„Mangosztán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
26. sor: 26. sor:
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

{{Taxonbar}}
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
{{Portál|Biológia}}

A lap 2018. szeptember 1., 09:28-kori változata

mangosztán
Berthe Hoola van Nooten illusztrációja a Fleurs, Fruits et Feuillages Choisis de l'Ile de Java-ban (1863-1864)
Berthe Hoola van Nooten illusztrációja a Fleurs, Fruits et Feuillages Choisis de l'Ile de Java-ban (1863-1864)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Clusiaceae
Nemzetség: Garcinia
Faj: G. mangostana
Tudományos név
Garcinia mangostana
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz mangosztán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz mangosztán témájú médiaállományokat és mangosztán témájú kategóriát.

A mangosztán (Garcinia mangostana) vagy más néven királygyümölcs, fanyar mangosztán vagy ázsiai mangosztán délkelet-ázsiai eredetű örökzöld fa, illetve annak termése.[1] Élőhelyei közé tartozik még Délnyugat-India, Puerto Rico és Florida is.[2][3][4] A fa akár 6–25 méter magasra is megnő.[4] Gyümölcse jellegzetes ízű, édeskés, rostos, a citrusfélék gyümölcséhez hasonló módon lédús. Sötét lilás-vöröses színű külső héja (exokarpium) nem ehető.[2][4] A fák 5–6 év után kezdenek el termést hozni, eleinte 200–300 gyümölcsöt, később akár 3000 darabot is és akár százévesen is teremnek még.[4] Termésének fehér húsát fogyasztják,[2][5] konzerv és gyümölcslé formájában is kapható.

Jegyzetek

  1. Rácz János (2013). „Szó és szólásmagyarázatok: Gyümölcsneveinkhez VI.”. Magyar Nyelvőr 137 (1), 123. o. (Hozzáférés: 2016. június 29.)  
  2. a b c Karp, David. „Forbidden? Not the Mangosteen”, The New York Times, 2006. augusztus 9. (Hozzáférés ideje: 2010. május 22.) 
  3. Karp, David. „Mangosteens Arrive, but Be Prepared to Pay”, The New York Times, 2007. augusztus 8. (Hozzáférés ideje: 2010. május 22.) 
  4. a b c d Morton, Julia F.: Mangosteen. Fruits of warm climates pp. 301–304. Purdue University, 1987. (Hozzáférés: 2012. december 4.)
  5. Crown I: Science: Mangosteen information. Mangosteen.com . The mangosteen website, 2014