„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Munkássága: PDF → Portable Document Format
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{Személy infobox
|típus=
|név=
|kép=
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név= <!-- Wikidata: p513 -->
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->

<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =

|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
|blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook= <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA= <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
|parlament.hu= <!-- Wikidata:p4966 -->
|wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
|alsablon=
}}
'''Peter Gustav Lejeune Dirichlet''' ([[Első Francia Császárság]], ma: [[Németország]], [[Düren]], [[1805]]. [[február 13.]] – [[Hannover]], [[Göttingen]], [[1859]]. [[május 5.]]) német matematikus. Fontos eredményeket ért el [[számelmélet]]ben, az [[Matematikai analízis|analízis]]ben és a [[mechanika|mechanikában]].
'''Peter Gustav Lejeune Dirichlet''' ([[Első Francia Császárság]], ma: [[Németország]], [[Düren]], [[1805]]. [[február 13.]] – [[Hannover]], [[Göttingen]], [[1859]]. [[május 5.]]) német matematikus. Fontos eredményeket ért el [[számelmélet]]ben, az [[Matematikai analízis|analízis]]ben és a [[mechanika|mechanikában]].



A lap 2018. szeptember 15., 16:33-kori változata

Peter Gustav Lejeune Dirichlet
Született1805. február 13.[1][2][3][4][5]
Düren[6][7]
Elhunyt1859. május 5. (54 évesen)[1][2][3][4][5]
Göttingen[8][7]
HázastársaRebecka Mendelssohn
Foglalkozása
IskoláiBonni Egyetem
Kitüntetései
SírhelyeGöttingen
A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Gustav Lejeune Dirichlet témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Első Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13.Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.

Élete

A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Carl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.

Munkássága

Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. Egyik fő műve egy számelméleti jellegű, habár a számelmélet „ürügyén” néhány más témával is foglalkozó, posztumusz (először 1863-ban kiadott) monográfia, a Vorlesungen (über Zahlentheorie). Dirichlet 1859-es halála után a Berlini Egyetemen évekig vele együtt dolgozó kollégája és barátja, Dedekind adta ki a művet, és az évek során tizenegy függelékkel bővítette, melyek részben saját, részben Dirichlet ki nem adott felfedezései, megjegyzései voltak.[10]

Dirichlet a számelméletben bebizonyította a ma Dirichlet-tételnek nevezett állítást (eredetileg C. F. Gauss egyik sejtése volt[11]), miszerint bármely, természetes számokból álló számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz relatív prímek). Bár a tétel a Vorlesungen VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.[10] Széles körben elfogadott az a Davenport által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az analitikus számelmélet.[11]

Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított” függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést (relációt) definiálja.

A Dirichlet-probléma

Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.

Művei

Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Дирихле Петер Густав Лежён, 2015. szeptember 28.
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  10. a b Dean, E. T.: Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. Angol nyelven, PDF. Hozzáférés: 2012-04-27.
  11. a b O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet. The MacTutor History of Mathematics archive; hozzáférés: 2012.-04.-28.

Források

  • Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
  • Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.