„Andrássy Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ezmegaz |
|||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [[Zoványi Jenő]]: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. {{ISBN|963-7030-15-8}} [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82] |
* [[Zoványi Jenő]]: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. {{ISBN|963-7030-15-8}} [http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82] |
||
[[Kategória:Református egyházi személyek]] |
|||
[[Kategória:Magyar írók]] |
|||
[[Kategória:1852-ben született személyek]] |
|||
[[Kategória:1937-ben elhunyt személyek]] |
|||
A lap 2018. szeptember 14., 08:15-kori változata
| Andrássy Kálmán | |
| Született | 1852 Tarcal |
| Elhunyt | 1937. április 1. Buj |
| Foglalkozása | református lelkész, író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nemes Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13.[forrás?] – Buj, 1937. április 1.) buji református lelkész, író.
Élete
Andrássy Kálmán 1852. október 13-án született Tarcal településen ifj. Andrássy István és Miklós Judit harmadik gyermekeként.[forrás?] Apai ágon a tarcali nemes Andrássy család leszármazottja.
Gyermekkorában református nevelésben részesült. Iskoláját Sárospatakon végezte, ahol teológiát tanult, tanulmányait 1876-ban végezte el, majd a nyírségi Őr településen káplánkodott pár évig, ahol megismerte későbbi feleségét, nemes bicskei és császári Komoróczy Ilonát. 1879. június 18-án, Bujon kötött házasságot a 17 éves lánnyal; 7 gyermekükről van feljegyzés.[forrás?] Pár hónapra rá, 1879 októberében szintén a nyírségi Bujon lett lelkész. A Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat tizenharmadik, 1908–1910. évi ciklusának pártoló tagjaként van megemlítve a névsorban. 1914-ben tanácsbíróvá választották. A tiszántúli egyházkerület 1917-ben zsinati póttaggá választotta. Szerkesztője volt az Élet világossága című kis folyóiratnak is, de időközben több cikke is megjelent a Protestáns egyházi és iskolai lapokban, néhol Adorján Balázs vagy Soós Lajos álnéven írt.
1931-ben nyugállományba lépett, 52 évig töltötte be a község lelkészének pozícióját. A köztiszteletben álló lelkész 1937. április 1-jén hunyt el 85 évesen. A temetőt, ahova temették, felszámolták és családi házakat építettek helyére, így sírja nem maradt fenn.
Művei
- A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.)
- 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904)
- Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.)
- Kálvin János lelki világa (→középszabolcsi egyházmegye jegyzőkönyvében.) (Nyíregyháza, 1917.)
- Feltámadás (Budapest, 1918)
- Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.)
- Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.)
- Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)
Források
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]