„Jurij Karlovics Olesa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
'''Jurij Karlovics Olesa''', {{szülhal}} orosz író. |
'''Jurij Karlovics Olesa''', {{szülhal}} orosz író. |
||
Gyermek- és ifjúkorában [[Odessza|Odesszában]] élt. 1922-ben Moszkvába költözött, és a ''Gudok (magyarul: Duda)'' c. szatirikus lap, 1941–45 között az [[ |
Gyermek- és ifjúkorában [[Odessza|Odesszában]] élt. 1922-ben Moszkvába költözött, és a ''Gudok (magyarul: Duda)'' c. szatirikus lap, 1941–45 között az [[Aşgabat|ashabadi]] rádió munkatársa volt. A Gudoknál [[Ilf és Petrov]], valamint [[Mihail Afanaszjevics Bulgakov|Bulgakov]] is a kollégája volt. |
||
Az 1927-ben megjelent ''Irigység'' című humoros, avantgardista kisregénye tette ismertté, amiből később színművet is írt. „Egykönyves” szerzőnek tartják. |
Az 1927-ben megjelent ''Irigység'' című humoros, avantgardista kisregénye tette ismertté, amiből később színművet is írt. „Egykönyves” szerzőnek tartják. |
||
A lap 2018. augusztus 18., 12:14-kori változata
| Jurij Karlovics Olesa | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1899. február 19. Kropivnickij, Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1960. május 10. (61 évesen) Moszkva, Szovjetunió |
| Sírhely | Novogyevicsi temető |
| Nemzetiség | orosz |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | szépirodalom, publicisztika |
| Első műve | Három kövér (1924) |
| Fontosabb művei | Irigység (1927) |
 | |
| Jurij Karlovics Olesa aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Karlovics Olesa témájú médiaállományokat. | |
Jurij Karlovics Olesa, (Kropivnickij, 1899. február 19. – Moszkva, 1960. május 10.) orosz író.
Gyermek- és ifjúkorában Odesszában élt. 1922-ben Moszkvába költözött, és a Gudok (magyarul: Duda) c. szatirikus lap, 1941–45 között az ashabadi rádió munkatársa volt. A Gudoknál Ilf és Petrov, valamint Bulgakov is a kollégája volt.
Az 1927-ben megjelent Irigység című humoros, avantgardista kisregénye tette ismertté, amiből később színművet is írt. „Egykönyves” szerzőnek tartják.
Az 1930-as évektől nem jelenhetett meg, és 1934-ben le is tartóztatták. 1956-ban rehabilitálták. Ezután publicisztikával foglalkozott, szépirodalmat fordított és forgatókönyveket írt.
Jegyzetek
Források
Magyarul
- Irígység. Regény; ford. Brodszky Erzsébet, ill. Kós Lajos; Európa, Bp., 1958
- A három kövér; ford. Magos László, ill. Réber László; Magvető, Bp., 1963
- Irigység. Regény és elbeszélések; ford. Apostol András et al., ill. Szemethy Imre; Európa, Bp., 1978 (Századunk mesterei)
- A Három Kövér; ford. Magos László, ill. Gyulai Líviusz; Móra, Bp., 1983 (Mókus könyvek)
