„Daniel Nathans” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Személy infobox
|név = Daniel Nathans
|név=Daniel Nathans
|kép = Daniel Nathans 1996.jpg
|kép=Daniel Nathans 1996.jpg
|képméret=
|képméret=
|képaláírás = Dr. Daniel Nathans, a [[Johns Hopkins Egyetem]] elnöke (Baltimore, 1996)
|képaláírás=Dr. Daniel Nathans, a [[Johns Hopkins Egyetem]] elnöke (Baltimore, 1996)
|születési név =
|születési név=
|születés helye = [[Wilmington (Delaware)|Wilmington]]
|születési hely= [[Wilmington (Delaware)|Wilmington]]
|születés dátuma = [[1928]]. [[október 30.]]
|születési dátum=[[1928]]. [[október 30.]]
|halál helye = [[Baltimore]]
|halál helye=[[Baltimore]]
|halál dátuma = [[1999]]. [[november 16.]] {{életkor-holt|1928|10|30|1999|11|16}}
|halál dátuma= [[1999]]. [[november 16.]] {{életkor-holt|1928|10|30|1999|11|16}}
|ország = {{zászló|Egyesült Államok}} [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
|Egyesült Államok}} [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
|állampolgárság = amerikai
|állampolgárság = amerikai
|házastárs =
|házastárs =
29. sor: 29. sor:
|PORT.hu =
|PORT.hu =
}}
}}
'''Daniel Nathans''' ([[Wilmington (Delaware)|Wilmington]], [[1928]]. [[október 30.]] - [[Baltimore]], [[1999]]. [[november 16.]]) amerikai [[Mikrobiológia|mikrobiológus]]. 1978-ban [[Werner Arber|Werner Arberrel]] és [[Hamilton O. Smith]]szel megosztva elnyerte az [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjat]] a [[Restrikciós endonukleáz|restrikciós enzimek]] felfedezéséért.
'''Daniel Nathans''' ([[Wilmington (Delaware)|Wilmington]], [[1928]]. [[október 30.]] - [[Baltimore]], [[1999]]. [[november 16.]]) amerikai [[Mikrobiológia|mikrobiológus]]. 1978-ban [[Werner Arber]]rel és [[Hamilton O. Smith]]szel megosztva elnyerte az [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjat]] a [[Restrikciós endonukleáz|restrikciós enzimek]] felfedezéséért.


==Tanulmányai==
==Tanulmányai==
Daniel Nathans 1928. október 30-án született a [[delaware]]-i Wilmingtonban, oroszországi zsidó bevándorló családban. Ő volt a kilencedik, legkisebb gyermeke Samuel Nathansnak és feleségének, Sarah Levitannak. Nem sokkal születése után a [[Nagy gazdasági világválság|nagy gazdasági válságban]] apja üzlete tönkrement és a család sokat nélkülözött. Iskoláit szülővárosában végezte, majd testvéreihez hasonlóan a [[Delaware-i Egyetem|Delaware-i Egyetemen]] tanult kémiát, filozófiát és irodalmat. Miután 1950-ben megszerezte BSc oklevelét, a St. Louis-i [[Washington Egyetem (St. Louis)|Washington Egyetemen]] tanult orvostudományt. Farmakológiaprofesszora, Oliver Lowry laboratóriumban töltött nyári gyakorlata alapján úgy döntött, hogy nem a klinikum, hanem inkább a kutatás felé orientálódik. 1954-ben megszerezte orvosdoktori fokozatát, majd a [[New York]]-i [[Columbia Egyetem]] kórházában végezte gyakorlatát és kétéves rezidentúráját.
Daniel Nathans 1928. október 30-án született a [[delaware]]-i Wilmingtonban, oroszországi zsidó bevándorló családban. Ő volt a kilencedik, legkisebb gyermeke Samuel Nathansnak és feleségének, Sarah Levitannak. Nem sokkal születése után a [[Nagy gazdasági világválság|nagy gazdasági válságban]] apja üzlete tönkrement és a család sokat nélkülözött. Iskoláit szülővárosában végezte, majd testvéreihez hasonlóan a [[Delaware-i Egyetem]]en tanult kémiát, filozófiát és irodalmat. Miután 1950-ben megszerezte BSc oklevelét, a St. Louis-i [[Washington Egyetem (St. Louis)|Washington Egyetemen]] tanult orvostudományt. Farmakológiaprofesszora, Oliver Lowry laboratóriumban töltött nyári gyakorlata alapján úgy döntött, hogy nem a klinikum, hanem inkább a kutatás felé orientálódik. 1954-ben megszerezte orvosdoktori fokozatát, majd a [[New York]]-i [[Columbia Egyetem]] kórházában végezte gyakorlatát és kétéves rezidentúráját.
==Kutatásai==
==Kutatásai==
1959-től a [[Rockefeller Egyetem|Rockefeller Intézetben]], [[Fritz Albert Lipmann|Fritz Lipmann]] laboratóriumában dolgozott. Eleinte emlőssejtekben, majd a könnyebben kezelhető ''[[Escherichia coli|Escherichia coliban]]'' tanulmányozta a [[fehérjeszintézis]] folyamatát. Kidolgozott egy sejtmentes, in vitro rendszert, amelyben tisztított [[Ribonukleinsav|RNS]]-ről is képes volt fehérjéket átírni. Felfedezte a bakteriális "elongációs faktorokat", amelyek az új aminosavakat adják a készülő proteinlánc végéhez és tisztázta a bakteriális fehérjeszintézist gátló [[puromicin]] antibiotikum hatásmechanizmusát. 1962-ben elfogadta a baltimore-i [[Johns Hopkins Egyetem]] professzori állásajánlatát és folytatta fehérjeszintézises kísérleteit a tisztított bakteriofág-RNS-sel.
1959-től a [[Rockefeller Egyetem|Rockefeller Intézetben]], [[Fritz Albert Lipmann|Fritz Lipmann]] laboratóriumában dolgozott. Eleinte emlőssejtekben, majd a könnyebben kezelhető ''[[Escherichia coli]]ban'' tanulmányozta a [[fehérjeszintézis]] folyamatát. Kidolgozott egy sejtmentes, in vitro rendszert, amelyben tisztított [[Ribonukleinsav|RNS]]-ről is képes volt fehérjéket átírni. Felfedezte a bakteriális "elongációs faktorokat", amelyek az új aminosavakat adják a készülő proteinlánc végéhez és tisztázta a bakteriális fehérjeszintézist gátló [[puromicin]] antibiotikum hatásmechanizmusát. 1962-ben elfogadta a baltimore-i [[Johns Hopkins Egyetem]] professzori állásajánlatát és folytatta fehérjeszintézises kísérleteit a tisztított bakteriofág-RNS-sel.


A 60-as évek közepétől fordult érdeklődése a tumort okozó emlősvírusok felé. 1969-ben [[Izrael|Izraelbe]] utazott, hogy kutatóévét a [[Weizmann Intézet|Weizmann Intézetben]] töltse, de még a tavasz során levelet kapott a Johns Hopkins Egyetemen dolgozó kollégájától, [[Hamilton O. Smith]]-től, hogy felfedezett egy enzimet, amely csak bizonyos helyeken vágja el a DNS-t, ezért visszatért az Egyesült Államokban. 1969 nyarán és őszén a [[Restrikciós endonukleáz|restrikciós endonukleáznak]] elnevezett enzimmel kísérletezett, különböző méretű darabokra vágta vele az [[SV40]] vírus 5000 nukleotidból álló genomját, aztán a darabok alapján összeállította a vágóhelyek egymáshoz való viszonyát (a későbbi kifejezéssel élve restrikciós térképet hozott létre). A térkép alapján képesek voltak elhelyezni rajta az egyes géneket, illetve az ismert mutációkat. Eredményei alapján hamarosan más kutatók is elkezdték más vírusok és plazmidok feltérképezését az újonnan felfedezett restrikciós enzimekkel.
A 60-as évek közepétől fordult érdeklődése a tumort okozó emlősvírusok felé. 1969-ben [[Izrael]]be utazott, hogy kutatóévét a [[Weizmann Intézet]]ben töltse, de még a tavasz során levelet kapott a Johns Hopkins Egyetemen dolgozó kollégájától, [[Hamilton O. Smith]]-től, hogy felfedezett egy enzimet, amely csak bizonyos helyeken vágja el a DNS-t, ezért visszatért az Egyesült Államokban. 1969 nyarán és őszén a [[restrikciós endonukleáz]]nak elnevezett enzimmel kísérletezett, különböző méretű darabokra vágta vele az [[SV40]] vírus 5000 nukleotidból álló genomját, aztán a darabok alapján összeállította a vágóhelyek egymáshoz való viszonyát (a későbbi kifejezéssel élve restrikciós térképet hozott létre). A térkép alapján képesek voltak elhelyezni rajta az egyes géneket, illetve az ismert mutációkat. Eredményei alapján hamarosan más kutatók is elkezdték más vírusok és plazmidok feltérképezését az újonnan felfedezett restrikciós enzimekkel.
==Elismerései==
==Elismerései==
1978-ban a restrikciós endonukleázok felfedezéséért Daniel Nathans, Hamilton O. Smith és a svájci [[Werner Arber]] megkapta az [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjat]]. Nathanst 1993-ban Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki, 1994 és 1995 között pedig ő volt a Johns Hopkins Egyetem elnöke.
1978-ban a restrikciós endonukleázok felfedezéséért Daniel Nathans, Hamilton O. Smith és a svájci [[Werner Arber]] megkapta az [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjat]]. Nathanst 1993-ban Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki, 1994 és 1995 között pedig ő volt a Johns Hopkins Egyetem elnöke.
50. sor: 50. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|biológia}}
{{portál|biológia}}

{{DEFAULTSORT:Nathans Daniel}}
{{DEFAULTSORT:Nathans Daniel}}
[[Kategória:Amerikai Nobel-díjasok]]
[[Kategória:Amerikai Nobel-díjasok]]

A lap 2018. augusztus 14., 18:07-kori változata

Daniel Nathans
Dr. Daniel Nathans, a Johns Hopkins Egyetem elnöke (Baltimore, 1996)
Dr. Daniel Nathans, a Johns Hopkins Egyetem elnöke (Baltimore, 1996)
Született1928. október 30.
Wilmington
Elhunyt1999. november 16. (71 évesen)
Baltimore
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • biokémikus
  • mikrobiológus
  • molekuláris biológus
  • fiziológus
Iskolái
  • Delaware-i Egyetem
  • Washington University in St. Louis
  • Washington University School of Medicine
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Nathans témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Egyesült Államok

|állampolgárság = amerikai |házastárs = |élettárs = |szakma = mikrobiológus |aktív évek = |iskolái = |művésznév = |becenév = |szerepei = |munkái = |díjak = orvostudományi Nobel-díj (1978) |kitüntetés = |aláírás = |weboldala = |blogja = |MySpace = |IMDb = |PORT.hu = }} Daniel Nathans (Wilmington, 1928. október 30. - Baltimore, 1999. november 16.) amerikai mikrobiológus. 1978-ban Werner Arberrel és Hamilton O. Smithszel megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a restrikciós enzimek felfedezéséért.

Tanulmányai

Daniel Nathans 1928. október 30-án született a delaware-i Wilmingtonban, oroszországi zsidó bevándorló családban. Ő volt a kilencedik, legkisebb gyermeke Samuel Nathansnak és feleségének, Sarah Levitannak. Nem sokkal születése után a nagy gazdasági válságban apja üzlete tönkrement és a család sokat nélkülözött. Iskoláit szülővárosában végezte, majd testvéreihez hasonlóan a Delaware-i Egyetemen tanult kémiát, filozófiát és irodalmat. Miután 1950-ben megszerezte BSc oklevelét, a St. Louis-i Washington Egyetemen tanult orvostudományt. Farmakológiaprofesszora, Oliver Lowry laboratóriumban töltött nyári gyakorlata alapján úgy döntött, hogy nem a klinikum, hanem inkább a kutatás felé orientálódik. 1954-ben megszerezte orvosdoktori fokozatát, majd a New York-i Columbia Egyetem kórházában végezte gyakorlatát és kétéves rezidentúráját.

Kutatásai

1959-től a Rockefeller Intézetben, Fritz Lipmann laboratóriumában dolgozott. Eleinte emlőssejtekben, majd a könnyebben kezelhető Escherichia coliban tanulmányozta a fehérjeszintézis folyamatát. Kidolgozott egy sejtmentes, in vitro rendszert, amelyben tisztított RNS-ről is képes volt fehérjéket átírni. Felfedezte a bakteriális "elongációs faktorokat", amelyek az új aminosavakat adják a készülő proteinlánc végéhez és tisztázta a bakteriális fehérjeszintézist gátló puromicin antibiotikum hatásmechanizmusát. 1962-ben elfogadta a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzori állásajánlatát és folytatta fehérjeszintézises kísérleteit a tisztított bakteriofág-RNS-sel.

A 60-as évek közepétől fordult érdeklődése a tumort okozó emlősvírusok felé. 1969-ben Izraelbe utazott, hogy kutatóévét a Weizmann Intézetben töltse, de még a tavasz során levelet kapott a Johns Hopkins Egyetemen dolgozó kollégájától, Hamilton O. Smith-től, hogy felfedezett egy enzimet, amely csak bizonyos helyeken vágja el a DNS-t, ezért visszatért az Egyesült Államokban. 1969 nyarán és őszén a restrikciós endonukleáznak elnevezett enzimmel kísérletezett, különböző méretű darabokra vágta vele az SV40 vírus 5000 nukleotidból álló genomját, aztán a darabok alapján összeállította a vágóhelyek egymáshoz való viszonyát (a későbbi kifejezéssel élve restrikciós térképet hozott létre). A térkép alapján képesek voltak elhelyezni rajta az egyes géneket, illetve az ismert mutációkat. Eredményei alapján hamarosan más kutatók is elkezdték más vírusok és plazmidok feltérképezését az újonnan felfedezett restrikciós enzimekkel.

Elismerései

1978-ban a restrikciós endonukleázok felfedezéséért Daniel Nathans, Hamilton O. Smith és a svájci Werner Arber megkapta az orvostudományi Nobel-díjat. Nathanst 1993-ban Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki, 1994 és 1995 között pedig ő volt a Johns Hopkins Egyetem elnöke.

Családja

Nathans az 50-es évek közepén házasodott össze Joanne Gomberggel. Három fiuk született: Eli, Benjamin és Jeremy Nathans.

Daniel Nathans 1999. november 16-án halt meg 71 évesen, leukémia következtében.

Források

  • Daniel Nathans - Biographical NobelPrize.org
  • Daniel Dimaio: [www.nasonline.org/publications/biographical-memoirs/memoir-pdfs/nathans-daniel.pdf Daniel Nathans (1928-1999)] National Academy of Sciences
  • Daniel Nathans Notable Names Database
  1. https://www.nasonline.org/programs/awards/molecular-biology.html
  2. The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1978 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
  3. Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. január 27.)