„Körösök” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a szám korr
18. sor: 18. sor:
Az összefoglalóan '''Körösök''' ({{románul|Criș}}) néven ismert [[folyó]]k teljes hossza 741,3 km, [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel [[Magyarország]] területén a [[Tisza|Tiszába]] vezetik vizüket.
Az összefoglalóan '''Körösök''' ({{románul|Criș}}) néven ismert [[folyó]]k teljes hossza 741,3 km, [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel [[Magyarország]] területén a [[Tisza|Tiszába]] vezetik vizüket.


A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 , 007537 km², ennek 53%-a [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben van. A Magyarországon lévő 47% a [[Tiszántúl]] nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.
A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy {{szám|27537|km²}}, ennek 53%-a [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben van. A Magyarországon lévő 47% a [[Tiszántúl]] nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.


A Körösök névvel illetett folyók:
A Körösök névvel illetett folyók:

A lap 2018. augusztus 18., 15:02-kori változata

Körösök
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
Közigazgatás
OrszágokRománia Románia,
Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
HosszEgyütt a folyók 741, de a Fekete-Körös forrásától a csongrádi torkolatig 297 km
Vízhozam100 m³/s
Vízgyűjtő terület27537 km²
Forrásmindhárom folyó az Erdélyi-középhegységben ered:
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 39″
TorkolatTisza
é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 20° 11′ 18″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az összefoglalóan Körösök (románul: Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

A Körösök névvel illetett folyók:

  • Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km.
    • Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km.
    • Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
  • Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.
  • Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.

Etimológia

A Körös folyó neve – Kiss Lajos szerint – valószínűleg nem magyar eredetű. Mai magyar nyelven ugyan értelmes szót alkot, de a korai magyar nyelvből nem magyarázható (ugyanis a 'körös-körül' kifejezés az egyetlen, melyben 'körös' alakban megtalálható a folyó mai neve, az pedig nyelvújítás-kori szóalkotás eredménye a 'körül' szóból). Szakértők szerint a folyót már ezen a néven ismerték meg a honfoglalók. A folyó neve így korábbról, valószínűleg II. Kurus perzsa király nevéből eredhetett; ő és utódai Kelet-Európától az Indus-völgyéig hatalmas birodalmat építettek ki, s Kurus nevét viseli számos város, hegy, és folyó, például a Kura folyó a Kaukázusban. Kurus király nevének jelentése: "a Naphoz hasonló". Perzsául a 'xor' egyébiránt 'nap', mely valószínűleg a magyar 'kör' perzsa jövevényszó eredete is, mivel a Nap az egyik legalapvetőbb példája a természetben megtalálható tökéletes köralakoknak. A folyó neve tehát körülbelül: 'napos'. Elképzelhető az is, hogy nevét a folyó nem Kurus idején, hanem jóval később kapta, amikor is egy, a kaukázusi Kura folyó környékéről bevándorolt-, vagy Kurus királyt tisztelő nép hozta azt magával.[1]

A fenti kinyilatkoztatással ellentétes Czuczor Gergely és Fogarasi János álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”[2]

A Körös elnevezés latin és görög nyelvhez hajlított alakja a népvándorlás idején bukkant fel: Gresia (Ravennai Névtelen Geográfus), Grisia (Iordanes), Kriszosz (VII. Kónsztantinosz bizánci császár). Kniezsa István szerint e név egy régi, talán még a római idők előtti Krisus szóalak fejleménye. Az átadó nyelv pedig szerinte a szláv volt.[3]

Fehér-Körös

A Fehér-Körös folyó Romániában az Erdélyi-érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább. Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km

  • A meder átlagos esése: 7 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 15 m
  • A víz átlagos mélysége: 0,8–2,5 m

Fekete-Körös

Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredete Bihar megyében, Rézbánya környékén van. Keresztülfolyik Diófáson, Vaskohszikláson és Belényesen, majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.

  • A meder átlagos esése: 6 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 20 m
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m

Sebes-Körös

Bővebben: Sebes-Körös

Romániában, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő /körös-fő/falutól 2 km-re nyugatra ered, forrása gránitkövekkel kirakott. A Körösvidék egyik fő folyója. Keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon, Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe. Nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.

Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.

  • A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 40 m
  • A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m; kisvíz időszakban: 0,5 m

A Sebes-Körös völgyének látványosságai:

Kettős-Körös

A Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, utána mintegy tíz kilométeres szakaszon nyílegyenesen halad a Kettős-Körös egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél levő duzzasztó miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.

A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.

Hármas-Körös

A Békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körösön

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található a Bökényi duzzasztó.

  • A meder átlagos esése: 10 cm/km
  • A víz átlagos sebessége: 1,1 km/óra
  • A meder átlagos szélessége: 70 m
  • A víz átlagos mélysége: 3–4 m

A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra.

Kis-Körös-főcsatorna

A mesterségesen kialakított Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul. Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majd Bojt, a Gűrűsszegi víztározó és Váncsod érintése után folyik a Berettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10,8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják.
Az élővilága gazdag, található benne csuka, sügér, fekete törpeharcsa, domolykó, küsz, karikakeszeg, compó, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík is.

Hivatkozások

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körösök&oldid=20304494”