„Szökőnap” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''szökőnap''' a [[Gergely-naptár]] szerinti [[szökőév]] februári hónapjába beékelt toldaléknap.
A '''szökőnap''' a [[Gergely-naptár]] szerinti [[szökőév]] [[február]]i hónapjába beékelt toldaléknap.


==Miért nem február 29. a szökőnap?==
==Miért nem február 29. a szökőnap?==
A válasz naptártörténeti okokra vezethető vissza, melynek alapja az a rossz felfogás, mely szerint szökőévben a február hónap egy toldaléknapot kap. A valóság azonban az, hogy a február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé (tehát a normál 24-éből 25-e lesz), ezért Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, mely "Mátyás ugrása" néven is ismeretes. Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben senki sem ünnepli a névnapját.
A válasz naptártörténeti okokra vezethető vissza, melynek alapja az a rossz felfogás, mely szerint szökőévben a február hónap egy toldaléknapot kap. A valóság azonban az, hogy a február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé (tehát a normál 24-éből 25-e lesz), ezért [[Mátyás]] [[névnap]]ja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, mely „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben senki sem ünnepli a névnapját.


==Miért február 23. után van a szökőnap?==
==Miért február 23. után van a szökőnap?==
15. sor: 15. sor:
==Mi a helyzet külföldön?==
==Mi a helyzet külföldön?==


Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás hazánkban is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjára, hanem február 29-re van feltüntetve.
Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás hazánkban is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjára, hanem február 29-re van feltüntetve. Ennek logikája, hogy a tényleges toldaléknap február 29.


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2018. szeptember 3., 11:38-kori változata

A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap.

Miért nem február 29. a szökőnap?

A válasz naptártörténeti okokra vezethető vissza, melynek alapja az a rossz felfogás, mely szerint szökőévben a február hónap egy toldaléknapot kap. A valóság azonban az, hogy a február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé (tehát a normál 24-éből 25-e lesz), ezért Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, mely „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben senki sem ünnepli a névnapját.

Miért február 23. után van a szökőnap?

Egyrészt az ókori római naptár iránti hagyománytisztelet az oka, a szökőnap neve annus bis sextus volt, ami annyit tesz: a március kezdete előtti „másodszori” hatodik - ugyanis akkoriban a hónap kezdetéhez képest számoltak. Eredetileg amikor Numa Pompilius i. e. 700 után beemelte a téli időszakot is a számlálásba, szökőévekben a február 23 naposra rövidült, tehát addig volt állandó. Ekkoriban két évente egy 22-23 napos szökőhónapot (mercedonius néven) illesztettek be, mivel az alap év 355 napból állt. Később i. e. 46-tól az időnként beiktatott szökőnapnak is 25-26 között maradt a helye, mivel a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (Kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni.

Miért február 24. a szökőnap?

Miután a rómaiak szerint a február 23. napjának megduplázásával és közbeékelésével kapjuk a szökőnapot, felmerül a kérdés, miért nem február 29. a szökőnap? A válasz szintén az ókori rómaiak naptárrendszerére vezethető vissza, melyben a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónapból levonva számolták vissza. Így pl. február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap. Február 24-e március kalendaejának 5. napja. Miután szökőévben ez a nap (a sextil, tehát a 23-a) megduplázódik, ez külön nevet kap: "március kalendaejának bissextilje" elnevezéssel, az ezutáni nap pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja (ami szökőévben február 25.), így az ismételt nap valójában nem február 29., hanem 24-e. Pontosabban február 23-a megduplázva lesz 24-e és a hónap többi napja egyet "ugrik".

Mi a helyzet külföldön?

Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás hazánkban is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjára, hanem február 29-re van feltüntetve. Ennek logikája, hogy a tényleges toldaléknap február 29.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Schalk Gyula írásai a csillagaszattortenet.csillagaszat.hu honlapon
  • Naptarak.com (Naptár Portál) szökőévről szóló aloldala

Külső hivatkozások