„Sitke” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Civertan (vitalap | szerkesztései)
Civertan (vitalap | szerkesztései)
37. sor: 37. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:SitkeFelsobuki.JPG|150px|bélyeg|bal|Felsőbüki-Nagy-kastély]]
[[Fájl:SitkeFelsobuki.JPG|150px|bélyeg|bal|Felsőbüki-Nagy-kastély]]
[[Fájl:Sitke légifotó.jpg|300px|bélyeg|bal|A kastély légi fotója]]
[[Fájl:Sitke légifotó.jpg|350px|bélyeg|bal|A kastély légi fotója]]


* Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, [[romantika|romantikus]] (histori­záló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
* Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, [[romantika|romantikus]] (histori­záló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.

A lap 2018. szeptember 17., 16:03-kori változata

Sitke
A kálváriakápolna
A kálváriakápolna
Sitke címere
Sitke címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterMorgós István[1]
Irányítószám9671
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség711 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 34″, k. h. 17° 01′ 29″
Sitke (Vas vármegye)
Sitke
Sitke
Pozíció Vas vármegye térképén
Sitke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sitke témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sitke község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

Története

A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család birtoka volt.

Nagysitke 1426-ban jelent meg először írásban. 1337-ben említtették Szent Lőrincnek szentelt templomát és azt, hogy 1427-­ben vásáros hely volt. Pápa eleste után adót fizettek a töröknek, de 1567-ben és 1683-ban német zsoldosok raboltak a faluban. 1664­-ben Sitkey György részét Esterházy Mihály vette meg. 1698-ban Esterházy Dániel Felsőbüki Nagy Istvánnak engedte át. A 16. században a Kisfaludy család is birtokos, sőt kastélyuk is volt Nagy­sitkén. Kissitke létezéséről 1488-ból való az első biztos adat. Első ismert tulajdonosai a Sitkeiek voltak, akiknek kastélyát 1627-ben a király Nádasdy Pálnak adományozta. A század végén kissitkei részeket is kapott Felsőbüki Nagy István, aki családjával ideköl­tözött, 1718 után.

Mindkét falu határában évszázadok óta folytatnak szőlőmű­velést. A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot, az 1870-es években olasz kőfaragókat fogadtak.

1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
673
674
675
716
703
711
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, evangélikus 13%, református 3,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 2,9% (17,4% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei

Fájl:SitkeFelsobuki.JPG
Felsőbüki-Nagy-kastély
A kastély légi fotója
  • Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (histori­záló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
  • A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erő­dítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét épí­tettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta, 1734-ben.
  • Plébániatemplomát 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben a katolikusok visszavették az evangélikusoktól.

Jegyzetek

  1. Sitke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sitke Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek