„Tiamin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Szócikk bővítése. Forráshivatkozás hozzáadása. A forráskérő sablon törlése. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
{{Chembox new |
{{Chembox new |
||
|ImageFile=Thiamin.svg |
|ImageFile=Thiamin.svg |
||
27. sor: | 26. sor: | ||
}} |
}} |
||
}} |
}} |
||
A '''tiamin''' vagy '''B<sub>1</sub>-vitamin''' vagy '''aneurin''' a [[szénhidrát]]ok, [[zsír]]ok és [[alkoholok]] lebontásához és átalakításához, valamint a [[szívizom]] és [[idegsejt]]ek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. |
A '''tiamin''' vagy '''B<sub>1</sub>-vitamin''' vagy '''aneurin''' a [[szénhidrát]]ok, [[zsír]]ok és [[alkoholok]] lebontásához és átalakításához, valamint a [[szívizom]] és [[idegsejt]]ek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Felnőttek ajánlott napi bevitele kb. 1 mg, fiataloknak, férfiaknak, terhes és szoptató nőknek valamivel több.<ref>{{CitLib|tit=Tápanyag-beviteli referencia-értékek|ass=Fordította Dr. Bíró György|red=Medicina Könyvkiadó Rt.|loc=Budapest|ann=2004|isbn=963 242 900 1|pag=118}}</ref> |
||
⚫ | Hiánya a [[piroszőlősav]] felszaporodását okozza a [[vér]]ben és a [[központi idegrendszer]]ben. Ennek következtében [[szívgyengeség]] léphet fel, valamint az agysejtek csökkent [[oxidáció]]ja miatt ideggyengeség ([[neuraszténia]]) jelentkezhet. Súlyos esetben [[beri-beri]] (B<sub>1</sub>-vitamin hiánybetegség) kialakulása. |
||
Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van. {{phhg8|Tiamin-hidroklorid|Thiamini hydrochloridum}} |
|||
Neve a „[[kén]]” jelentésű görög ''thio-'' előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található. |
Neve a „[[kén]]” jelentésű görög ''thio-'' előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található. |
||
Az aneurin névben az <cite>a</cite> a görög anti- (αντι, ellen) rövidítése (ui. a B<sub>1</sub>-vitamint ideggyulladás ellen is adják), a neurin az ideg (νεύρο) szóból származik.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=18}}</ref> |
|||
⚫ | Hiánya a [[piroszőlősav]] felszaporodását okozza a [[vér]]ben és a [[központi idegrendszer]]ben. Ennek következtében [[szívgyengeség]] léphet fel, valamint az agysejtek csökkent [[oxidáció]]ja miatt ideggyengeség ([[neuraszténia]]) jelentkezhet. Súlyos esetben [[beri-beri]] (B<sub>1</sub>-vitamin hiánybetegség) kialakulása. |
||
== Előfordulása == |
== Előfordulása == |
||
Fő forrásai: [[máj]], [[élesztő]], [[hántolatlan rizs]], [[korpa|korpás]] [[búza]], [[zab]]liszt, [[földimogyoró]], [[Házisertés|sertéshús]], [[hüvelyesek]], és a legtöbb [[zöldség]]félében is megtalálható (kivéve fehér rizs). |
Fő forrásai: [[máj]], [[élesztő]], [[hántolatlan rizs]], [[korpa|korpás]] [[búza]], [[zab]]liszt, [[földimogyoró]], [[Házisertés|sertéshús]], [[hüvelyesek]], és a legtöbb [[zöldség]]félében is megtalálható (kivéve fehér rizs). |
||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Források == |
|||
* {{CitLib|tit=Orvosi lexikon|ass=Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|ann=1967|pag=1. kötet, 162–163}} |
|||
* {{CitLib|tit=Gyógyszertan|subtit=Egyetemi tankönyv|aut=Knoll József|red=Medicina Könyvkiadó|loc=Budapest|ann=1976|edi=Negyedik, átdolgozott kiadás|isbn=963 240 021 6|pag=2. kötet, 633–634}} |
|||
* {{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó= Műszaki Könyvkiadó|év= 1984|isbn=963-10-3269-8|pag=4. kötet, 940–941}} |
|||
* {{CitLib|tit=Gyógyszerészeti kémia|ass=Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina|red=Semmelweis Kiadó|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978 963 9879 56 0|pag=554–560}} |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2018. augusztus 23., 20:06-kori változata
Tiamin | |||
IUPAC-név | 3-[(4-amino-2-metil-5-pirimidinil)metil]- 5-(2-hidroxietil)-4-metiltiazolium | ||
Más nevek | tiamin; 2-[3-[(4-amino-2-metil-pirimidin-5-il)metil]-4-metil-tiazolium-5-il]etanol | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 59-43-8 | ||
PubChem | 1130 | ||
MeSH | Thiamine | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C12H17N4OS+ | ||
Moláris tömeg | 265,356 g/mol | ||
Olvadáspont | 248–260 °C (sósavas só) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A tiamin vagy B1-vitamin vagy aneurin a szénhidrátok, zsírok és alkoholok lebontásához és átalakításához, valamint a szívizom és idegsejtek megfelelő működéséhez szükséges anti-polineuritiszes vitamin. Felnőttek ajánlott napi bevitele kb. 1 mg, fiataloknak, férfiaknak, terhes és szoptató nőknek valamivel több.[1]
Hiánya a piroszőlősav felszaporodását okozza a vérben és a központi idegrendszerben. Ennek következtében szívgyengeség léphet fel, valamint az agysejtek csökkent oxidációja miatt ideggyengeség (neuraszténia) jelentkezhet. Súlyos esetben beri-beri (B1-vitamin hiánybetegség) kialakulása.
Színtelen, vízben jól oldódó, hőre érzékeny, kristályos vegyület. Jellegzetes, csípős illata van. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tiamin-hidroklorid (Thiamini hydrochloridum) néven hivatalos.
Neve a „kén” jelentésű görög thio- előtagot tartalmazza, mert a bonyolult molekulában egy kénatom is található.
Az aneurin névben az a a görög anti- (αντι, ellen) rövidítése (ui. a B1-vitamint ideggyulladás ellen is adják), a neurin az ideg (νεύρο) szóból származik.[2]
Előfordulása
Fő forrásai: máj, élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, földimogyoró, sertéshús, hüvelyesek, és a legtöbb zöldségfélében is megtalálható (kivéve fehér rizs).
Jegyzetek
- ↑ Tápanyag-beviteli referencia-értékek. Fordította Dr. Bíró György. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. 2004. 118. o. ISBN 963 242 900 1
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 18. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
- Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 1 kötet., 162–163. o.
- Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 2 kötet., 633–634. o. ISBN 963 240 021 6
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 940–941. o. ISBN 963-10-3269-8
- Gyógyszerészeti kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 554–560. o. ISBN 978 963 9879 56 0