„Riksdag” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Oszi (vitalap | szerkesztései) →Választások: a választás pontos idöpontja |
Oszi (vitalap | szerkesztései) a →Választások: pontosítás |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
== Választások == |
== Választások == |
||
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre |
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre. A választást korábban szeptember harmadik vasárnapján tartottak, [[2013]]. óta pedig szeptember második vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás [[2018]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-én]] lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2018. szeptember 4., 13:59-kori változata
Koordináták: é. sz. 59,3276°, k. h. 18,0680°
A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Svédország egykamarás parlamentje.
Felépítése
- Házelnök Urban Ahlin (2014. szeptember 29. óta)
- Létszáma: 349 tagú
- Választás: a képviselőket négy évre választják
- Legutóbbi választások: 2014. szeptember 14-én
Összetétele
A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag házelnökének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.
Jelenlegi összetétele
Kormánypártok Szociáldemokrata Párt (113) Külső támogatóBaloldali Párt (21) |
Ellenzék (Szövetség Svédországért) Mérsékelt Párt (83) Egyéb ellenzéki pártok Svéd Demokraták (46) |
Kormány
A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a házelnök kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.
Politika
A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).
Választások
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre. A választást korábban szeptember harmadik vasárnapján tartottak, 2013. óta pedig szeptember második vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás 2018. szeptember 9-én lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.
Története
A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.
További információk
