„Elimináció (kémia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Lásd még: nemz. katalógusok és portál |
Forráshivatkozás hozzáadása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Eliminációnak''' nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy [[vegyület]] kisebb [[molekula]] kilépése közben alakul új vegyületté. Az elimináció során a molekula vagy telítetlenné válik, vagy az átalakulás révén új gyűrű képződik. Az elimináció [[latin nyelv|latin]] eredetű szó, jelentése: |
'''Eliminációnak''' nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy [[vegyület]] kisebb [[molekula]] kilépése közben alakul új vegyületté. Az elimináció során a molekula vagy telítetlenné válik, vagy az átalakulás révén új gyűrű képződik. Az elimináció [[latin nyelv|latin]] eredetű szó, jelentése: kiküszöbölés, eltávolítás, elkergetés.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=42}}</ref> |
||
== Tulajdonságok == |
== Tulajdonságok == |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
* E<sub>i</sub> (belső elimináció) |
* E<sub>i</sub> (belső elimináció) |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
* [[Addíció]] |
* [[Addíció]] |
||
A lap 2018. szeptember 3., 10:46-kori változata
Eliminációnak nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy vegyület kisebb molekula kilépése közben alakul új vegyületté. Az elimináció során a molekula vagy telítetlenné válik, vagy az átalakulás révén új gyűrű képződik. Az elimináció latin eredetű szó, jelentése: kiküszöbölés, eltávolítás, elkergetés.[1]
Tulajdonságok
Az elimináció során a molekulából a két atom vagy atomcsoport úgy hasad ki, hogy nem lép helyére más atom vagy atomcsoport. Az elimináció az addícióval ellentétes irányú folyamat. A telített halogénezett szénhidrogének jellemző reakciója.
Az egyik atom vagy atomcsoport a másikat hordozóval szomszédos szénatomról szakad le. Ha több lehetőség is van, elsősorban a magasabb rendűről.
Zajcev-szabály
A Zajcev-szabály kimondja, hogy elimináció során a hidrogénatom lehetőség szerint mindig arról a szénatomról szakad le, amelyhez eleve kevesebb hidrogénatom kapcsolódott.
Fajtái
A reakciócentrum helyzete alapján lehetséges:
- 1,1- vagy α-elimináció: a lehasadó atom(csoport)ok ugyanarról a szénatomról származnak, így ilid vagy karbén képződik. Alfa-elimináció csak akkor tud végbemenni, ha a béta-elimináció valami miatt gátolt. A képződött termékek nagyon reaktívak, általában addíciós reakcióban hamar továbbalakulnak. Pl: kloroform eliminációja lúgos közegben: diklór-karbén
- 1,2- vagy β-elimináció: a lehasadó atom(csoport)ok szomszédos (vicinális) szénatomokról származnak, így például telítetlen alkén képződhet
- 1,3- vagy γ-elimináció
de (ritkábban) előfordulhat más variáció is.
A reakció mechanizmusa alapján:
- E1 (unimolekuláris reakció)
- E2 (bimolekuláris reakció egy átmeneti állapottal)
- E1cB (unimolekuláris elimináció a konjugált bázisból, karbanion köztitermékkel)
- Ei (belső elimináció)
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 42. o. ISBN 963 8334 96 7
