„Beszélő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A rendszerváltás után: +Neményi László
a szóismétlés
1. sor: 1. sor:
{{Újság infobox}}
{{Újság infobox}}
A '''Beszélő''' egy [[Liberalizmus|liberális]] magyarországi politikai és kulturális folyóirat volt, mely 2013 decemberéig havonta jelent meg. Először [[1981]]-ben adták ki, [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor [[Lengyelország]]ban bevezették a szükségállapotot. 2013-ban a nyomtatott lap megszűnt,<ref>{{CitWeb |url=http://hvg.hu/kultura/20130110_Megszunik_a_Beszelo_nyomtatott_kiadasa |szerző= |cím=Megszűnik a Beszélő nyomtatott kiadása |dátum=2013-01-10 |oldal= |elér=2018-09-01 |weblap=[[HVG|Hvg.hu]] }}</ref> a szerkesztőség azonban együtt maradt, a lap weboldalán még jelentek meg írások, azonban 2016 óta az sem frissült.<ref>Az utolsó írás: {{CitWeb |url=http://beszelo.c3.hu/blog/zolnay-janos/%E2%80%9Etul-keson-jottunk%E2%80%9D |szerző=Zolnai János |cím=„Túl későn jöttünk” |dátum=2016-11-03 |oldal= |elér=2018-09-01 |weblap=Beszélő }}</ref>
A '''Beszélő''' egy [[Liberalizmus|liberális]] magyarországi politikai és kulturális folyóirat volt, mely 2013 decemberéig havonta jelent meg. Először [[1981]]-ben adták ki, [[szamizdat]]ként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor [[Lengyelország]]ban bevezették a szükségállapotot. 2013-ban a nyomtatott lap megszűnt,<ref>{{CitWeb |url=http://hvg.hu/kultura/20130110_Megszunik_a_Beszelo_nyomtatott_kiadasa |szerző= |cím=Megszűnik a Beszélő nyomtatott kiadása |dátum=2013-01-10 |oldal= |elér=2018-09-01 |weblap=[[HVG|Hvg.hu]] }}</ref> ám a szerkesztőség együtt maradt, a lap weboldalán még jelentek meg írások, mely azonban 2016 óta az sem frissült.<ref>Az utolsó írás: {{CitWeb |url=http://beszelo.c3.hu/blog/zolnay-janos/%E2%80%9Etul-keson-jottunk%E2%80%9D |szerző=Zolnai János |cím=„Túl későn jöttünk” |dátum=2016-11-03 |oldal= |elér=2018-09-01 |weblap=Beszélő }}</ref>


==Története==
==Története==

A lap 2018. szeptember 1., 07:50-kori változata

Beszélő
OrszágMagyarország
Alapítva1981
Megszűnt2012. december
Nyelvmagyar
Politikai ideológialiberalizmus
OCLC21624641
ISSN
MTID39631
A Beszélő weboldala

A Beszélő egy liberális magyarországi politikai és kulturális folyóirat volt, mely 2013 decemberéig havonta jelent meg. Először 1981-ben adták ki, szamizdatként, azaz illegális publikációként, azokban a napokban, amikor Lengyelországban bevezették a szükségállapotot. 2013-ban a nyomtatott lap megszűnt,[1] ám a szerkesztőség együtt maradt, a lap weboldalán még jelentek meg írások, mely azonban 2016 óta az sem frissült.[2]

Története

Nem ez volt az első szamizdat, 1976-tól kezdve jelentek meg ilyenek. A Beszélő újdonsága az volt, hogy szerkesztői nevükkel és címükkel vállalták a cenzúramentes újságírást és lapkiadást, továbbá hogy rendszeresen (negyedévenként) jelent meg és stencilgéppel viszonylag nagy példányszámban sokszorosították. Egyidőben indult a rövid életű szamizdat Kisúgóval.

A lapnak főszerkesztője nem volt, a szerkesztők hetenként találkoztak és vitatták meg a beérkezett írásokat. A lap vezető politikai elemzéseit többnyire Kis János írta, de a lap irányvonalát a szerkesztők közösen határozták meg.

Az újságot 1981 és 1986 közt Dunabogdányban, egy parasztházban nyomtatta Orosz István, az elosztóközpont Miklóssy Endre budapesti lakása volt. A nyolcvanas évek közepétől Demszky Gábor sokszorosította és terjesztette társaival. A Beszélő köré csoportosuló értelmiségiek fontos szerepet játszottak a rendszerváltásban, például Kis János, Kőszeg Ferenc, Petri György, Nagy Bálint, Haraszti Miklós, Eörsi János, Magyar Bálint, Solt Ottilia, Havas Gábor, Iványi Gábor (tőle származik a Beszélő elnevezés).

A kommunista rendszer magyar sajtójában több fontos tabutéma volt: az 1956-os forradalom, a határon túli magyarok ügye, a vallási és etnikai kisebbségek helyzete, valamint a szegénység kérdése. A szerkesztők ezért úgy döntöttek, hogy a folyóirat minden számában közölnek írást ezekről a témákról.

A szerkesztőket folyamatosan lehallgatták, követték, megfigyelték, gyakoriak voltak a házkutatások. Még 1986-ban is előfordult, hogy terjesztéséért embereket súlyosan meghurcoltak. A szerkesztők ellen a konspirációs jelleg ellenére többször indult eljárás, de csak sajtórendészeti vétséggel, illetve szabálysértéssel tudták megvádolni őket, bírságokat fizettek és többször kihallgatták őket, miközben a kihallgatók leplezték, hogy az állambiztonsági szervezethez tartoznának. „Szövényi György, aki engem többször kihallgatott – mostanában a televízióban szokott szerepelni mint terrorelhárítási szakértő – többször is elmondta: »Minket nem érdekel, mit írnak, csak az, hogy van-e rá engedélyük.« Persze, amikor 1983 márciusában először tartottak házkutatást a lakásomban, és először vittek be a Tolnai Lajos utcába kihallgatásra, biztos voltam benne, hogy a leghamarabb két év múlva szabadulok. Én voltam a legjobban meglepve, amikor reggel ötkor kiengedtek. De ebből megértettem, hogy el akarják kerülni a látványos politikai pereket, és nem akarják börtönbüntetésekkel lerombolni a gulyáskommunizmushoz kapcsolódó nyugati illúziókat” – mondta Kőszeg Ferenc[3]

A 20. számot, amelyben megjelent a „Társadalmi szerződés”, a nagy érdeklődés miatt már 2000 példányban kellett nyomtatni.

Álnevek

Az írott hozzászólások egy része álnéven jelent meg, annyira konspiratív jelleggel, hogy sokszor még a szerkesztők sem tudták, kit fed egy-egy álnév.

Néhány az álnevek közül: Ada Pál=Pető Iván, Csonka Dénes=Bauer Tamás, Fényes Elek=Rainer M. János, Kovács Eszter=Szalai Erzsébet, Magyar László=Lengyel László, Rikárdó Dávid=Bokros Lajos.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás óta már legálisan adják ki, 1989 és 1996 között hetilapként, azóta havi-kéthavi rendszerességgel megjelenő folyóiratként. Első legális főszerkesztője Kőszeg Ferenc volt. 1995 és 2003 között Kiss Ilona, 2003 után Mink András töltötte be a posztot, utolsó főszerkesztője Neményi László volt.

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Megszűnik a Beszélő nyomtatott kiadása. Hvg.hu (2013. január 10.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
  2. ↑ Az utolsó írás: Zolnai János: „Túl későn jöttünk”. Beszélő (2016. november 3.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
  3. ↑ Barát József, Kőszeg Ferenc és Vince Mátyás a rendszerváltás médiájáról.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beszélő&oldid=20355041”