„Nágaszéna” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
 
5. sor: 5. sor:
A Milinda-panyha legrégebbi részeiről úgy tartják, hogy valamikor i. e. 100 és i. sz. 200 között írhatták<ref>Hinüber (2000), 85-6. o., para. 179.</ref> [[szanszkrit nyelv]]en;<ref>Hinüber (2000), 83. o., para. 173.</ref> azonban a [[Srí Lanka]]-i [[Páli nyelv|páli]] kiadáson kívül semmilyen más változata nem ismert.
A Milinda-panyha legrégebbi részeiről úgy tartják, hogy valamikor i. e. 100 és i. sz. 200 között írhatták<ref>Hinüber (2000), 85-6. o., para. 179.</ref> [[szanszkrit nyelv]]en;<ref>Hinüber (2000), 83. o., para. 173.</ref> azonban a [[Srí Lanka]]-i [[Páli nyelv|páli]] kiadáson kívül semmilyen más változata nem ismert.


A tudósok általánosan úgy vélik,<ref>Hinüber (2000), pp. 83-86, para. 173-179.</ref> hogy a Milinda-panyha egy összetett mű, amelyet az idő során többen is kiegészítettek különböző szöveg részekkel. Egyik magyarázat erre az, hogy a szöveg kínai változata lényegesen rövidebb.<ref>Hinüber (2000), 83 o., para. 173 - [http://www.cbeta.org/result/T32/T32n1670b.htm 那先比丘經 www.cveta.org].</ref>
A tudósok általánosan úgy vélik,<ref>Hinüber (2000), pp. 83-86, para. 173-179.</ref> hogy a Milinda-panyha egy összetett mű, amelyet az idő során többen is kiegészítettek különböző szöveg részekkel. Egyik magyarázat erre az, hogy a szöveg kínai változata lényegesen rövidebb.<ref>Hinüber (2000), 83 o., para. 173 - [http://www.cbeta.org/result/T32/T32n1670b.htm 那先比丘經 www.cveta.org] {{Wayback|url=http://www.cbeta.org/result/T32/T32n1670b.htm |date=20081208080711 }}.</ref>


A legrégebbi páli kéziratot 1495-ben másolták. A szövegben elhangzó meta-hivatkozások alapján a szöveg jelentős része elveszett, ezáltal a Milinda-panyha a páli kánon egyetlen olyan műve, amely nem teljes egészében maradt fent.<ref>Hinuber (2000), 85. o., para. 178.</ref>
A legrégebbi páli kéziratot 1495-ben másolták. A szövegben elhangzó meta-hivatkozások alapján a szöveg jelentős része elveszett, ezáltal a Milinda-panyha a páli kánon egyetlen olyan műve, amely nem teljes egészében maradt fent.<ref>Hinuber (2000), 85. o., para. 178.</ref>

A lap jelenlegi, 2018. szeptember 6., 15:25-kori változata

A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

Nágaszéna kasmíri buddhista bölcs volt az i. e. 2. században.[1][2] I. Menandrosz indo-görög király dharmával kapcsolatos kérdéseire Nágaszéna ad válaszokat a Milinda-panyha szövegeiben (páli kánon, Vinaja-pitaka, Khuddaka-nikája).

Milinda-panyha[szerkesztés]

A Milinda-panyha legrégebbi részeiről úgy tartják, hogy valamikor i. e. 100 és i. sz. 200 között írhatták[3] szanszkrit nyelven;[4] azonban a Srí Lanka-i páli kiadáson kívül semmilyen más változata nem ismert.

A tudósok általánosan úgy vélik,[5] hogy a Milinda-panyha egy összetett mű, amelyet az idő során többen is kiegészítettek különböző szöveg részekkel. Egyik magyarázat erre az, hogy a szöveg kínai változata lényegesen rövidebb.[6]

A legrégebbi páli kéziratot 1495-ben másolták. A szövegben elhangzó meta-hivatkozások alapján a szöveg jelentős része elveszett, ezáltal a Milinda-panyha a páli kánon egyetlen olyan műve, amely nem teljes egészében maradt fent.[7]

A szöveg leírja, hogy Nágaszéna a Tripitaka szövegeit a görög buddhista szerzetes Dharmaraksita segítségével tanulmányozta Pátaliputra (a mai Patna közelében) ősi indiai városban. A tanító segítségével elérte a megvilágosodást és az arhat tudatszintet.

A thai hagyományok szerint[szerkesztés]

Egy hagyomány szerint Nágaszéna vitte el Thaiföld területére Buddha legelső ábrázolását, a Smaragd Buddhát. A legenda szerint a Smaragd Buddhát Indiában készítette Nágaszéna i. e. 43-ban Pátaliputra városában.

Nágaszéna alakja a Milinda-panyha szövegein és ezen a legendán kívül semmilyen más forrásban nem szerepel.

Ábrázolása[szerkesztés]

Nágaszéna hagyományosan a 18 Arhat egyike. Általában úgy ábrázolják, hogy jobb kezében egy ún. khakkharát (botot), a bal kezében pedig egy vázát tart.[8][9] Későbbi megjelenítései kopasz, idősödő szerzetesként ábrázolják, aki a botjával vakargatja a fülét, amely a hallás megtisztításának szimbóluma.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Guang Xing, The Concept of the Buddha, RoutledgeCurzon (2005), 26. o.
  2. ↑ Phyllis G. Jestice, Holy People of the World: A Cross-cultural Encyclopedia, ABC-CLIO Ltd (2004), 621. o.
  3. ↑ Hinüber (2000), 85-6. o., para. 179.
  4. ↑ Hinüber (2000), 83. o., para. 173.
  5. ↑ Hinüber (2000), pp. 83-86, para. 173-179.
  6. ↑ Hinüber (2000), 83 o., para. 173 - 那先比丘經 www.cveta.org Archiválva 2008. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. ↑ Hinuber (2000), 85. o., para. 178.
  8. ↑ Stephen Little, "The Arhats in China and Tibet." Artibus Asiae, Vol. 52, No. 3/4 (1992), 257. o.
  9. ↑ Marilyn Seow, Managing Editor. The Asian Civilisations Museum A-Z Guide. Singapore: Asian Civilisations Museum, 2003, 326-7. o..

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nágaszéna&oldid=20382234”