„Tiamin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Szócikk bővítése. Forráshivatkozás hozzáadása. A forráskérő sablon törlése.
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Chembox new
{{Chembox new
|ImageFile=Thiamin.svg
|ImageFile=Thiamin.svg
27. sor: 26. sor:
}}
}}
}}
}}
A '''tiamin''' vagy '''B<sub>1</sub>-vitamin''' vagy '''aneurin''' a [[szénhidrát]]ok, [[zsír]]ok és [[alkoholok]] lebontásához és átalakításához, valamint a [[szívizom]] és [[idegsejt]]ek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van.
A '''tiamin''' vagy '''B<sub>1</sub>-vitamin''' vagy '''aneurin''' a [[szénhidrát]]ok, [[zsír]]ok és [[alkoholok]] lebontásához és átalakításához, valamint a [[szívizom]] és [[idegsejt]]ek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Felnőttek ajánlott napi bevitele kb. 1 mg, fiataloknak, férfiaknak, terhes és szoptató nőknek valamivel több.<ref>{{CitLib|tit=Tápanyag-beviteli referencia-értékek|ass=Fordította Dr. Bíró György|red=Medicina Könyvkiadó Rt.|loc=Budapest|ann=2004|isbn=963 242 900 1|pag=118}}</ref>

Hiánya a [[piroszőlősav]] felszaporodását okozza a [[vér]]ben és a [[központi idegrendszer]]ben. Ennek következtében [[szívgyengeség]] léphet fel, valamint az agysejtek csökkent [[oxidáció]]ja miatt ideggyengeség ([[neuraszténia]]) jelentkezhet. Súlyos esetben [[beri-beri]] (B<sub>1</sub>-vitamin hiánybetegség) kialakulása.

Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van. {{phhg8|Tiamin-hidroklorid|Thiamini hydrochloridum}}


Neve a „[[kén]]” jelentésű görög ''thio-'' előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található.
Neve a „[[kén]]” jelentésű görög ''thio-'' előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található.


Az aneurin névben az <cite>a</cite> a görög anti- (αντι, ellen) rövidítése (ui. a B<sub>1</sub>-vitamint ideggyulladás ellen is adják), a neurin az ideg (νεύρο) szóból származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=18}}</ref>
Hiánya a [[piroszőlősav]] felszaporodását okozza a [[vér]]ben és a [[központi idegrendszer]]ben. Ennek következtében [[szívgyengeség]] léphet fel, valamint az agysejtek csökkent [[oxidáció]]ja miatt ideggyengeség ([[neuraszténia]]) jelentkezhet. Súlyos esetben [[beri-beri]] (B<sub>1</sub>-vitamin hiánybetegség) kialakulása. {{phhg8|Tiamin-hidroklorid|Thiamini hydrochloridum}}


== Előfordulása ==
== Előfordulása ==
Fő forrásai: [[máj]], [[élesztő]], [[hántolatlan rizs]], [[korpa|korpás]] [[búza]], [[zab]]liszt, [[földimogyoró]], [[Házisertés|sertéshús]], [[hüvelyesek]], és a legtöbb [[zöldség]]félében is megtalálható (kivéve fehér rizs).
Fő forrásai: [[máj]], [[élesztő]], [[hántolatlan rizs]], [[korpa|korpás]] [[búza]], [[zab]]liszt, [[földimogyoró]], [[Házisertés|sertéshús]], [[hüvelyesek]], és a legtöbb [[zöldség]]félében is megtalálható (kivéve fehér rizs).


== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{CitLib|tit=Orvosi lexikon|ass=Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|ann=1967|pag=1. kötet, 162–163}}
* {{CitLib|tit=Gyógyszertan|subtit=Egyetemi tankönyv|aut=Knoll József|red=Medicina Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=1976|edi=Negyedik, átdolgozott kiadás|isbn=963 240 021 6|pag=2. kötet, 633–634}}
* {{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó= Műszaki Könyvkiadó|év= 1984|isbn=963-10-3269-8|pag=4. kötet, 940–941}}
* {{CitLib|tit=Gyógyszerészeti kémia|ass=Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina|red=Semmelweis Kiadó|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978 963 9879 56 0|pag=554–560}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2018. augusztus 23., 20:06-kori változata

Tiamin
IUPAC-név 3-[(4-amino-2-metil-5-pirimidinil)metil]- 5-(2-hidroxietil)-4-metiltiazolium
Más nevek tiamin; 2-[3-[(4-amino-2-metil-pirimidin-5-il)metil]-4-metil-tiazolium-5-il]etanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 59-43-8
PubChem 1130
MeSH Thiamine
SMILES
[Cl-].Cc1c(CCO)sc[n+]1Cc2cncnc2N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H17N4OS+
Moláris tömeg 265,356 g/mol
Olvadáspont 248–260 °C (sósavas só)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A tiamin vagy B1-vitamin vagy aneurin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Felnőttek ajánlott napi bevitele kb. 1 mg, fiataloknak, férfiaknak, terhes és szoptató nőknek valamivel több.[1]

Hiánya a piroszőlősav felszaporodását okozza a vérben és a központi idegrendszerben. Ennek következtében szívgyengeség léphet fel, valamint az agysejtek csökkent oxidációja miatt ideggyengeség (neuraszténia) jelentkezhet. Súlyos esetben beri-beri (B1-vitamin hiánybetegség) kialakulása.

Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tiamin-hidroklorid (Thiamini hydrochloridum) néven hivatalos.

Neve a „kén” jelentésű görög thio- előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található.

Az aneurin névben az a a görög anti- (αντι, ellen) rövidítése (ui. a B1-vitamint ideggyulladás ellen is adják), a neurin az ideg (νεύρο) szóból származik.[2]

Előfordulása

Fő forrásai: máj, élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, földimogyoró, sertéshús, hüvelyesek, és a legtöbb zöldségfélében is megtalálható (kivéve fehér rizs).


Jegyzetek

  1. Tápanyag-beviteli referencia-értékek. Fordította Dr. Bíró György. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 2004. 118. o. ISBN 963 242 900 1  
  2. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 18. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 162–163. o.  
  • Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 2 kötet., 633–634. o. ISBN 963 240 021 6  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 940–941. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • Gyógyszerészeti kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 554–560. o. ISBN 978 963 9879 56 0  

Kapcsolódó szócikkek