„Szümmakhosz pápa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[Kereszténység|Keresztény]] családban született [[Szardínia (sziget)|Szardínia]] szigetén. Apját ''Fortunatus''nak hívták. Hamarosan [[Róma|Rómába]] került, és [[II. Anasztáz pápa]] archidiakónusa lett. [[498]] őszén a [[róma]]i zsinat új [[pápa (egyházfő)|egyházfőt]] választott. Ekkor került ''Szümmakhosz'' az egyház élére, ám nem egyedül. Ugyanis a nyugati primátust hevesen ellenző |
[[Kereszténység|Keresztény]] családban született [[Szardínia (sziget)|Szardínia]] szigetén. Apját ''Fortunatus''nak hívták. Hamarosan [[Róma|Rómába]] került, és [[II. Anasztáz pápa]] archidiakónusa lett. [[498]] őszén a [[róma]]i zsinat új [[pápa (egyházfő)|egyházfőt]] választott. Ekkor került ''Szümmakhosz'' az egyház élére, ám nem egyedül. Ugyanis a nyugati primátust hevesen ellenző keleti császárság és [[Konstantinápoly]] egy másik [[pápa (egyházfő)|pápát]] nevezett ki, [[Lőrinc (ellenpápa)|Lőrincet]], a ''Szent Praxedes''-templom archipresbiterének személyében. A két ellenlábas Róma osztrogót urától, [[Theuderich keleti gót király|Theuderich királytól]] várta a végleges megoldást. A király ''Szümmakhosz''nak kedvezett, de Lőrinctől sem vonta meg véglegesen bizalmát. Ezzel megkezdődött a négy évig tartó úgy nevezett ''laurentiánus skizma.'' [[499]]. [[március 1.|március 1-jén]] ''Szümmakhosz'' megpróbálta megerősíteni labilis hivatalát, és zsinatot hívott össze Rómában. Az ellenpápát a [[campania]]i ''Nocera'' egyházmegye élére helyezte. Itt fogadtatta el azt a dogmát is, amely szerint azt a klerikust, aki a hivatalban lévő pápa ellen egy másik jelöltet állít, ki kell tagadni az egyházból. <br /> |
||
Ez a zsinat felpezsdítette a keleti egyházakat, és a bizánci császárt is, és Lőrinc mellé állva többször is megvádolták ''Szümmakhosz''t. Így ''Festus'' szenátor, a bizánci párt egyik befolyásos tagja fajtalankodással vádolta meg a pápát, annak ellenére, hogy ''Szümmakhosz''nak akkor tartós kapcsolata volt egy ''Condritia'' nevű nővel. A pápa nem jelent meg a tárgyaláson, és azt mondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga őt számonkérni tetteiért. Theuderich ezt elismerte, és a római klérus is ''Szümmakhosz'' mellé állt, mondván hogy a pápát egyedül [[Isten]] ítélheti meg. (Az viszont érdekes, hogy a klérus egy szóval sem védte meg a fajtalankodás vádja ellen.) [[I. Anasztasziosz bizánci császár|I. Anasztasziosz]] császár hamarosan új vádat fogalmazott meg ''Szümmakhosz'' ellen. Eszerint a pápa a [[manicheizmus]] [[eretnek]] tanait követi. Válaszul az egyházfő [[512]]-ben kiűzte az összes [[manicheizmus|manicheistát]] Rómából. |
Ez a zsinat felpezsdítette a keleti egyházakat, és a bizánci császárt is, és Lőrinc mellé állva többször is megvádolták ''Szümmakhosz''t. Így ''Festus'' szenátor, a bizánci párt egyik befolyásos tagja fajtalankodással vádolta meg a pápát, annak ellenére, hogy ''Szümmakhosz''nak akkor tartós kapcsolata volt egy ''Condritia'' nevű nővel. A pápa nem jelent meg a tárgyaláson, és azt mondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga őt számonkérni tetteiért. Theuderich ezt elismerte, és a római klérus is ''Szümmakhosz'' mellé állt, mondván hogy a pápát egyedül [[Isten]] ítélheti meg. (Az viszont érdekes, hogy a klérus egy szóval sem védte meg a fajtalankodás vádja ellen.) [[I. Anasztasziosz bizánci császár|I. Anasztasziosz]] császár hamarosan új vádat fogalmazott meg ''Szümmakhosz'' ellen. Eszerint a pápa a [[manicheizmus]] [[eretnek]]nek tartott tanait követi. Válaszul az egyházfő [[512]]-ben kiűzte az összes [[manicheizmus|manicheistát]] Rómából. |
||
Végül Theuderich királynak elege lett a civakodásból, és [[502]]-ben zsinatot hívott össze, amelyen megvonta minden addigi támogatását Lőrinctől, és száműzte őt az örök városból. Ezen felül megerősítette, hogy a [[pápa (egyházfő)|pápa]] ügyében világi hatalom nem dönthet. Ezzel véget ért a ''laurentiánus skizma'' és az ellenpápaság. <br />A megszilárdult egyházfői hatalom újult erővel vette fel a harcot a keleti egyházakkal, és a [[monofiziták|monofizita]] elveket elvetve továbbra is fenntartotta az egyházszakadást. Pontifikátusának viharos kezdete után minden erejével megpróbálta fenntartani egyházát. Segítette a szegényeket és elesetteket, menhelyeket és templomokat építtetett. Nagy összegekkel támogatta az [[afrika]]i [[püspök]]öket, akik az [[arianizmus|ariánus]] [[vandálok]] uralma alá kerültek. Sok pénzzel támogatta Észak-Itália lakóit is a barbár népek támadása után. <br />Végül [[514]]. [[július 19.|július 19-én]] halt meg. Halála után szentté avatták, ünnepnapját [[július 19.|július 19-én]] tartják. |
Végül Theuderich királynak elege lett a civakodásból, és [[502]]-ben zsinatot hívott össze, amelyen megvonta minden addigi támogatását Lőrinctől, és száműzte őt az örök városból. Ezen felül megerősítette, hogy a [[pápa (egyházfő)|pápa]] ügyében világi hatalom nem dönthet. Ezzel véget ért a ''laurentiánus skizma'' és az ellenpápaság. <br />A megszilárdult egyházfői hatalom újult erővel vette fel a harcot a keleti egyházakkal, és a [[monofiziták|monofizita]] elveket elvetve továbbra is fenntartotta az egyházszakadást. Pontifikátusának viharos kezdete után minden erejével megpróbálta fenntartani egyházát. Segítette a szegényeket és elesetteket, menhelyeket és templomokat építtetett. Nagy összegekkel támogatta az [[afrika]]i [[püspök]]öket, akik az [[arianizmus|ariánus]] [[vandálok]] uralma alá kerültek. Sok pénzzel támogatta Észak-Itália lakóit is a barbár népek támadása után. <br />Végül [[514]]. [[július 19.|július 19-én]] halt meg. Halála után szentté avatták, ünnepnapját [[július 19.|július 19-én]] tartják. |
||
A lap 2018. augusztus 29., 15:06-kori változata
| Szümmakhosz pápa | |||||
| a katolikus egyház vezetője | |||||
 | |||||
| Született | ? Szardínia | ||||
| Megválasztása | 498. november 22. | ||||
| Pontifikátusának vége | 514. július 19. | ||||
| Elhunyt | 514. július 19. Róma | ||||
| Tisztelete | |||||
| Tisztelik | római katolikus egyház | ||||
| Ünnepnapja | július 19. | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szümmakhosz pápa témájú médiaállományokat. | |||||
Szent Szümmakhosz (latinul: Symmachus), (? – 514. július 19.) volt az 51. pápa Rómában. 498. november 22-én kezdődött pontifikátusa, amelynek elején meg kellett küzdenie a keleti egyházak és Bizánc befolyása ellen. Uralkodása sok ellentmondást hozott. Sokan bűnös pápának kiáltották ki, míg a barbár csapatok dúlta vidékeken imába foglalták nevét.
Élete
Keresztény családban született Szardínia szigetén. Apját Fortunatusnak hívták. Hamarosan Rómába került, és II. Anasztáz pápa archidiakónusa lett. 498 őszén a római zsinat új egyházfőt választott. Ekkor került Szümmakhosz az egyház élére, ám nem egyedül. Ugyanis a nyugati primátust hevesen ellenző keleti császárság és Konstantinápoly egy másik pápát nevezett ki, Lőrincet, a Szent Praxedes-templom archipresbiterének személyében. A két ellenlábas Róma osztrogót urától, Theuderich királytól várta a végleges megoldást. A király Szümmakhosznak kedvezett, de Lőrinctől sem vonta meg véglegesen bizalmát. Ezzel megkezdődött a négy évig tartó úgy nevezett laurentiánus skizma. 499. március 1-jén Szümmakhosz megpróbálta megerősíteni labilis hivatalát, és zsinatot hívott össze Rómában. Az ellenpápát a campaniai Nocera egyházmegye élére helyezte. Itt fogadtatta el azt a dogmát is, amely szerint azt a klerikust, aki a hivatalban lévő pápa ellen egy másik jelöltet állít, ki kell tagadni az egyházból.
Ez a zsinat felpezsdítette a keleti egyházakat, és a bizánci császárt is, és Lőrinc mellé állva többször is megvádolták Szümmakhoszt. Így Festus szenátor, a bizánci párt egyik befolyásos tagja fajtalankodással vádolta meg a pápát, annak ellenére, hogy Szümmakhosznak akkor tartós kapcsolata volt egy Condritia nevű nővel. A pápa nem jelent meg a tárgyaláson, és azt mondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga őt számonkérni tetteiért. Theuderich ezt elismerte, és a római klérus is Szümmakhosz mellé állt, mondván hogy a pápát egyedül Isten ítélheti meg. (Az viszont érdekes, hogy a klérus egy szóval sem védte meg a fajtalankodás vádja ellen.) I. Anasztasziosz császár hamarosan új vádat fogalmazott meg Szümmakhosz ellen. Eszerint a pápa a manicheizmus eretneknek tartott tanait követi. Válaszul az egyházfő 512-ben kiűzte az összes manicheistát Rómából.
Végül Theuderich királynak elege lett a civakodásból, és 502-ben zsinatot hívott össze, amelyen megvonta minden addigi támogatását Lőrinctől, és száműzte őt az örök városból. Ezen felül megerősítette, hogy a pápa ügyében világi hatalom nem dönthet. Ezzel véget ért a laurentiánus skizma és az ellenpápaság.
A megszilárdult egyházfői hatalom újult erővel vette fel a harcot a keleti egyházakkal, és a monofizita elveket elvetve továbbra is fenntartotta az egyházszakadást. Pontifikátusának viharos kezdete után minden erejével megpróbálta fenntartani egyházát. Segítette a szegényeket és elesetteket, menhelyeket és templomokat építtetett. Nagy összegekkel támogatta az afrikai püspököket, akik az ariánus vandálok uralma alá kerültek. Sok pénzzel támogatta Észak-Itália lakóit is a barbár népek támadása után.
Végül 514. július 19-én halt meg. Halála után szentté avatták, ünnepnapját július 19-én tartják.
Művei
- Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)
Források
- Catholic Encyclopedia
- Enciclopedia Italiana
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Gergely Jenő: A pápaság története
Lásd még
| Előző pápa: II. Anasztáz |
|
Következő pápa: Hormiszdasz |
