„Akt (művészet)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. szeptember 6., 17:17-kori változata

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Aktív Környezettudat (rövidítése: AKT)

Az akt meztelen emberi testet ábrázoló alkotást jelent a képzőművészetben. Magyarországon német jövevényszóként terjedt el. Ebben az értelemben tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, a 19. században a latin actus szóból származtatva^{[m 1]} meztelen vagy felöltözött modell alakjának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása.

Az aktábrázolás általában szimbolikus mondanivaló (például: Peter Paul Rubens: Ádám és Éva, Jan van Eyck: Utolsó ítélet) kifejezésére korlátozták a reneszánsz előtt, azóta az akt a műtermi és akadémiai gyakorlatban szokásos, többnyire rajzi előkészítése a figurális műnek. A fogalom idővel kitágult, ma a meztelen ember mindenféle ábrázolását jelöli. Meztelen embereket modellként már a középkorban is alkalmaztak, előbb a meztelen női testet ábrázoló művekhez is férfi modelleket. Nők aktmodellként való alkalmazása csak 1500 után vált általánossá.

Jegyzetek

↑ Német nyelvterületen az Akt szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.

Források

Lyka Károly: Az aktról a Művészet folyóiratban 1915-ben megjelent írása. Aranykeret Galéria Tudástárv. Szabó Nagy Katalin. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
Szigetvári Péter: Ki gondolta volna?. nyest.hu, 2013. május 6.
Tótfalusi István: Klasszikus szócsaládfák Nyelvünk görög és latin eredetű szavai (13-15. oldal: agere, actum 'űz, hajt, cselekszik' (latin) fejezet); Tinta kiadó - 2009. ISBN 978 963 9902 21 3
Művészeti szótár, Grill Károly Könyvkiadó vállalata, Budapest - 1920.
Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja; Kiről nevezték el? Honnan ered? fejezet Miért akt a ruhátlan test? - 1978 ISBN 963 223 138 4

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Akt (művészet) témájú médiaállományokat.

A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet Akadémiai Kiadó - 1967
Szabó Béla: Gondolatok az aktfényképezésről I., online Fotó Art digitális és analóg fotómagazin - 2005. április

Glamour stílusirányzat
Az erotikus ábrázolások története

Ez a képzőművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Német nyelvterületen az Akt szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.

[m 1]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Amíg a cikk ilyen kevés infót tartalmaz a kép nem éri el célját, hogy illusztrálja a cikket.-->
-Az '''akt''' meztelen testet ábrázoló alkotást jelent a [[képzőművészet]]ben. Magyarországon [[német nyelv|német]] jövevényszóként terjedt el. Ebben az értelemben tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, a 19. században a latin ''actus'' szóból származtatva{{jegyzet|Német nyelvterületen az ''Akt'' szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.|group=m}} meztelen vagy felöltözött [[modell (foglalkozás)|modell]] alakjának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása.
+Az '''akt''' meztelen emberi testet ábrázoló alkotást jelent a [[képzőművészet]]ben. Magyarországon [[német nyelv|német]] jövevényszóként terjedt el. Ebben az értelemben tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, a 19. században a latin ''actus'' szóból származtatva{{jegyzet|Német nyelvterületen az ''Akt'' szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.|group=m}} meztelen vagy felöltözött [[modell (foglalkozás)|modell]] alakjának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása.
 Az aktábrázolás általában szimbolikus mondanivaló (például: [[Peter Paul Rubens]]: [[Ádám és Éva]], [[Jan van Eyck]]: ''[[Végítélet|Utolsó ítélet]]'') kifejezésére korlátozták a [[reneszánsz]] előtt, azóta az akt a műtermi és akadémiai gyakorlatban szokásos, többnyire rajzi előkészítése a figurális műnek. A fogalom idővel kitágult, ma a meztelen ember mindenféle ábrázolását jelöli. Meztelen embereket [[Modell (foglalkozás)|modellként]] már a [[középkor]]ban is alkalmaztak, előbb a meztelen női testet ábrázoló művekhez is férfi modelleket. Nők aktmodellként való alkalmazása csak [[1500]] után vált általánossá.