Kopaszi-gát

Kopaszi-gát
A Kopaszi-gát parkja madártávlatból 2010-ben
Közigazgatás
Település	Budapest
Irányítószám	1117
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Terület	0,56 km²
Elhelyezkedése
Kopaszi-gát Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 42″, k. h. 19° 03′ 37″47.461666666667, 19.060277777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopaszi-gát témájú médiaállományokat.

A Nyúlfutási zátony és a Kopaszi zátony a Duna Pest déli része melletti szakaszának vízrajzi térképén, a hajómalmok elhelyezésével (1844) A budai Nádor-kert előtti Duna-szakasz vízrajzi térképe 1822-ből, malomtérkép, a Nyúlfutási-zátony (Hasen lauf)és a Kopaszi-zátony A Duna medre a Csepel-sziget előtt 1815 körül. A folyó hosszú századok alatt a Nyúlfutási-zátonyt és a Kopaszi-zátonyt építette fel a hordalékából, telente ezen a sekélyes folyamrészen könnyen megakadtak a zajló jégtáblák és torlaszt okoztak A még feltöltetlen Lágymányosi-tó, a Téli kikötő (Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen

A Kopaszi-gát az Összekötő vasúti híd (Déli összekötő vasúti híd) lábánál, attól délre, Budapesten a XI. kerületben található. Mintegy 900 méter hosszan a Dunába nyúló gát, amely a Lágymányosi-öblöt választja el a Dunától. A gát területén több kisebb étterem és játszóház is működik, népszerű pihenő- és találkozóhely.

A gát fontos része egy korszerű közparknak, amely négy nagy részből áll, magából a Duna medrét az öböl vizétől elválasztó 750 méter hosszú gát területéből, a gáttól a Rákóczi híddal párhuzamosan futó Andalgó utcából, a Kelenföldi Erőmű melletti Vízpart utcából, és e három vízparti terület által körbeölelt Lágymányosi-öböl vízfelületéből. A gáton lévő hajókikötő és a terület a Kopaszi Gát Kft. tulajdonában van. A téli időszakban minden nap 6–22 óráig, a nyári időszakban pedig 6-tól hajnali 2 óráig nyitva tartó közpark üzemeltetője az 1117 Budapest, Kopaszi gát 5. szám alatt bejegyzett Kopaszi Gát Kft. Az öböl vízfelülete 11,2 ha, amelynek vize állandó kapcsolatban van a Duna főágával. A többnyire egyenletesen lapos mederfenék a budapesti vízmérce 0 pontjánál 1,5-2,5 méterrel mélyebben húzódik; a nyugati, vízpart utcai oldalon valamivel mélyebb. Az öböl fenekét 0,3–2 m vastagságú iszap borítja.^[4] A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság rendőrőrse működik a gát bejáratánál. A park egész területe kamerával megfigyelt terület, a biztonsági szolgálat gondoskodik az őrzéséről.

2017 első felében indult el a BudaPart ingatlanfejlesztési projekt, melynek részeként a népszerű Kopaszi gát közparkja változatlanul üzemel. A teljes, 54 hektáros fejlesztési terület neve BudaPart-Kopaszi gátra módosult 2017-ben.

Közlekedés

Budapest belvárosának déli kapujánál helyezkedik el a terület, számos közlekedési módot és útvonalat kínálva a megközelítésre. A Kopaszi-gát az M1/M7-es, valamint az M6-os autópálya bevezető szakaszánál, vagyis a nyugatról és délről a fővárosba tartó közlekedési folyosó közelében helyezkedik el. A Rákóczi hídnak, a Könyves Kálmán és Hungária körútnak, valamint az alsó rakpartoknak köszönhetően könnyen elérhető.

Tömegközlekedéssel az 1-es villamos Infopark megállójától ötperces gyalogsétával lehet eljutni a park Dombóvári úti főbejáratához, valamint a Kopaszi-gát - BudaPart kikötőben kiköt a D11-es hajójárat.

Gépkocsival érkezve a Dombóvári út felől a Kopaszi gát főbejáratánál lévő parkolóban lehet megállni, ahol a parkolási díjaz első félórában ingyenes, az első megkezdett óra 300 Ft, majd két óra után 600 Ft, mely egyben a maximum díj is egy napos parkolás esetén.. Másik irányból, a Hengermalom út végénél található parkoló felől is érkezhetnek a park vendégei, ahol parkolási díj még nincs.

Története

A mai Lágymányosi-öböl és az úgynevezett Kopaszi párhuzammű tulajdonképpen a réges-régi 1838-as pesti árvíz után megindult folyamszabályozási tervek következtében, 1870–1875 között keletkezett, ugyanis a Duna, a Gellért-hegyi szoros után minden átmenet nélkül szélesen terült szét és folyása is lelassult, a tölcsérszerűen kiszélesedő medréből kiemelkedő Kopaszi és a Nyúlfutási elnevezésű zátonyokon elakadt a zajló jég és néhány nap alatt helyenként három méter vastag jégtorlasz keletkezett, ami elzárta a víz útját. Az egy kilométer szélességűvé vált Duna-szakaszon, a Kopaszi-, a Nyúlfutási-zátony és a Csepel-sziget megakadályozták a tavaszi jég levonulását, ami miatt rendszeresen jeges árvizek következtek be.

„	A folyamnak állapotjára való tekintet valóban alapos aggodalmat gerjeszt, hogy a tavaszi olvadással, ha a jégindulás nem kedvező körülmények között megy véghez, még nagyobb áradások fognak bekövetkezni, ha p. o. a felső Dunavidékeken meleg esőzések állnának be, minekelőtte az alsóbb részeken a Duna zaja megindulhatna. Azért valóban javallható, hogy Pest városa a lehető nagyobb árak ellen töltésekkel óvakodik, melyek talán, ha a jég zaja baj nélkül távozik, nevetség, éretlen nevetség tárgyai fognak lenni.	”
– Vásárhelyi Pál 1838. február 29.

Ezért kezdték el megtervezni Dél-Buda Duna-partjának feltöltését. Az Országgyűlés 1870-ben megalkotta az 1870. X. törvénycikket a „Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről” és elrendelte a szabályozási munkák megkezdését. Ennek során előbb végrehajtották a Soroksári-Duna-ág elzárását – ami az 1920-as években északon a Kvassay-zsilip, délen a tassi zsiliprendszer és vízi erőmű megépítésével nyerte el mai képét. Az ekkor kezdődő folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így kialakult a Lágymányosi tó. A Duna főváros alatti két ága közül egyike sem volt főágnak tekinthető, a mederrendezés eredményeképpen ekkor lezárták a Csepel-sziget bal oldalán lévő ágat, hogy a budafoki főág hidrodinamikai és medermorfológiai viszonyai javuljanak. 1871-ben az Allgemeine Österreichische Baugesellschaft vállalat megkezdte a budafoki ág kotrásával párhuzamosan a Ráckevei-Duna lezárását is.

„	A budai partról csaknem a Duna közepéig behúzódó czölöp-sor a folyamatban levő Duna-szabályozás vonalát mutatja, mely által a Gellérthegyen alul elterjedő sekélyes helyek, nevezetesen az alacsony vízállásnál egészen kilátszó „Kopasz” zátony veszélyei idővel el lesznek háríthatók, minek a főváros különösen jégzajláskor fogja hasznát venni. A Duna mentében lefelé a pesti oldalon látszó nagy épület a tábori kórház, melyen alul a soroksári Duna-ág nemrég töltéssel lőn elrekesztve s ezentúl kikötő gyanánt fog használtatni.	”
– Hevesi Lajos: Budapest és környéke (1873)

„	De tekintsünk le pár perczre az alsó Duna felé is. A folyam képe itt változott meg legjobban. A tengert, a mely a soroksári Duna-ág elrekesztése következtében itt képződött, egy folyó medrébe fogják beleszorítani; az 500 öl széles folyammederből csak 200 ölnyi marad meg. A Gellérthegy alatt egy hatalmas töltés fogja átterelni a Duna vizét Pest felé a tábori kórház irányába s ezen alól a soroksári Duna-ágat elzáró töltés fogja föl a folyam sodrát és hajtja át szabályos hajlásban a Nádor-kert alatt ismét a budai partra. A Gellért-hegy alól kiindulva az irányczölöpöknek a pesti parttal, innen a soroksári-ág töltésével, s végre a Csepel-sziget partjával párhuzamosan haladó sora jelöli a töltés irányát, a mely hatalmas ívben a Gellért-hegy mögött levő sarkot s ezzel a Kopasz zátonynak egy nagy részét fogja leszelni a Dunából. A töltés mögött, ugy mint Uj-Pest alatt is, a viz megmarad és nyilásokon át fog a folyóval közlekedni. E roppant töltés felső vége, a Gellért-hegy alatt már épülőben van s mélyen benyúlik a Dunába, mintha csak folyását akarná elzárni; a „Simson” elevateur (gőzemelő-gép), a „Goliath” nevű hasonló géptársa, dolgozik e munkán valóban bámulatos eredménynyel, mindennap jókora darabot ragadván el a szegény zaklatott Dunából. Alább még három kotrógép is dolgozik, részint hogy a töltésekhez anyagot szerezzenek, részint hogy a folyó medrét tisztítsák. Kettő közülük a Kopasz zátony kinyúlásait pusztítja ott, ahol az összekötő vasúti hid tervezve van, melynek pesti oszlopaihoz már a czölöpözés is készen áll, a vizbe sülyesztendő építő vashengerek (caissonok) pedig készülőfélben vannak­.	”
– Vasárnapi Ujság, 1873. 41. szám

A folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így 1880 körül kialakult a Lágymányosi tó, benne a Kopasz zátonnyal

A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve, a Vasárnapi Ujság illusztrációja (1896 )

A budai Duna-parton, a Gellért-hegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, 1896-ban majdnem a vasúti hídig terjedt a Konstantinápolynak nevezett vigalmi negyed területe

Kilátás a Gellért-hegyről 1875 körül, ekkor még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik.

1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd

A lágymányosi vigalmi negyed korabeli reklámlapja, az uzsorahitelekből felépített török bazárváros a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment

Somossy (Singer) Károly revüigazgató és életművész, a mulatóvilág spritius lectora, aki kortársai szerint „Pestet megtanította mulatni” elhatározta, hogy az 1896-os millenniumi ünnepségekre felépíti a világ akkori legnagyobb mulatóközpontját Konstantinápolyt, a Déli kikötő helyén. Az ünnepségekre fel is épült a Konstantinápoly vigalmi negyed, amely 1896. május 23-án délután 6 órakor nyitotta meg kapuit. A vigalmi negyed több ezer látogatónak nyújtott szórakozást, ahol török kávéházak, minaretek, dzsámik és mór stílusú épületek sokasága épült fel alig két hónap leforgása alatt, majd a csődje miatt rövid időn belül el is tűnt a műszaki egyetem későbbi helyéről.

„	Konstantinápoly Budapesten Az ezredéves kiállítás alkalmából a fővárosban élénken föllendült vállalkozási szellem sok olyan nagyobb szabású mulatóhelyet hozott létre, a milyenek egy igazi nagy városban, hol a város nagysága mellett az idegenek forgalma is igen nagy – mint nálunk is az idén – újabban mindenfelé föltalálhatók. A fővárosnak egyik ilyen új szórakozó helyét, a budapesti «Konstantinápolyt» mutatjuk be ez alkalommal néhány képben. A budai Dunaparton, a Gellérthegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, majdnem a vasuti hídig terjed Konstantinápoly területe, s ha még nincs is az egész óriási terület beépítve, mostani állapotában is olyan, mely fekvésével, eddigi építményeivel, szórakoztató helyeivel bátran kiállja a versenyt az első rendű hasonló külföldi vállalatokkal. A jövő nyárra remélhetőleg végre lesz hajtva az egész építési tervezet, a mely az új Konstantinápoly határaiúl éjszak felől a Gellérthegyet, illetőleg a vámháztéri hidat, dél felől az összekötő vasúti hidat tűzte ki. A budapesti Konstantinápolynak eddig elkészült részében már is sok a látványosság. Első sorban kell említenünk a Duna-szabályozás alkalmával elzárt egyik Duna-ág képezte szép tavat, mely a Gellérthegy és az összekötő híd között terül s helyenként 540 méter széles. Van e tóban egy füzes és ligetes sziget is. Ez a tó és sziget adta voltaképen a serkentést Konstantinápoly létesítéséhez. Ezen a tavon, mely már is Bosporus-nak van elkeresztelve, egész szélességében egy tíz méternyi szélességű, erős oszlopokon nyugvó fahíd vezet keresztül. A hidat mintegy 30, az oszlopokból magasan kicsúcsosodó toronyszerű faalkotmányokon elhelyezett villamos ívlámpa egészíti ki, a melyek vakító fényt lövelnek az esthomályba, s a hídfőről szemlélve a szintén pazarúl kivilágított telep fényözönével együtt elragadó látványt nyújtanak.…	”
– Vasárnapi Ujság, 1896 36.szám

Az öböl és a Kopaszi-gát egy második világháborús légifényképen

Az öböl és a Kopaszi-gát a Rákóczi híd lábánál (2015)

A Kopaszi-gát földnyelve és a Lágymányosi-öböl körül kialakított közpark a levegőből. A tervezőknek az épületek kialakításánál fontos szempont volt a gáton kialakítandó komplexum állandóan változó, szezonális jellege és a terület eredeti, spontán kialakult beépítése is erre ösztönözte őket

A szabályozás által a Lágymányosnál lévő túl széles Duna-szakasz szűkítésével kívánták az újabb áradás lehetőségét elhárítani. A megépített hosszú gát, amely a Duna medrét a Lágymányosi öböltől elválasztotta, nevét egy, a leválasztandó mederrészben található, homokos fövennyel borított növényzet nélküli zátonyról: Kopasz-zátonyról kapta, így lett aztán a rajta épült védmű neve Kopaszi-gát. A mesterségesen kialakított terület nemsokára dúsnövényzetű víziparadicsommá alakult és a keskeny földsávon csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. 1930-ban tovább folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése. 1937-ben a Lágymányosi-tó második nagy feltöltési szakasza kezdődött, amikor a Horthy Miklós, a mai Petőfi híd építése megkezdődött. A híd budai hídfőjének feltöltéséhez 1,425 millió köbméter földet használtak fel, míg 1,5 millió köbméter föld kellett az új hídtól délre elterülő, maradék tó betemetéséhez. Ezt a hatalmas anyagmennyiséget a Lágymányosi-tó vasúti összekötő hídtól délre eső részének kikotrásával nyerték. A kotrásnak egyszerre két eredménye volt, mivel feltöltötték a tavat, azzal hasznos építési területet nyertek, ugyanakkor a tervezett téli kikötő öble is használhatóvá vált. A Kopaszi zátony környékének „polderezett” feltöltése elhúzódott egészen az 1950-es évekig. Az összekötő hídtól délre eső terület ezt követően öbölként is a városrész kedvelt vízisport és strandparadicsoma maradt. A második világháború pusztításai után az 1960-as években újból megélénkült a vízi élet, horgásztanyák épültek. Azonban a szocialista iparosítás ide is elért és az öböl partján gyártelepek épültek, így megindult a természeti értékek pusztulása. Szennyvíz és hulladék lepte el a gát és az öböl környezetét és a környezetszennyezés komoly méreteket öltött.

Az 1990-es rendszerváltozás után a Kopaszi-gát környezetében, a parton egyre emelkedtek a szeméthegyek, a vállalkozók bérleti szerződését évről évre megújították. Közművesítés hiányában a Duna alacsony vízszintjekor egyre erősebbé vált a területen a csatornabűz.

Nemes Gyula 1998-tól dokumentumfilmen követte nyomon a Kopaszi-gát átalakulását és a régi bódék elbontását. 2008-ban Letűnt világ címmel mutatták be a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Az alkotás elnyerte a 2008 legjobb dokumentumfilmjének járó díjat. 2000-ben itt nyitott ki a West Balkán nevű szórakozóhely, ami a budapesti éjszaka egyik népszerű szórakozóhelyévé vált, azonban 2004-ben a terület átalakításának kezdete után be kellett zárni.

Közpark

A Kopaszi gát Budapest egyik legkorszerübben parkosított területe

A Lágymányosi Spartacus sporttelep kajak-kenu kikötő a gát déli végénél a budai parton

A gát és az öböl területe a 2006 utáni beruházásokat követően nyerte el mai, parkosított arculatát, modern vendéglátóhelyekkel, gondozott növényekkel kialakítva. Az öböl és környezetének adottságai kiválóak, amelynek egyedi jelleget ad a Duna-parttal való közvetlen kapcsolat, az öböl kellemes hangulata. Elmondható, hogy Budapestnek szó szerint itt van a legélőbb kapcsolata a Dunával, hisz azon túl, hogy a (vízi)sportolni vágyók, autóutak keresztezése nélkül közelíthetik meg a folyót, az öböl állandó kapcsolatban van a főággal, így a déli végén nyitott öbölbe alacsony vízállás esetén is folyamatosan jut friss víz.

A rendkívül népszerű park életében 2016-ban érkezett el a pillanat, amikor a napi szintű gondozáson felül nagyobb fejlesztések is időszerűvé váltak annak érdekében. Éppen ezért, a BudaPart projekt konkrét építését megelőzően a tulajdonos nagyobb  fejlesztést hajtott végre a területen.

A gát minden szegletére kiterjedt a megújulás:

• a közvilágítást teljesen kicserélték,
• 18 000 m² parkolót,
• 4700 m² utat és 840 m² ülőfelületet újítottak fel,
• 600 m² gyepterületet javítottak,
• 1600 növényt pótoltak,
• ezen felül új információs táblákat helyeztek ki a park teljes egészében.

Gellért-hegyi látkép délkelet felé. A feltöltött Lágymányosi tó helyén ma már a Műegyetem, a Petőfi híd után az ELTE és az Infopark épületei állnak, a háttérben a Rákóczi hídon túl pedig a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát zöld fái látszanak

A Kopaszi gát szomszédságában indult 2017 első felében a BudaPart városnegyed fejlesztése. A tervek szerint a lakó- és irodaépületek, valamint az épülő toronyház mellett további zöldfelületekkel gazdagodik az öböl környezete. A beruházó szerint az építkezés a Kopaszi-gát közkedvelt közparkját semmilyen módon nem érinti, de az ingatlantervekben szereplő „felhőkarcoló” miatt többen féltik a már kiépült parkot.

A Kopaszi-gát az irodalomban

Jókai Mór a svábhegyi nyaralójában rózsái között

„	Az a dunai sziget, amit említek, ott van a budapesti összekötő vasúti lánchíd fölött. Újszülött sziget. De azért nem „névtelen” sziget; mert ennek már a születésekor megvolt a neve. Ez a Tisza szigete a Dunában. Vakmerő állítás! Tisza szigete a Dunában! Pedig úgy van. Mikor Tisza Lajos volt a közlekedési miniszter, az ő auspiciuma alatt hajtották végre a Duna-szabályozást Buda és Pest között, melynek a főváros árvíz elleni biztosítása volt a célja. (E célra be is vált.) A többek között a Gellérthegytől kezdve Promontorig egy hosszú kőgátat vontak végig a Duna medrében, mely a folyamot szűkebbre szorította. Hát aztán a gáton kívül maradt vízzel mi történjék? Majd gondoskodik arról Neptunus. A gát olyan alacsony, hogy minden kisebb áradás keresztülcsaphat rajta, a nagy még inkább. Ilyenkor az áradat sok iszapot lerak: az iszapból zátony lesz, a zátonyból sziget lesz, a szigetből kontinens lesz: a Duna feltölti az elhagyott medrét. Hosszú munka; de ingyen. És én láttam ezt a szigetet megszületni, felnövekedni, innen a svábhegyi teraszomról. Első évben csak egy hosszúkás kopasz zátony volt, a másodikban már fölverte a nád, a harmadikban fűzfa és rekettye borította el, s már akkor vadkacsák tanyáztak rajta, később topolyfák emelkedtek ki belőle, varjúk, kányák fészkeltek a lomb közt, földi kutyák, vízi patkányok a fák tövében; tíz, húsz, harminc év múlva már derék liget zöldült rajta, melynek jótékony magányát nyaratszaka szabadságszerető lakosok vették igénybe. (Kérdés, hogy lakos-e az, akinek lakása nincs?) Így keletkezett évtizedek alatt, az én szemem láttára, az én kedves emlékű barátom, Tisza Lajos intézkedése következtében egy „Tisza-sziget” a Duna közepén.	”
– Jókai Mór: Öreg ember nem vén ember

Források

• A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát története, obol.hu
• Újabb fejlemények a Lágymányosi-öböl ügyében – Se vele, se nélküle, magyarnarancs.hu
• Kapu zárva a Kopaszi gátnál a Vízpart utcánál, jarokelo.hu
• Borbás Andrea: Lágymányosi szív, epa.oszk.hu
• BudaPart

További információk

• Térkép 1887-ből
• Konstantinápoly Budapesten, bparchiv.hu
• Nemes Gyula filmrendező dokumentumfilmje a Kopaszi-gát átépítéséről Letűnt világ címmel, youtube.com
• A múlandóság gátja, youtube.com
• Légifotók a Kopaszi gátról, civertan.hu
• Kopaszi gát, beszedesparkok.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Lágymányosi-öböl
• Nádorkert
• Rákóczi híd
• Összekötő vasúti híd
• Kelenföld