Nemesgulács

Nemesgulács
Nemesgulács címere Nemesgulács zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Rudolfné (független)
Irányítószám	8284
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	927 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	108,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″46.834980555556, 17.484030555556
Nemesgulács Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nemesgulács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesgulács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

Mintegy 1000 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.

A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal Nemesgulács-Kisapáti megállóhely a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon érhető el.

Története

A község neve az ómagyar Gula névből származik.

A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	926	926	899	927	951	927
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,9% (26% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• 
• 
• 

• Eőry-kúria – Itt töltötte gyermek- és ifjúi éveit Keresztury Dezső, az épület jelenleg az óvodának ad otthont.
• Nemesgulácsi kastély

A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először.

Rendezvények

A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot július második szombatján tartják.

A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.

Híres emberek

• Itt lakott Kodolányi János apai nagyapja, az író gyermekkorában néhány alkalommal itt nyaralt nála.
• Itt született Madarász László politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc rendőrminisztere.