„Galilei Kör” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Története: hivatkozás, elírás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
* [[Kende Zsigmond]]: ''A Galilei Kör megalakulása''. [[Hanák Péter]] tanulmányával. Bp., 1971. |
* [[Kende Zsigmond]]: ''A Galilei Kör megalakulása''. [[Hanák Péter]] tanulmányával. Bp., 1971. |
||
* Csunderlik Péter: ''Radikálisok, szabadgondolkodók, ateistá''k. A Galilei Kör története (1908–1919). Bp., 2017. |
|||
== Kapcsolódó szócikk == |
== Kapcsolódó szócikk == |
A lap 2018. szeptember 8., 14:23-kori változata
A Galilei Kör szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülete volt Budapesten 1908 és 1919 között. Céljai közé tartozott a szabad tudományos kutatás, gondolkodás védelme az egyetemeken, a társadalomtudományok művelése, a szegény hallgatók szociális segítése. 1910 körül a leglátogatottabb ifjúsági egyesület volt.
Története
A Galilei Kör Pikler Gyula jogász hatására és az ő személye körül jött létre 1908-ban, Budapesten, elsősorban a haladó szellemű értelmiségi fiatalok csatlakoztak hozzá. Első elnöke Polányi Károly volt, ő szerkesztette a kör folyóiratát, a Szabadgondolatot is.
A szervezet politikamentességre törekedett, de a haladáspárti polgári értelmiség szervezetei, a Szociáldemokrata Párt egyes vezetői és az SZDP-ből már kilépett Szabó Ervin is támogatták. A kör titkára volt egy időben többek között Rákosi Mátyás is, az egyesület ünnepségein néha Ady Endre is beszédet mondott, szavalt, többször Jászi Oszkár is megjelent.
A Galilei Kör az első világháború alatt 1915-től háborúellenes agitációt, propagandát folytatott kezdetben pacifista előadások formájában, majd a kör egy csoportja (lásd forradalmi szocialisták) illegális tevékenységbe is kezdett. Röpiratok szerkesztése, terjesztése vádjával a csoport tagjai, a kör vezetői közül 1918 januárjában többeket letartóztattak, a Galilei Kör helyiségeit bezárták. Az 1918. szeptember végén befejeződött Galilei-per során Duczyńska Ilona és Sugár Tivadar fővádlottakat két illetve három év börtönre ítélték.
A Galilei Kört 1918. október végén, az őszirózsás forradalom idején újra megnyitották. Tagságának többsége a polgári demokrácia védője maradt. A Tanácsköztársaság bukása után a szervezetet feloszlatták.
Irodalom
- Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása. Hanák Péter tanulmányával. Bp., 1971.
- Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták. A Galilei Kör története (1908–1919). Bp., 2017.
Kapcsolódó szócikk
Források
- Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960.
- Bendl Júlia: Lukács György élete a századfordulótól 1918-ig, Budapest: Scientia Humana Társulás, 1994.
- Litván György: Polányi Károly… Tudomány és politika között