8%-a. A szentesi bérletek számának és területének aránya lényegesen meghaladta az országos átlagot.
• 89 éve, 1935-ben Éder Gyula festőművész megfestette dr. Várady Lipót Árpád (1865-1923) egyházi író, győri püspök, majd kalocsai érsek, a szentesi gimnázium volt növendékének portréját.
• 89 éve, 1935-ben megalakult a Szentesi Vasutas Fúvószenekar.
• 87 éve, 1937-ben elkészült a Szent Anna plébánia új épülete, a boltíves árkádsorral.
• 87 éve, 1937-ben megszervezték Szentesen az önálló, kétéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyamot. (Utóbb ebből nőtt ki a Közgazdasági Technikum, a mai Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakiskola.)
• 86 éve, 1938-ban megjelent a végzős szentesi gimnazisták Nuntiatus című alkalmi diáklapja.
• 86 éve, 1938-ban hunyt el Novobáczky Rezső (1889-1938) árm. társulati főmérnök.
• 85 éve, 1939-ben hunyt el Krisztiáni István (1869-1939) gimnáziumi rajztanár.
• 84 éve, 1940-ben a városban 314 telefonállomás működött.
• 83 éve, 1941-ben a Széchenyi-ligetben felállították Blaha Lujza szobrát, Bory Jenő alkotását. (1994-ben a szobor eltűnt.)
• 80 éve, 1944-ben hunyt el Berezvai Mihály (1890-1944) kőműves, 1918-ban a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének vezetőségi tagja, a Tanácsköztársaság idején a három tagú városi direktórium elnöke.
• 80 éve, 1944-ben hunyt el Komor Marcell (1868-1944) építész.
• 80 éve, 1944-ben született Rózsa Gábor mérnök, muzeológus.
• 78 éve, 1946-ban 71 éves korában elhunyt Kováts Károly (1875-1946) festőművész.
• 78 éve, 1946-ban Harter Sándor vezetésével megalakult a Szentesi Horgász Egyesület. Az alapító tagok száma 48 fő. (1971-ben – a 25 éves jubileumkor – a tagok száma már 680 fő volt.)
• 77 éve, 1947-ben helyezték át a Petőfi Sándor Általános Iskola elől a Koszta József Múzeum Széchenyi-ligeti főhomlokzata elé Borbereki Kovács Zoltán Földmunkás c. szobrát.
• 77 éve, 1947-ben megkezdte működését a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat Szentesi Tejüzeme.
• 76 éve, 1948-ban Szőke Mátyást választották Szentes város polgármesterévé.
• 76 éve, 1948-ban államosították az 1856-os alapítású Zsoldos Gőzmalom, Ipartelep és Kereskedelmi Rt-t.
• 76 éve, 1948-ban megjelent Nyíri Antal: A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai c. munkája.
• 75 éve, az 1949-es népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 55.496 katasztrális hold (31.936 hektár); lakóinak száma 32.509 fő (15.519 férfi, 16.990 nő). A népesség 49,5%-a aktív kereső, 50,5%-a eltartott. Az aktív keresők közül 6845 munkás (42,6%), 1486 alkalmazott (9,2%), 5849 önálló (36,4%), 1911 segítő családtag (11,8%). Az összes népesség 46,5%-a mezőgazdaságból, 22,9%-a iparból, 5,9%-a kereskedelemből, 5,8%-a közszolgálatból, 4,3%-a közlekedésből, 14,6% egyéb foglalkozásból él. A külterületen lakók száma 9719 fő (29,9%). A 6 évesnél idősebb népesség 95,4%-a tud írni és olvasni.
• 75 éve, 1949-ben újrafestették a katolikus templomot. Ekkor készült a diadalív seccója - Magyar szentek hódolata c. – Terney Béla gimnáziumi tanár munkája.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1950 - 1974

• 74 éve, 1950-ben megalakult a Szabóipari Kisipari Termelőszövetkezet.
• 73 éve, 1951-ben számos kisipari termelőszövetkezet (KTSZ) alakult Szentesen: Asztalos-, Játékkészítő-, Kovács és Bognár-, Vas és Fémipari-, Fodrász-, Mérlegkészítő-, Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó KTSZ.
• 73 éve, 1951-ben megnyitotta szentesi fiókját a Magyar Nemzeti Bank.
• 73 éve, 1951-ben megalakult a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat Szentesi Üzemcsoportja.
• 73 éve, 1951-ben hunyt el Bárdos Rezső (1885-1951) gimnáziumi tanár.
• 72 éve, 1952-ben középiskolai Leány Diákotthon létesült Szentesen.
• 72 éve, 1952-ben megnyílt a volt Lenin úti (ma Vásárhelyi út) bölcsőde.
• 72 éve, 1952-ben megalakult a Szentesi Háziipari Szövetkezet.
• 72 éve, 1952-ben a Szent Imre herceg utcát Beloiannisz utcára keresztelték át (ma Szent Imre herceg utca).
• 71 éve, 1953-ban a szentesi Széchenyi-ligetet az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította.
• 71 éve, 1953-ban három gazdálkodó egység (Ingatlankezelő Váll., Köztisztasági Váll., Kertészeti Váll.) összevonásával megalakult a Szentesi Városgazdálkodási Vállalat (ma Szentes Városi Szolgáltató Kft.) és a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Felvásárlási Kirendeltsége (ma Pick Szalámigyár és Húsüzemi Rt.).
• 71 éve, 1953-ban fiókot nyitott Szentesen az OTP.
• 71 éve, 1953-ban a Szalai utcából Rosenberg házaspár utca (ma Szalai), a sárgaparti ONCSA-telep névtelen utcájából Április 4. utca (ma Vadaskert u.), a Kása-telepből Vasvári Pál utca lett.
• 70 éve, 1954-ben megalakult a Szentesi Kinizsi TE tenisz szakosztálya.
• 69 éve, 1955-ben megkezdte működését a Zeneiskola, amely utóbb Lajtha László nevét vette fel.
• 68 éve, 1956-ban megalakult a Szentesi Bélyeggyűjtő Klub.
• 67 éve, 1957-ben költözött a jelenlegi helyére (a volt Kaszinó épületébe) az 1955-ben alapított Szentesi Állami Zeneiskola (ma Lajtha László Zeneiskola).
• 65 éve, 1959-ben újrafestették a központi katolikus templom belsejét. A secco képeket tartósító anyaggal bepermetezték, hogy megőrizzék eredeti fényüket.
• 65 éve, 1959-ben a Soós utcát Vajda Imre utcára (ma Soós u.), a Munkás utcát Török Sándor utcára (ma Munkás u.), a Honvéd utcát Kádár Sándor utcára (ma dr. Berényi Imre u.) keresztelték át.
• 65 éve, 1959-ben hunyt el dr. Soltész Gyula (1884-1959) gimnáziumi tanár.
• 64 éve, 1960-ban megalakult a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat.
• 64 éve, 1960-ban megalakult az Új Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. (Fúziók után 1966-tól felvette a Termál Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet nevét.)
• 64 éve, 1960-ban 13 mezőgazdasági termelőszövetkezet működött Szentesen.
• 64 éve, 1960-ban elkészült Herczeg Klára Olvasó lány c. mészkő szobra, amelyet a Deák Ferenc Általános Iskola előtt állítottak fel.
• 64 éve, 1960-ban a nagy hagyományokkal rendelkező Kinizsi, Vasutas és Spartacus SK mellé új sportegyesület alakult Helyipari SK néven, amely hamarosan felvette a Vízmű SK nevet. A labdarúgók mellett a sportkörben helyet kapott néhány más sportág is.
• 64 éve, 1960-ban a Kiss Zsigmond utcát Hámán Kató utcára (ma Kiss Zsigmond u.) keresztelték át.
• 63 éve, 1961-ben megkezdte működését a Kontakta Szentesi Gyáregysége, a Szegedi Ruhagyár Szentesi Üzeme és az Erőtakarmánygyár.
• 63 éve, 1961-ben az országban elsők között megalakult a Szentesi Táncklub, Pecárszky Katalin tánctanárnő vezetésével.
• 63 éve, 1961-ben hunyt el dr. Eisler Samu (1870-1961) orvos.
• 62 éve, 1962-ben elkészült a városközpont részletes rendezési terve. A tervezés 71 hektár területre terjedt ki, ahol 960 régi lakás szanálása árán 3961 új lakás építését irányozta elő.
• 62 éve, 1962-ben megkezdődött a volt Vásártér (Rákóczi tér = Marx tér = Apponyi tér) beépítése.
• 62 éve, 1962-ben megalakult a Május 1. MgTsz.
• 62 éve, 1962-ben megkezdte működését a Deák Ferenc Általános Iskola.
• 62 éve, 1962-ben megalakult a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) szentesi intézőbizottsága.
• 62 éve, 1962-ben Szabó Róbert szerkesztésében megjelent a Szentes városismertető című kiadvány.
• 61 éve, 1963-tól folyik az oktatás a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában.
• 61 éve, 1963-ban a török fürdők mintájára elkészült a szentesi Termál Gyógyfürdő. (Tervezte: Dávid Károly Kossuth-díjas építész.)
• 61 éve, 1963-ban megalakult a Szentesi Amatőrfilm Klub dr. Dragon Károly vezetésével.
• 61 éve, 1963-ban hunyt el Gonda Julianna (1869–1963) tanárnő, 1890–1924 között a Szentesi Polgári Leányiskola tanára, 32 éven át igazgatója.
• 60 éve, 1964-ben az Építésügyi Minisztérium és a városi tanács végrehajtó bizottsága országos tervpályázatot hirdetett a városközpont rendezésére. A tervpályázat eredményét felülvizsgálva, az Építésügyi Minisztérium Településfejlesztési Főosztálya a Városépítési Tervező Vállalattal elkészíttette a szentesi városközpont módosított részletes rendezési tervét. Ebben a városközpont 155 hektárnyi területén 4183 lakást terveztek, 14779 fős lakossági létszámmal. A módosított tervet közszemlére tették.
• 60 éve, 1964-ben megalakult a Szentesi Baghy Gyula Pedagógus Eszperantó Csoport.
• 59 éve, 1965-ben a Szentes Városi Tanács a Művelődésügyi Minisztérium 101.562/1965. sz. engedélye alapján a nagy szentesi festőművész – Koszta József – emlékére évenként átadásra kerülő Koszta-plakettet alapított. Az odaítélés feltétele, hogy a kortárs művész az Alföld életét magasfokú humanitással mutassa be.
• 59 éve, 1965-ben a múzeumban állandó kiállítása nyílt Koszta József (1861-1949) festőművésznek.
• 59 éve, 1965-ben a Horváth Mihály Gimnázium diákszínpada aranyérmet nyert a hódmezővásárhelyi színvonalversenyen.
• 59 éve, 1965-ben a város adott helyet az országos belgyógyászati tanácskozásnak.
• 58 éve, 1966-ban megkezdődött a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat berekháti székházának építése (ma a Média 6. rádió stúdiója).
• 58 éve, 1966-ban a gimnáziumban megindult a kiemelt kémia-fizika tagozat.
• 58 éve, 1966-ban befejeződtek a tűzkövesi ásatások.
• 57 éve, 1967-ben megkezdődött az új Ipari Szakmunkásképző Intézet építése (ma Zsoldos Ferenc Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola).
• 57 éve, 1967-ben elkészült a Vérellátó Állomás és a Víztorony.
• 57 éve, 1967-ben újrafestették a felsőpárti katolikus templomot, amellyel párhuzamosan modernizálták a világítást, és elkészültek az új színes ablakok, Makay Attila budapesti iparművész munkái.
• 57 éve, 1967-ben a Horváth Mihály Gimnázium diákszínpada Molière: Fösvény c. komédiájának bemutatásával ezüstérmet nyert a gyulai Erkel Diákünnepeken. Bácskai Mihály vezető tanár a rendezés nagydíját kapta.
• 57 éve, 1967-ben a Szentesi Fáklya SK elnyerte az MTS Csongrád Megyei Tanácsa által kiírt „Kiváló Sportkör” címet.
• 56 éve, 1968-ban sikeres évet zárt a Kertészeti Kutató Intézet, amennyiben 1968-ban 50 arany, ezüst és bronzérmet nyert termékeivel a külföldi és hazai mezőgazdasági kiállításokon. Erfurtból 10 arany, 12 ezüst, 10 bronzérmet hozott Szentesre az intézet, és a nagykőrösi kiállításon 18 éremmel díjazták a paprika és káposztaféléket.
• 56 éve, 1968-ban dr. Bajomi Sándort választották a Szentes Városi Tanács elnökévé.
• 56 éve, 1968-ban a Közgazdasági Szakközépiskolában elindították az egészségügyi tagozatot.
• 56 éve, 1968-ban hunyt el vitéz dr. Mihóczy Rezső (1889-1968) gimnáziumi tanár.
• 56 éve, 1968-ban hunyt el Zalotay Elemér (1894–1968) régész, helytörténész, a szentesi múzeum könyvtárosa, helyettes vezetője, a Haladás, a Csongrád megyei Könyvtár és az Aranykalász c. kulturális folyóiratok kiadója és szerkesztője.
• 54 éve, 1970-ben elkészült az Erőtakarmány Gyár 900 vagonos silója.
• 54 éve, 1970-ben felépült a kisiparosok új székháza az Arany János utcában.
• 54 éve, 1970-ben huszonkét évi szünet után megjelent a Horváth Mihály Gimnázium Évkönyve (Szerkesztette Gidófalvy György igazgató.); Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története c. munkája; Szentes 25 éve c. füzet.
• 54 éve, 1970-ben a népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 35.323 hektár; lakóinak száma 33.910 fő (16.440 férfi, 17.470 nő). Az aktív kereső népesség (15.949 fő) 35%-a iparban, 29%-a mezőgazdaságban, 8%-a kereskedelemben, 28%-a közszolgálatban és egyéb területen dolgozik.
• 53 éve, 1971-ben az Építésgazdasági Szervezési Intézet az országban elsőnek Szentes városára elkészítette a városközpont variációs terület-felhasználási tervét.
• 53 éve, 1971-ben megindult a termelés a Kontakta új galvánüzemében.
• 53 éve, 1971-ben hunyt el Sándor Mátyás (1874-1971) kőműves.
• 52 éve, 1972-ben befejeződött a Kossuth tér 5. sz. alatti 96 lakásos, hétemeletes tömbház építése.
• 52 éve, 1972-ben a közvilágítás korszerűsítésének eredményeként 1470 izzószálas és 820 higanygőzlámpa szolgáltatja a fényt Szentes utcáin és terein.
• 52 éve, 1972-ben a város déli részén megkezdődött a cigányputri felszámolása, s városi erőforrásból egy új lakónegyed kiépítése.
• 52 éve, 1972-ben megkezdte üzemelését a Kontaset Gyár Szentesi Gyáregysége.
• 52 éve, 1972-ben a Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában leérettségizett az első egészségügyi tagozatos osztály.
• 52 éve, 1972-ben megkezdte működését Szentesen a Csongrád Megyei Önkormányzat Általános Iskolája és Diákotthona.
• 52 éve, 1972-ben megjelent Borbás Lajos: Közkatonák c. könyve.
• 51 éve, 1973-ban megkezdődött a Kossuth tér átalakítása és a Kossuth utcai toronyházak építése.
• 51 éve, 1973-ban elkészült az első tízemeletes toronyház a Kossuth utcán.
• 51 éve, 1973-ban határozat született az ifjúsági park létesítéséről.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2

1975 - 1999

• 49 éve, 1975-ben elkészült a Kossuth utcai szolgáltatóház.
• 49 éve, 1975-ben a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara részt vett a Magyar Rádió által rendezett országos versenyen, amelyen elnyerte a Kiváló Kórus címet.
• 49 éve, 1975-ben Bucsány György vezetésével létrejött a Szakmunkástanulók Színház Baráti Klubja, amely a Mezőgazdasági Szakmunkásképzőből és a Pollák Antal Szakközépiskolából toborozta tagjait.
• 49 éve, 1975-ben új sportegyesület alakult Kontakta SE néven.
• 49 éve, 1975-ben a szegedi Somogyi Könyvtár kiadásában Ünnep készül címen megjelent Farkas Antal válogatott műveinek kiadványa. (Válogatta és az előszót írta Szabolcsi Gábor.)
• 48 éve, 1976-ban átadták az új középiskolás diákotthont. (Ma Terney Béla Középiskolai Kollégium.)
• 48 éve, 1976-ban megalakult a Spartacus SK motorcsónak szakosztálya, amelynek vezetője Fekete Lajos.
• 48 éve, 1976-ban elkészült az új Mentőállomás.
• 47 éve, 1977-ben a főtéri csomópontnál elhelyezték a forgalmi irányító jelzőlámpákat.
• 47 éve, 1977-ben átadták az OTP szentesi fiókjának Kossuth utcai új székházát.
• 47 éve, 1977-ben megkezdte működését az Express Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda szentesi fiókja.
• 47 éve, 1977-ben megalakult a Szentes és Vidéke Áfész vegyes kórusa.
• 47 éve, 1977-ben Szentesi tanulmányok címmel megjelent az 1975. évi honismereti napok előadásai a városi tanács és a szegedi Somogyi Könyvtár kiadásában, a Csongrád megyei könyvtári füzetek 8. köteteként.
• 47 éve, 1977-ben megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből című levéltári évkönyv első kötete, benne Takács Edit segédlevéltáros Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8.– 1945 június című tanulmánya.
• 46 éve, 1978-ban megkezdte működését a GANZ-MÁVAG Szentesi Üzemegysége (utóbb GANZ Acélszerkezet Gyártó Kereskedő és Szolgáltató Kft.).
• 46 éve, 1978-ban a Kontakta SE női kézilabda csapata megnyerte az NB II-es bajnokságot, s ezzel jogot nyert arra, hogy a jövőben az NB I. B-ben bizonyítsa a képességeit. A csapat edzője Ambrus Erzsébet.
• 46 éve, 1978-ban megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. levéltári évkönyv II. kötete, benne Molnár László szentesi levéltárvezető Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871 c. tanulmánya.
• 45 éve, 1979-ben a Hámán Kató lakótelepen és a város más részein közel 400 új lakást adtak át tulajdonosaiknak.
• 45 éve, 1979-ben megjelent dr. Barta László: A szentesi örökváltság c. műve. A szegedi Somogyi Könyvtár gondozásában, a Csongrád megyei könyvtári füzetek 10. Köteteként megjelent munka a szerző 1966-ban készített doktori disszertációjának rövidített változata.
• 45 éve, 1979-ben megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. levéltári évkönyv III. kötete, benne Takács Edit levéltáros Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz c. tanulmányával.
• 45 éve, 1979-ben megjelent Kiss Attila: Baromfiipari ismeretek c. egyetemi tankönyve.
• 44 éve, 1980-ban a Szentesi Vízmű férfi vízilabda csapata elnyerte a Magyar Népköztársaság Kupát; a Kupagyőztesek Európa Kupáján 4. helyezést ért el.
• 44 éve, 1980-ban elkészült a Tiszán a Szentesi Spartacus Sportkör kajak-kenu szakosztályának kétszintes új csónakháza.
• 44 éve, 1980-ban megjelent Labádi Lajos: A szentesi képviselő-testületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata (1929-1937) c. tanulmánya.
• 44 éve, 1980-ban a népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 35.323 hektár; lakóinak száma 35.317 fő (16.942 férfi, 18.975 nő). Az aktív kereső népesség (16.130 fő) 33%-a iparban, 23%-a mezőgazdaságban, 11%-a kereskedelemben, 33%-a közszolgálatban, közlekedésben és egyéb területen dolgozik. A népesség 10%-a külterületen él. A lakások száma 11.836 (73% családi ház, 6,6% társasház, 20,4% állami és szövetkezeti lakás).
• 44 éve, 1980-ban a CSOMIÉP kivitelezésében elkészült a Kossuth u. 12-16. sz. alatti ötszintes, 64 lakásos tanácsi épület, földszintjén üzletsorral.
• 43 éve, 1981-ben újrafestették a központi katolikus templomot.
• 43 éve, 1981-ben megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. levéltári évkönyv, benne dr. Barta László szentesi levéltár-igazgató Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében c. tanulmányával.
• 43 éve, 1981-ben megjelent Bugyi István (szerk.): Centenárium. A Szentesi Kórház 100 éves jubileumi emlékkönyve.
• 42 éve, 1982-ben hivatalos felmérés készült a szentesi lakásállományról, amely szerint a város lakossága 12 642 lakásban él. Ebből a tanácsi bérlakások száma 1094. 1945 óta összesen 5147 lakás épült, vagyis a lakosság 41%-a jutott új otthonhoz.
• 42 éve, 1982-ben a város különböző részein 390 új lakás épült.
• 42 éve, 1982-ben felépült a 23 ezer tonna termény befogadására alkalmas vasbeton siló a Berekháton.
• 42 éve, 1982-ben megkezdődött a vasútállomás átépítése.
• 42 éve, 1982-ben a kórházi egészségügyi dolgozók új eszperantó csoportot alakítottak, s felvették a nagy magyar eszperantista, dr. Kalocsai Kálmán nevét.
• 42 éve, 1982-ben a Hámán Kató úti lakótelepi iskola (ma Koszta József Ált. Isk.) előtt felállították Szabics Ferenc Bálványfa című alkotását.
• 42 éve, 1982-ben a szentesi művelődési központ Magyarországon elsőként rendezett aktfotó kiállítást a Városi Galériában. A 130 képből összeállított tárlat utóbb közel száz településre „vándorolt”. A legnívósabb felvételekből Győri Lajos Akt-mappa címen kiadványt szerkesztett.
• 42 éve, 1982-ben megjelent Papp Imre: A parasztember élete Szentes tanyavilágában című kötete, amely az 1973-ban elhunyt szerző válogatott néprajzi írásait tartalmazza (szerk.: Juhász Antal).
• 41 éve, 1983-ban elkészült a Magyar Nemzeti Bank új széképülete a Kossuth utcán.
• 41 éve, 1983-ban megjelent Szalva Péter: Szentesi zöldségfajták nemesítésének eredményei c. könyve.
• 40 éve, 1984-ben Gaál Endre szerkesztésében megjelent a Fejezetek Szentes forradalmi múltjából c. tanulmánykötet.
• 40 éve, 1984-ben Dienes László, Fekete Nagy László és Pusztai János szerkesztésében megjelent Az MHSZ Szentes Városi Vezetőség és klubjainak története (1948-1983) c. munka.
• 40 éve, 1984-ben a szentesi női vízilabdacsapat megnyerte a Pegazus Kupát.
• 39 éve, 1985-ben megjelent Erdei Mihály: Pusztától az Országházig c. memoárkötete; Szabó Róbert: Szentes c. városismertető útikönyve; Bodrits István: Életrajzi évfordulók Szentes'85 c. füzete; Barta L.-Labádi L.-Takács E.: Vajda Imre c. munkája; Forrásné Török Katalin: Derzsi Kovács Jenő szentesi és Szentes vidéki dallamgyűjteménye c. tanulmánya; Szalva Péter: Szentesi zöldségfajták ismertetője c. könyve.
• 39 éve, 1985-ben elkészült a korszerűen felszerelt kétezer adagos kórházi konyha.
• 39 éve, 1985-ben a Széchenyi-liget bejáratánál felállították a kőrisfából faragott Széchenyi emlékoszlopot, Pataki János fafaragó alkotását.
• 39 éve, 1985-ben a megyei minősítő vizsgán arany oklevelet kapott a szentesi úttörő és ifjúsági fúvószenekar, megelőzve a szegedi és a hódmezővásárhelyi együtteseket. A zenekar vezetője Mihály Béla zenetanár.
• 39 éve, 1985-ben a szentesi női vízilabdacsapat az országos bajnokságban a második helyen végzett.
• 38 éve, 1986-ban kilenc kilométerrel bővült a város gázvezeték-hálózata, amelynek hossza ezzel elérte az 55 kilométert. Az 1986-ban bekapcsolt 553 lakással együtt már 4736 lakásban tértek rá a korszerűbb gázfűtésre.
• 38 éve, 1986-ban a Szentesi Kinizsi férfi kézilabda csapata megnyerte a megyei bajnokságot.
• 38 éve, 1986-ban Benkő László, a szentesi Május 1. Tsz állattenyésztési főágazat-vezetője, a Kinizsi TE lovas szakosztályának sportolója, a Csongrád Megyei Teszöv csapatában, a hódmezővásárhelyi névrokon Benkő Sándorral kettes fogathajtásban országos bajnoki címet nyert.
• 38 éve, 1986-ban a gimnázium régi épületének kiegészítéseként modern könyvtár és rajzterem épült. (Tervezte Nyilasi Imre, Csomiterv.)
• 38 éve, 1986-ban megjelent Barta László-Labádi Lajos: Boros Sámuel c. munkája.
• 38 éve, 1986-ban megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből című levéltári évkönyv X. kötete, benne Barta László: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837–1840 (Klauzál Gábor reformtervei), Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854), Balázs György: A Nemzeti Bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között, Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között című tanulmányaival.
• 38 éve, 1986-ban a Városi Könyvtár kiadásában és Bodrits István könyvtáros szerkesztésében megjelent az Életrajzi évfordulók Szentes’86. c. kiadvány, amelynek illusztrációit Berkecz István készítette.
• 37 éve, 1987-ben elkészült a kiséri gyermekorvosi rendelő és gyógyszertár.
• 37 éve, 1987-ben megkezdődött a szentesi új posta építése a Kossuth utcában.
• 37 éve, 1987-ben a Horváth Mihály Gimnázium épületében leleplezték Greskovits Péter alpinista emlék-domborművét, Nagy Kristóf alkotását.
• 37 éve, 1987-ben megkezdte működését a Gondozási Központ, amely naponta 500 idős és rászoruló ember ellátásáról, szociális étkeztetéséről gondoskodik.
• 37 éve, 1987-ben a szentesi női vízilabdacsapat megnyerte az Országos Bajnokságot, majd a Párizsban megrendezett Bajnokcsapatok Európa Kupáján 3. helyezést ért el. A sikeres csapat tagjai: Huff Zsuzsanna, Erdőháti Modesta, Papp Éva, Jutin Viktória, Pengő Erzsébet, Kádár Judit, Sztankovics Tímea, Nagy Éva, Szamosi Csilla, Vincze Edit, Rónaszéki Ildikó, Eke Andrea. Edző: dr. Tóth Gyula.
• 37 éve, 1987-ben sikeres évet zárt a Szentesi Vasutas SK birkózó szakosztálya. A különböző országos tornákon közel százszor kerültek a legjobb hat közé, 54 alkalommal álltak a dobogóra. Húsz győzelmet arattak, 18 második és 16 harmadik helyet szereztek. Ketten arany-, ketten ezüst-, hárman bronzjelvényes versenyzők lettek az igazolt játékosok közül, egy pedig válogatott kerettag. A legeredményesebben Kis Tóth László serdülő korosztályú versenyző szerepelt, aki a szakosztály 11 olimpiai pontjából 9-et szerzett, kettőt pedig Karácsonyi Zsolt a junior és ifjúsági országos bajnokságon. A szakosztálynak 45 igazolt versenyzője van. Edző Stréhling András, segítője Donka Attila.
• 37 éve, 1987-ben a Városi Könyvtár kiadásában megjelent a Szentesi életrajzi évfordulók’ 1987 című helytörténeti kiadvány. A 25 életrajzot tartalmazó füzet szerzői Bodrits István könyvtáros és Labádi Lajos levéltáros; az illusztrációkat Berkecz István készítette.
• 36 éve, 1988-ban megjelent Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei c. munkája, valamint az első Szentesi ki kicsoda? c. kortárslexikon, amely 367 szócikket tartalmaz (szerkesztői: Bodrits István, Labádi Lajos és Majtényiné Túri Katalin).
• 36 éve, 1988-ban megkezdte működését a kiséri új orvosi rendelő és gyógyszertár.
• 36 éve, 1988-ban a gimnázium régi épületének kiegészítéseként modern könyvtár és rajzterem épült. (Tervezte Nyilasi Imre, Csomiterv.)
• 36 éve, 1988-ban lakossági szervezésben kiépült 18,6 km gázvezeték, 14500 négyzetméternyi szilárd burkolatú út és 4 km járda.
• 36 éve, 1988-ban a Vasutas SK birkózói közül Kis Tóth László kiérdemelte az aranyjelvényes minősítést. A nemzeti bajnokságon második és negyedik helyezést ért el, ő szerezte az olimpiai pontokat. Válogatottként Frankfurtban második lett a nemzetközi versenyen. Edzője Stréhling András.
• 36 éve, 1988-ban a Városi Könyvtár kiadásában megjelent a Szentesi életrajzi évfordulók’ 1988 című helytörténeti kiadvány. A 20 életrajzot tartalmazó füzet szerzői Bodrits István könyvtáros és Labádi Lajos főlevéltáros; az illusztrációkat Szabó Marianna készítette.
• 35 éve, 1989-ben elkészült a Démász új, emeletes székháza az Ady E. utcában.
• 35 éve, 1989-ben a Horváth Mihály Gimnázium Nyelvművelő Szakköre kimagasló eredményéért Kazinczy-díjat kapott. Szakkörvezető tanár Bácskai Mihályné.
• 35 éve, 1989-ben a gimnázium diákszínpada harmadszor is elnyerte a Kiváló Együttes megtisztelő címet és az ezzel járó 12 ezer forint pénzjutalmat.
• 35 éve, 1989-ben megjelent a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. levéltári évkönyv XIV. kötete, benne Labádi Lajos: Szentes város közigazgatása 1849 és 1860 között c. tanulmánya.
• 35 éve, 1989-ben a Városi Könyvtár kiadásában megjelent a Szentesi életrajzi évfordulók’1989 című helytörténeti kiadvány. A 20 életrajzot tartalmazó füzet szerzői Bodrits István könyvtáros és Labádi Lajos főlevéltáros; az illusztrációkat Szabó Marianna tanárnő készítette.
• 35 éve, 1989-ben a 425-ös Emlékbizottság és a Városi Könyvtár kiadásában megjelent Labádi Lajos: Szentes címertörténete c. füzet.
• 34 éve, 1990-ben a népszámlálás adatai szerint Szentes város területe 35.323 hektár; lakóinak száma 32.891 fő (15.769 férfi, 17.122 nő). Az aktív kereső népesség (14.510 fő) 33%-a iparban, 21%-a mezőgazdaságban, 10%-a kereskedelemben, 36%-a közszolgálatban és egyéb területen dolgozik. A keresők 68%-a fizikai, 32%-a szellemi foglalkozású (83% alkalmazott, 10 szövetkezeti tag, 7% önálló). A külterületen lakók száma 2233 fő (6,8%). A lakások száma 12.136 (68% családiház, 14% társasház, 18% állami és szövetkezeti lakás).
• 34 éve, 1990-ben megjelent Bodrits István: Vallomások Szentesről c. könyve; Bugár-Mészáros Károly: Szentes-Műemlékek c. katalogusa; Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei c. munkája; Imre Ernő: Bibliaiskola mindenkinek c. könyve; Hess, öregúr! c. verseskötet Nagyajtósi István verseivel (Szerk.: Bácskai Mihályné); Húszéves a Szentesi Kertbarátok Köre c. kiadvány, benne Szalva Péter: A szentesi zöldségtermesztő táj – minta kertészet bölcsője – rövid története c. tanulmányával (Szerk.: Király István), Farkas József: "Földet és jogot a népnek". A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig c. tanulmánya; a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Évkönyve (Szerk.: Bucsány György).
• 33 éve, 1991-ben a cserebökényi pusztát tájvédelmi körzetté nyilvánították, amely 1997 óta a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik.
• 33 éve, 1991-ben Tokácsli Lajos megfestette Csallány Gábor (1871-1945) múzeumalapító portréját.
• 33 éve, 1991-ben a Posta előtti téren felállították K. Tóth Vali Fortuna c. szobrát.
• 33 éve, 1991-ben megjelent Labádi Lajos: A Széchenyi-liget születése c., Labádi Lajos: Újszentes (Vadászerdő) község alapítása 1891-1991 c., Rózsa Gábor: Széchenyi István tiszavölgyi működésének hatása Szentes váltságos város geometráinak műveire c. munkája.
• 30 éve, 1994-ben hunyt el Borbás Lajos (1915-1994) kubikos, mezőgazdasági mérnök, író, publicista, a Földmívelő c. lap alapítója, 1945/46-ban az MKP Szentes városi, 1946-tól 1949-ig Csongrád megyei titkára, 1949-1952 között a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének főtitkára, 1952-1958 között a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének országos elnöke, volt országgyűlési képviselő.
• 27 éve, 1997-ben hunyt el dr. Gilicze László (1915-1997) református lelkész, egyháztörténeti, helytörténeti kutató, 1944-1987 között a Szentes-Felsőpárti Egyházközség lelkésze, 1979-től 1987-ig a Csongrádi Református Egyházmegye levéltárosa, gyűjteményi előadója, majd tanácsbírája, 1970-1977 között a Csallány Gábor Múzeum Baráti Kör elnökségi tagja.

• képaláírás1
  képaláírás1
• képaláírás2
  képaláírás2