„Giovanni da Pian del Carpine” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xing (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Giovanni da Pian del Carpine az olaszországi Pian del Carpine községben (ma [[Magione]]) született, [[Perugia]] mellett 1182 körül. [[Assisi Szent Ferenc]] tanítványa, aki 1221-ben Németországba küldte, a [[ferences rend]] terjesztésére. Itt 1230-ban tartományfőnök (provinciális) lett. Utóbb Spanyolországban és Szászországban dolgozott. |
Giovanni da Pian del Carpine az olaszországi Pian del Carpine községben (ma [[Magione]]) született, [[Perugia]] mellett 1182 körül. [[Assisi Szent Ferenc]] tanítványa, aki 1221-ben Németországba küldte, a [[ferences rend]] terjesztésére. Itt 1230-ban tartományfőnök (provinciális) lett. Utóbb Spanyolországban és Szászországban dolgozott. |
||
[[IV. Ince pápa]] 1245-ben a [[első lyoni zsinat|lyoni zsinat]] előzményeként követségbe küldte „''tatárok királyához''”. 1245. április 16-án indult el [[Lyon]]ból Stephanus Bohemus baráttal, kesőbb Lengyelországban csatlakozott hozzájuk a lengyel nemzetiségű rendtársa, Benedictus Polonus (Benedykt Polak) barát (1200 körül - 1280 körül), aki tolmácsa volt az utazás során. Plano Carpini |
[[IV. Ince pápa]] 1245-ben a [[első lyoni zsinat|lyoni zsinat]] előzményeként követségbe küldte „''tatárok királyához''”. 1245. április 16-án indult el [[Lyon]]ból Stephanus Bohemus baráttal, kesőbb Lengyelországban csatlakozott hozzájuk a lengyel nemzetiségű rendtársa, Benedictus Polonus (Benedykt Polak) barát (1200 körül - 1280 körül), aki tolmácsa volt az utazás során. Plano Carpini juttatta el a ''[[Cum non solum]]'' c. pápai bullát az [[Arany Horda]] vezetőjéhez, [[Batu kán]]hoz, aki a [[muhi csata|muhi csatában]] zsákmányolt királyi sátorban fogadta. Innen továbbutazott a [[Mongol Birodalom]] [[Güjük mongol nagykán|nagykánjához]] [[Karakorum (romváros)|Karakorumba]]. 1247 őszén érkezett vissza Lyonba, a pápa udvarába Güjük nagykán válaszával. 1248-tól haláláig a dalmáciai [[Antivari]] érseke volt. |
||
Egyetlen fennmaradt műve úti jelentése, mely a mongol birodalom belső viszonyairól írt részletes ismertetés. Éles szemű megfigyelő és kiváló rendszerező elme volt. Művében beszámolt a [[tatárjárás|magyar hadjárat]] során elesett tatárok nagy számáról.<ref>„''A másik temetőben azokat helyezik el, akiket Magyarországon öltek meg, ott ugyanis sokan lelték halálukat. Ezeket a temetőket senki nem meri megközelíteni az ügyeletükre rendelt őrökön kívül''”. Katona, 223. o.</ref> |
Egyetlen fennmaradt műve úti jelentése, mely a mongol birodalom belső viszonyairól írt részletes ismertetés. Éles szemű megfigyelő és kiváló rendszerező elme volt. Művében beszámolt a [[tatárjárás|magyar hadjárat]] során elesett tatárok nagy számáról.<ref>„''A másik temetőben azokat helyezik el, akiket Magyarországon öltek meg, ott ugyanis sokan lelték halálukat. Ezeket a temetőket senki nem meri megközelíteni az ügyeletükre rendelt őrökön kívül''”. Katona, 223. o.</ref> |
||
A lap 2018. augusztus 28., 22:09-kori változata
| Giovanni da Pian del Carpine | |
 | |
| Született | 1182[1][2] Magione |
| Elhunyt | 1252. augusztus 1. (69-70 évesen)[3] Bar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | archbishop of Bar (1248–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni da Pian del Carpine témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Giovanni da Pian del Carpine latinul Plano Carpini Johannes (Magione, 1182 – Bar, 1252. április 1.) ferences rendi szerzetes, tartományfőnök, pápai legátus, érsek. A ferences szerzetesrend egyik első buzgó terjesztője.
Életútja
Giovanni da Pian del Carpine az olaszországi Pian del Carpine községben (ma Magione) született, Perugia mellett 1182 körül. Assisi Szent Ferenc tanítványa, aki 1221-ben Németországba küldte, a ferences rend terjesztésére. Itt 1230-ban tartományfőnök (provinciális) lett. Utóbb Spanyolországban és Szászországban dolgozott.
IV. Ince pápa 1245-ben a lyoni zsinat előzményeként követségbe küldte „tatárok királyához”. 1245. április 16-án indult el Lyonból Stephanus Bohemus baráttal, kesőbb Lengyelországban csatlakozott hozzájuk a lengyel nemzetiségű rendtársa, Benedictus Polonus (Benedykt Polak) barát (1200 körül - 1280 körül), aki tolmácsa volt az utazás során. Plano Carpini juttatta el a Cum non solum c. pápai bullát az Arany Horda vezetőjéhez, Batu kánhoz, aki a muhi csatában zsákmányolt királyi sátorban fogadta. Innen továbbutazott a Mongol Birodalom nagykánjához Karakorumba. 1247 őszén érkezett vissza Lyonba, a pápa udvarába Güjük nagykán válaszával. 1248-tól haláláig a dalmáciai Antivari érseke volt.
Egyetlen fennmaradt műve úti jelentése, mely a mongol birodalom belső viszonyairól írt részletes ismertetés. Éles szemű megfigyelő és kiváló rendszerező elme volt. Művében beszámolt a magyar hadjárat során elesett tatárok nagy számáról.[4]
Műve
- Az általunk tatároknak nevezett mongolok histórája (Historia Mongalorum quos nos Tartaros appellamus)
Jegyzetek
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Catholic Encyclopedia (angol nyelven), 1995. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Giovanni-da-Pian-del-Carpini
- ↑ „A másik temetőben azokat helyezik el, akiket Magyarországon öltek meg, ott ugyanis sokan lelték halálukat. Ezeket a temetőket senki nem meri megközelíteni az ügyeletükre rendelt őrökön kívül”. Katona, 223. o.
Források
- Katona Tamás (szerk.): A tatárjárás emlékezete. Magyar Helikon, 1981. 214-276. o.
- Güjük kán levele IV. Ince pápához (MEK)
