„Svédország uralkodóinak listája” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dupla <small> HTML-kifejezések eltávolítása Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
310. sor: | 310. sor: | ||
|align="center"|'''[1.]''' |
|align="center"|'''[1.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:MELLIN(1850) p1.264 ERIK SEGERSALL.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:MELLIN(1850) p1.264 ERIK SEGERSALL.jpg|80px]] |
||
|'''[[VI. Erik svéd király|VI. ''Győztes'' Erik]]'''<br / |
|'''[[VI. Erik svéd király|VI. ''Győztes'' Erik]]'''<br /><small>* [[932]] előtt<br />† [[994]]</small> |
||
|align="center"|[[970]] k. – [[994]]<br><small>(kb. 25 évig) |
|align="center"|[[970]] k. – [[994]]<br><small>(kb. 25 évig) |
||
|<small>'''II. Olaf testvére.''' A ''[[svédek|svea]]'' nép királya, 992/93 körül [[Dánia|dán]] király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész [[középkor]]i Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: ''Erik VI Segersäll''. |
|<small>'''II. Olaf testvére.''' A ''[[svédek|svea]]'' nép királya, 992/93 körül [[Dánia|dán]] király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész [[középkor]]i Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: ''Erik VI Segersäll''. |
||
316. sor: | 316. sor: | ||
|align="center"|'''[2.]''' |
|align="center"|'''[2.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Silvermynt slaget för Olof Skötkonung, Nordisk familjebok.png|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Silvermynt slaget för Olof Skötkonung, Nordisk familjebok.png|80px]] |
||
|'''[[III. Olaf svéd király|III. ''Kincses'' Olaf]]'''<br / |
|'''[[III. Olaf svéd király|III. ''Kincses'' Olaf]]'''<br /><small>* [[980]] körül<br />† [[1021]]/[[1022]] tele</small> |
||
|align="center"|[[994]]–[[1021]]/[[1022]]<br><small>(27–28 évig) |
|align="center"|[[994]]–[[1021]]/[[1022]]<br><small>(27–28 évig) |
||
|<small>'''VI. Erik fia.''' Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd [[püspökség]]et. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: ''Olof III Skötkonung''. |
|<small>'''VI. Erik fia.''' Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd [[püspökség]]et. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: ''Olof III Skötkonung''. |
||
322. sor: | 322. sor: | ||
|align="center"|'''[3.]''' |
|align="center"|'''[3.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Mynt präglat av Anund Jakob Jonsson, Nordisk familjebok.png|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Mynt präglat av Anund Jakob Jonsson, Nordisk familjebok.png|80px]] |
||
|'''[[III. Anund svéd király|III. Anund Jakab]]'''<br / |
|'''[[III. Anund svéd király|III. Anund Jakab]]'''<br /><small>* [[1008]]. [[július 25.]]<br />† [[1050]]</small> |
||
|align="center"|[[1021]]/[[1022]]–[[1053]]<br><small>(31–32 évig) |
|align="center"|[[1021]]/[[1022]]–[[1053]]<br><small>(31–32 évig) |
||
|<small>'''III. Olaf fia.''' Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és [[Anglia]] ellen. |
|<small>'''III. Olaf fia.''' Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és [[Anglia]] ellen. |
||
328. sor: | 328. sor: | ||
|align="center"|'''[4.]''' |
|align="center"|'''[4.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[III. Emund svéd király|III. ''Öreg'' Emund]]'''<br / |
|'''[[III. Emund svéd király|III. ''Öreg'' Emund]]'''<br /><small>* [[1007]]<br />† [[1061]]</small> |
||
|align="center"|[[1053]]–[[1061]]<br><small>(8 évig) |
|align="center"|[[1053]]–[[1061]]<br><small>(8 évig) |
||
|<small>'''III. Olaf törvényen kívüli fia.''' Halálával kihalt az Yngling-dinasztia. |
|<small>'''III. Olaf törvényen kívüli fia.''' Halálával kihalt az Yngling-dinasztia. |
||
345. sor: | 345. sor: | ||
|align="center"|'''[5.]''' |
|align="center"|'''[5.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Stenkil svéd király|Stenkil]]'''<br / |
|'''[[Stenkil svéd király|Stenkil]]'''<br /><small>* [[1028]] körül<br />† [[1066]]</small> |
||
|align="center"|[[1061]]–[[1066]]<br><small>(5 évig) |
|align="center"|[[1061]]–[[1066]]<br><small>(5 évig) |
||
|<small>'''III. Edmund veje.''' |
|<small>'''III. Edmund veje.''' |
||
351. sor: | 351. sor: | ||
|align="center"|'''[6.]''' |
|align="center"|'''[6.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[VII. Erik svéd király|VII. Erik]]'''<br / |
|'''[[VII. Erik svéd király|VII. Erik]]'''<br /><small>† [[1067]]</small> |
||
|align="center"|[[1066]]–[[1067]]<br><small>(1 évig) |
|align="center"|[[1066]]–[[1067]]<br><small>(1 évig) |
||
|<small>'''Stenkil fia.''' Véres trónharcot vívott [[VIII. Erik svéd király|VIII. Erikkel]]. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: ''Erik VII Stenkilsson''. |
|<small>'''Stenkil fia.''' Véres trónharcot vívott [[VIII. Erik svéd király|VIII. Erikkel]]. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: ''Erik VII Stenkilsson''. |
||
357. sor: | 357. sor: | ||
|align="center"|'''[7.]''' |
|align="center"|'''[7.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[VIII. Erik svéd király|VIII. ''Pogány'' Erik]]'''<br / |
|'''[[VIII. Erik svéd király|VIII. ''Pogány'' Erik]]'''<br /><small>† [[1067]]</small> |
||
|align="center"|[[1066]]–[[1067]]<br><small>(1 évig) |
|align="center"|[[1066]]–[[1067]]<br><small>(1 évig) |
||
|<small>Neve svédül: ''Erik VIII Hedningen''. |
|<small>Neve svédül: ''Erik VIII Hedningen''. |
||
363. sor: | 363. sor: | ||
|align="center"|'''[8.]''' |
|align="center"|'''[8.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Halsten svéd király|Halsten]]'''<br / |
|'''[[Halsten svéd király|Halsten]]'''<br /><small>† [[1084]]?</small> |
||
|align="center"|[[1067]]–[[1070]]<br><small>(3 évig) |
|align="center"|[[1067]]–[[1070]]<br><small>(3 évig) |
||
|<small>'''Stenkil fia''', aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: ''Halsten Stenkilsson''. |
|<small>'''Stenkil fia''', aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: ''Halsten Stenkilsson''. |
||
375. sor: | 375. sor: | ||
|align="center"|'''[10.]''' |
|align="center"|'''[10.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[I. Haakon svéd király|I. ''Rőt'' Haakon]]'''<br / |
|'''[[I. Haakon svéd király|I. ''Rőt'' Haakon]]'''<br /><small>* [[1040]] körül<br />† [[1079]]</small> |
||
|align="center"|[[1070]]–[[1079]]<br><small>(4 évig) |
|align="center"|[[1070]]–[[1079]]<br><small>(4 évig) |
||
|<small>'''Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke.''' Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek. |
|<small>'''Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke.''' Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek. |
||
381. sor: | 381. sor: | ||
|align="center"|'''[11.]''' |
|align="center"|'''[11.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[I. Inge svéd király|I. ''Idősebb'' Inge]]'''<br / |
|'''[[I. Inge svéd király|I. ''Idősebb'' Inge]]'''<br /><small>† [[1112]]</small> |
||
|align="center"|[[1079]]–[[1084]]<br><small>(5 évig) |
|align="center"|[[1079]]–[[1084]]<br><small>(5 évig) |
||
|<small>'''Stenkil fia''', hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt. |
|<small>'''Stenkil fia''', hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt. |
||
387. sor: | 387. sor: | ||
|align="center"|'''[12.]''' |
|align="center"|'''[12.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Svend svéd király|''Áldozó'' Svend]]'''<br / |
|'''[[Svend svéd király|''Áldozó'' Svend]]'''<br /><small>* [[1050]] körül<br />† [[1087]]</small> |
||
|align="center"|[[1084]]–[[1087]]<br><small>(3 évig) |
|align="center"|[[1084]]–[[1087]]<br><small>(3 évig) |
||
|<small>'''I. Haakon fia, vagy sógora.''' I. Inge ölte meg. Svéd neve: ''Blot-Sven'' |
|<small>'''I. Haakon fia, vagy sógora.''' I. Inge ölte meg. Svéd neve: ''Blot-Sven'' |
||
393. sor: | 393. sor: | ||
|align="center"|'''[13.]''' |
|align="center"|'''[13.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[(IX.) Erik svéd király|(IX.) Erik, ''a jó arató'']]'''<br / |
|'''[[(IX.) Erik svéd király|(IX.) Erik, ''a jó arató'']]'''<br /><small>† [[1088]]</small> |
||
|align="center"|[[1087]]–[[1088]]<br><small>(1 évig) |
|align="center"|[[1087]]–[[1088]]<br><small>(1 évig) |
||
|<small>'''Svend fia''', az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: ''Erik Årsäll''. |
|<small>'''Svend fia''', az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: ''Erik Årsäll''. |
||
405. sor: | 405. sor: | ||
|align="center"|'''[14.]''' |
|align="center"|'''[14.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Fülöp svéd király|Fülöp]]'''<br / |
|'''[[Fülöp svéd király|Fülöp]]'''<br /><small>† [[1118]]</small> |
||
|align="center"|[[1112]]–[[1118]]<br><small>(6 évig) |
|align="center"|[[1112]]–[[1118]]<br><small>(6 évig) |
||
|<small>'''Halsten fia.''' Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: ''Filip Halstensson''. |
|<small>'''Halsten fia.''' Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: ''Filip Halstensson''. |
||
411. sor: | 411. sor: | ||
|align="center"|'''[15.]''' |
|align="center"|'''[15.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[II. Inge svéd király|II. ''Ifjabb'' Inge]]'''<br / |
|'''[[II. Inge svéd király|II. ''Ifjabb'' Inge]]'''<br /><small>† [[1125]]</small> |
||
|align="center"|[[1112]]–[[1125]]<br><small>(13 évig) |
|align="center"|[[1112]]–[[1125]]<br><small>(13 évig) |
||
|<small>'''Halsten fia.''' Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre. |
|<small>'''Halsten fia.''' Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre. |
||
417. sor: | 417. sor: | ||
|align="center"|'''[16.]''' |
|align="center"|'''[16.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Ragnvald svéd király|''Kurtafejű'' Ragnvald]]'''<br / |
|'''[[Ragnvald svéd király|''Kurtafejű'' Ragnvald]]'''<br /><small>† [[1126]]</small> |
||
|align="center"|[[1125]]–[[1126]]<br><small>(1 évig) |
|align="center"|[[1125]]–[[1126]]<br><small>(1 évig) |
||
|<small>'''Feltehetőleg I. Inge fia.''' A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: ''Ragnvald Ingesson Knaphövde''. |
|<small>'''Feltehetőleg I. Inge fia.''' A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: ''Ragnvald Ingesson Knaphövde''. |
||
423. sor: | 423. sor: | ||
|align="center"|'''[17.]''' |
|align="center"|'''[17.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[I. Magnus svéd király|I. ''Erős'' Magnus]]'''<br / |
|'''[[I. Magnus svéd király|I. ''Erős'' Magnus]]'''<br /><small>* [[1107]]<br />† [[1134]]. [[június 4.]]</small> |
||
|align="center"|[[1125]]–[[1130]]<br><small>(5 évig) |
|align="center"|[[1125]]–[[1130]]<br><small>(5 évig) |
||
|<small>Dánia hercege és '''I. Inge unokája.''' Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: ''Magnus I Nilsson den Stärke''. |
|<small>Dánia hercege és '''I. Inge unokája.''' Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: ''Magnus I Nilsson den Stärke''. |
||
440. sor: | 440. sor: | ||
|align="center"|'''[18.]''' |
|align="center"|'''[18.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Sweartgar I of Sweden relief 2009 Heda Ödeshög (crop).jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Sweartgar I of Sweden relief 2009 Heda Ödeshög (crop).jpg|80px]] |
||
|'''[[I. Sverker svéd király|I. ''Botlábú'' Sverker]]''',<br />vagy ''Idősebb'' Sverker<br / |
|'''[[I. Sverker svéd király|I. ''Botlábú'' Sverker]]''',<br />vagy ''Idősebb'' Sverker<br /><small>† [[1156]]. [[december 25.]]</small> |
||
|align="center"|[[1130]]–[[1156]]<br><small>(26 évig) |
|align="center"|[[1130]]–[[1156]]<br><small>(26 évig) |
||
|<small>'''A Sverker-ház alapítója. VIII. Erik dédunokája.''' Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: ''Sverker I den äldre'' vagy ''Sverker I Klumpfot''. |
|<small>'''A Sverker-ház alapítója. VIII. Erik dédunokája.''' Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: ''Sverker I den äldre'' vagy ''Sverker I Klumpfot''. |
||
446. sor: | 446. sor: | ||
|align="center"|'''[19.]''' |
|align="center"|'''[19.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Stockholms stads tredje sigill.png|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Stockholms stads tredje sigill.png|80px]] |
||
|'''[[IX. Erik svéd király|IX. ''Szent ''Erik]]'''<br / |
|'''[[IX. Erik svéd király|IX. ''Szent ''Erik]]'''<br /><small>* [[1120]] körül<br />† [[1160]]. [[május 18.]]</small> |
||
|align="center"|[[1156]]–[[1160]]<br><small>(4 évig) |
|align="center"|[[1156]]–[[1160]]<br><small>(4 évig) |
||
|<small>'''Az Erik-ház alapítója. Svend leányági unokája.''' 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és [[keresztes háborúk|keresztes hadjáratot]] vezetett [[Finnország]] ellen. Neve svédül: ''Erik IX Jedvardsson den Helige''. |
|<small>'''Az Erik-ház alapítója. Svend leányági unokája.''' 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és [[keresztes háborúk|keresztes hadjáratot]] vezetett [[Finnország]] ellen. Neve svédül: ''Erik IX Jedvardsson den Helige''. |
||
452. sor: | 452. sor: | ||
|align="center"|'''[20.]''' |
|align="center"|'''[20.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[II. Magnus svéd király|II. Magnus]]'''<br / |
|'''[[II. Magnus svéd király|II. Magnus]]'''<br /><small>* [[1130]] körül<br />† [[1161]]</small> |
||
|align="center"|[[1160]]–[[1161]]<br><small>(1 évig) |
|align="center"|[[1160]]–[[1161]]<br><small>(1 évig) |
||
|<small>'''Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája.''' VII. Károly ölte meg. Neve svédül: ''Magnus II Henriksson''. |
|<small>'''Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája.''' VII. Károly ölte meg. Neve svédül: ''Magnus II Henriksson''. |
||
458. sor: | 458. sor: | ||
|align="center"|'''[21.]''' |
|align="center"|'''[21.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Karl Sverkerssons sigill.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Karl Sverkerssons sigill.jpg|80px]] |
||
|'''[[VII. Károly svéd király|VII. Károly]]'''<br / |
|'''[[VII. Károly svéd király|VII. Károly]]'''<br /><small>* [[1130]] körül<br />† [[1167]]. [[április 12.]]</small> |
||
|align="center"|[[1161]]–[[1167]]<br><small>(6 évig) |
|align="center"|[[1161]]–[[1167]]<br><small>(6 évig) |
||
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. Sverker fia.''' 1155-től [[Götaland]], majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában [[Wisingsö]] mellett 1167-ben. Neve svédül: ''Karl VII Sverkersson''. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.) |
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. Sverker fia.''' 1155-től [[Götaland]], majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában [[Wisingsö]] mellett 1167-ben. Neve svédül: ''Karl VII Sverkersson''. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.) |
||
464. sor: | 464. sor: | ||
|align="center"|'''[22.]''' |
|align="center"|'''[22.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Kol svéd király|Kol]]'''<br / |
|'''[[Kol svéd király|Kol]]'''<br /><small>† [[1173]] ?</small> |
||
|align="center"|[[1167]]–[[1173]]<br><small>(6 évig) |
|align="center"|[[1167]]–[[1173]]<br><small>(6 évig) |
||
|<small>'''Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse.''' Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: ''Kol Jonsson''. |
|<small>'''Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse.''' Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: ''Kol Jonsson''. |
||
470. sor: | 470. sor: | ||
|align="center"|'''[23.]''' |
|align="center"|'''[23.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[Boleszláv svéd király|Boleszláv]]'''<br / |
|'''[[Boleszláv svéd király|Boleszláv]]'''<br /><small>† [[1173]] ?</small> |
||
|align="center"|[[1167]]–[[1173]]<br><small>(6 évig) |
|align="center"|[[1167]]–[[1173]]<br><small>(6 évig) |
||
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse.''' Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. |
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse.''' Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. |
||
476. sor: | 476. sor: | ||
|align="center"|'''[24.]''' |
|align="center"|'''[24.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Kung Knut Erikssons sigill.png|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Kung Knut Erikssons sigill.png|80px]] |
||
|'''[[I. Knut svéd király|I. Knut]]'''<br / |
|'''[[I. Knut svéd király|I. Knut]]'''<br /><small>* [[1145]] körül<br />† [[1196]]. [[április 8.]]</small> |
||
|align="center"|[[1167]]–[[1196]]<br><small>(29 évig) |
|align="center"|[[1167]]–[[1196]]<br><small>(29 évig) |
||
|<small>'''Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia.''' A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik [[Stockholm]] egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az [[észtek]] elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a [[kalmari kastély]]t is. Neve svédül: ''Knut I Eriksson''. |
|<small>'''Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia.''' A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik [[Stockholm]] egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az [[észtek]] elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a [[kalmari kastély]]t is. Neve svédül: ''Knut I Eriksson''. |
||
482. sor: | 482. sor: | ||
|align="center"|'''[25.]''' |
|align="center"|'''[25.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[II. Sverker svéd király|II. ''Ifjabb'' Sverker]]'''<br / |
|'''[[II. Sverker svéd király|II. ''Ifjabb'' Sverker]]'''<br /><small>* [[1164]]<br />† [[1210]]. [[július 17.]]</small> |
||
|align="center"|[[1196]]–[[1208]]<br><small>(12 évig) |
|align="center"|[[1196]]–[[1208]]<br><small>(12 évig) |
||
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia.''' Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: ''Sverker II Karlsson den Yngre''. |
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia.''' Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: ''Sverker II Karlsson den Yngre''. |
||
488. sor: | 488. sor: | ||
|align="center"|'''[26.]''' |
|align="center"|'''[26.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Eric the Survivor of Sweden grave detail 2009.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Eric the Survivor of Sweden grave detail 2009.jpg|80px]] |
||
|'''[[X. Erik svéd király|X. Erik]]'''<br / |
|'''[[X. Erik svéd király|X. Erik]]'''<br /><small>* [[1180]]<br />† [[1216]]. [[április 10.]]</small> |
||
|align="center"|[[1208]]–[[1216]]<br><small>(8 évig) |
|align="center"|[[1208]]–[[1216]]<br><small>(8 évig) |
||
|<small>'''Erik-házi uralkodó, I. Knut fia.''' [[Norvégia|Norvég]] támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: ''Erik X Knutsson''. |
|<small>'''Erik-házi uralkodó, I. Knut fia.''' [[Norvégia|Norvég]] támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: ''Erik X Knutsson''. |
||
494. sor: | 494. sor: | ||
|align="center"|'''[27.]''' |
|align="center"|'''[27.]''' |
||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|'''[[I. János svéd király|I. ''Gyermek'' János]]'''<br / |
|'''[[I. János svéd király|I. ''Gyermek'' János]]'''<br /><small>* [[1201]]<br />† [[1222]]. [[március 10.]]</small> |
||
|align="center"|[[1216]]–[[1222]]<br><small>(6 évig) |
|align="center"|[[1216]]–[[1222]]<br><small>(6 évig) |
||
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia.''' X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett [[Észtország]]ban. Neve svédül: ''Johan I Sverkersson den Unge''. |
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia.''' X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett [[Észtország]]ban. Neve svédül: ''Johan I Sverkersson den Unge''. |
||
500. sor: | 500. sor: | ||
|align="center"|'''[28.]''' |
|align="center"|'''[28.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Eric the Lisper & Halter of Sweden grave detail 2009 (2).jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Eric the Lisper & Halter of Sweden grave detail 2009 (2).jpg|80px]] |
||
|'''[[XI. Erik svéd király|XI. ''Selypítő'' Erik]]''', <br />vagy ''Sánta'' Erik<br / |
|'''[[XI. Erik svéd király|XI. ''Selypítő'' Erik]]''', <br />vagy ''Sánta'' Erik<br /><small>* [[1216]] ([[április 10.]] után)<br />† [[1250]]. [[február 2.]]</small> |
||
|align="center"|[[1222]]–[[1229]]<br><small>(7 évig) |
|align="center"|[[1222]]–[[1229]]<br><small>(7 évig) |
||
|<small>'''Erik-házi uralkodó. X. Erik fia''', akit hatévesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: ''Erik Eriksson''. |
|<small>'''Erik-házi uralkodó. X. Erik fia''', akit hatévesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: ''Erik Eriksson''. |
||
506. sor: | 506. sor: | ||
|align="center"|'''[29.]''' |
|align="center"|'''[29.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Canute II of Sweden coin 1905.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Canute II of Sweden coin 1905.jpg|80px]] |
||
|'''[[II. Knut svéd király|II. ''Magas'' Knut]]'''<br / |
|'''[[II. Knut svéd király|II. ''Magas'' Knut]]'''<br /><small>† [[1234]]</small> |
||
|align="center"|[[1229]]–[[1234]]<br><small>(5 évig) |
|align="center"|[[1229]]–[[1234]]<br><small>(5 évig) |
||
|<small>'''Erik-házi uralkodó. IX. Erik dédunokája.''' Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: ''Knut II den Länge''. |
|<small>'''Erik-házi uralkodó. IX. Erik dédunokája.''' Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: ''Knut II den Länge''. |
||
529. sor: | 529. sor: | ||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|align="center"|[[Fájl:Portrait of Birger Jarl.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Portrait of Birger Jarl.jpg|80px]] |
||
|''[[Birger Jarl]]''<br / |
|''[[Birger Jarl]]''<br /><small>* [[1210]] körül<br />† [[1266]]. [[október 12.]] |
||
|align="center"|''([[1248]]–[[1266]])'' |
|align="center"|''([[1248]]–[[1266]])'' |
||
|<small>'''XI. Erik sógora.''' Nem volt király. Az ő idejére fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a [[balti-tenger]]i kereskedelmet. |
|<small>'''XI. Erik sógora.''' Nem volt király. Az ő idejére fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a [[balti-tenger]]i kereskedelmet. |
||
535. sor: | 535. sor: | ||
|align="center"|'''[30.]''' |
|align="center"|'''[30.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Valdemar Birgersson.JPG|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Valdemar Birgersson.JPG|80px]] |
||
|'''[[Valdemár svéd király|Valdemár]]'''<br / |
|'''[[Valdemár svéd király|Valdemár]]'''<br /><small>* [[1243]]<br />† [[1302]]. [[december 26.]] |
||
|align="center"|[[1250]]–[[1275]]<br><small>(25 évig) |
|align="center"|[[1250]]–[[1275]]<br><small>(25 évig) |
||
|<small>'''Birger Jarl fia.''' 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: ''Valdemar Birgersson''. |
|<small>'''Birger Jarl fia.''' 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: ''Valdemar Birgersson''. |
||
541. sor: | 541. sor: | ||
|align="center"|'''[31.]''' |
|align="center"|'''[31.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Magnus Ladulas sigill.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Magnus Ladulas sigill.jpg|80px]] |
||
|'''[[III. Magnus svéd király|III. ''Hombárzáró'' Magnus]]'''<br / |
|'''[[III. Magnus svéd király|III. ''Hombárzáró'' Magnus]]'''<br /><small>* [[1245]] körül<br />† [[1290]]. [[december 18.]] |
||
|align="center"|[[1275]]–[[1290]]<br><small>(15 évig) |
|align="center"|[[1275]]–[[1290]]<br><small>(15 évig) |
||
|<small>'''Birger Jarl fia.''' 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: ''Magnus Lådulas''. |
|<small>'''Birger Jarl fia.''' 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: ''Magnus Lådulas''. |
||
547. sor: | 547. sor: | ||
|align="center"|'''[32.]''' |
|align="center"|'''[32.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:BirgerSweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:BirgerSweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[Birger svéd király|Birger]]'''<br / |
|'''[[Birger svéd király|Birger]]'''<br /><small>* [[1280]]<br />† [[1321]]. [[május 31.]] |
||
|align="center"|[[1290]]–[[1318]]<br><small>(28 évig) |
|align="center"|[[1290]]–[[1318]]<br><small>(28 évig) |
||
|<small>'''III. Magnus gyermeke.''' 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban [[Dánia|Dániába]] menekült. Neve svédül: ''Birger Magnusson''. |
|<small>'''III. Magnus gyermeke.''' 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban [[Dánia|Dániába]] menekült. Neve svédül: ''Birger Magnusson''. |
||
555. sor: | 555. sor: | ||
|align="center"|'''[33.]''' |
|align="center"|'''[33.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg|80px]] |
||
|'''[[VII. Magnus norvég király|IV. Magnus]]'''<br / |
|'''[[VII. Magnus norvég király|IV. Magnus]]'''<br /><small>* [[1316]] [[április]]a<br />† [[1374]]. [[december 1.]] |
||
|align="center"|[[1319]]–[[1364]]<br><small>(45 évig) |
|align="center"|[[1319]]–[[1364]]<br><small>(45 évig) |
||
|<small>'''Erik Magnusson norvég herceg fia és V. Haakon norvég király unokája.''' Háromévesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: ''Magnus Eriksson''. |
|<small>'''Erik Magnusson norvég herceg fia és V. Haakon norvég király unokája.''' Háromévesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: ''Magnus Eriksson''. |
||
561. sor: | 561. sor: | ||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|align="center"|[[Fájl:Erik-magnusson.gif|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Erik-magnusson.gif|80px]] |
||
|''[[XII. Erik svéd király|XII. Erik]]''<br / |
|''[[XII. Erik svéd király|XII. Erik]]''<br /><small>* [[1337]]<br />† [[1359]]. [[június 21.]] |
||
|align="center"|''([[1356]]–[[1359]])'' |
|align="center"|''([[1356]]–[[1359]])'' |
||
|<small>'''IV. Magnus fia.''' Kormányzó édesapja oldalán. 1357-ben érte el, hogy IV. Magnus mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el, ám még édesapja előtt elhalt. Neve svédül: ''Erik Magnusson''. |
|<small>'''IV. Magnus fia.''' Kormányzó édesapja oldalán. 1357-ben érte el, hogy IV. Magnus mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el, ám még édesapja előtt elhalt. Neve svédül: ''Erik Magnusson''. |
||
567. sor: | 567. sor: | ||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|align="center"|[[Fájl:Kong Haakon VI Magnusson PI XVII 1.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Kong Haakon VI Magnusson PI XVII 1.jpg|80px]] |
||
|''[[VI. Haakon norvég király|II. Haakon]]''<br / |
|''[[VI. Haakon norvég király|II. Haakon]]''<br /><small>* [[1340]] [[augusztus]]a<br />† [[1380]]. [[május 1.]] |
||
|align="center"|''([[1362]]–[[1364]])'' |
|align="center"|''([[1362]]–[[1364]])'' |
||
|<small>'''IV. Magnus fia.''' Kormányzó édesapja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya. |
|<small>'''IV. Magnus fia.''' Kormányzó édesapja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya. |
||
573. sor: | 573. sor: | ||
|align="center"|'''[34.]''' |
|align="center"|'''[34.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Albert of Mecklenburg.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Albert of Mecklenburg.jpg|80px]] |
||
|'''[[Albert svéd király|Albert]]'''<br / |
|'''[[Albert svéd király|Albert]]'''<br /><small>* [[1338]] körül<br />† [[1412]]. [[március 31.]] |
||
|align="center"|[[1364]]–[[1389]]<br><small>(25 évig) |
|align="center"|[[1364]]–[[1389]]<br><small>(25 évig) |
||
|<small>'''IV. Magnus unokaöccse.''' 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka. ''A Mecklenburgi-ház tagja.'' |
|<small>'''IV. Magnus unokaöccse.''' 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka. ''A Mecklenburgi-ház tagja.'' |
||
579. sor: | 579. sor: | ||
|align="center"|– |
|align="center"|– |
||
|align="center"|[[Fájl:Oluf 2 of Denmark (Kronborg tapestries) cropped.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Oluf 2 of Denmark (Kronborg tapestries) cropped.jpg|80px]] |
||
|''[[IV. Olaf norvég király|IV. Olaf Haakonson]]''<br / |
|''[[IV. Olaf norvég király|IV. Olaf Haakonson]]''<br /><small>* [[1370]] [[december]]e<br />† [[1387]]. [[augusztus 23.]] |
||
|align="center"|''([[1385]]–[[1387]])'' |
|align="center"|''([[1385]]–[[1387]])'' |
||
|<small>'''Margit és II. Haakon fia.''' Albert ellenkirályaként lépett fel. |
|<small>'''Margit és II. Haakon fia.''' Albert ellenkirályaként lépett fel. |
||
596. sor: | 596. sor: | ||
|align="center"|'''[35.]''' |
|align="center"|'''[35.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Roskilde Margrethe1 face.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Roskilde Margrethe1 face.jpg|80px]] |
||
|'''[[I. Margit dán királynő|Margit]]'''<br / |
|'''[[I. Margit dán királynő|Margit]]'''<br /><small>* [[1353]] [[március]]a<br />† [[1412]]. [[október 28.]] |
||
|align="center"|[[1389]]–[[1412]]<br><small>(23 évig) |
|align="center"|[[1389]]–[[1412]]<br><small>(23 évig) |
||
|<small>'''II. Haakon felesége.''' 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három [[Skandinávia|skandináv]] birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe. |
|<small>'''II. Haakon felesége.''' 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három [[Skandinávia|skandináv]] birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe. |
||
602. sor: | 602. sor: | ||
|align="center"|'''[36.]''' |
|align="center"|'''[36.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Eryk I Pomorski Darłowo.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Eryk I Pomorski Darłowo.jpg|80px]] |
||
|'''[[VII. Erik dán király|XIII. ''Pomerániai'' Erik]]'''<br / |
|'''[[VII. Erik dán király|XIII. ''Pomerániai'' Erik]]'''<br /><small>* [[1381]]/[[1382]]<br />† [[1459]]. [[május 3.]] |
||
|align="center"|[[1396]]–[[1439]]<br><small>(43 évig) |
|align="center"|[[1396]]–[[1439]]<br><small>(43 évig) |
||
|<small>'''Margit és Albert unokahúgának a fia.''' 1396-ban hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik [[Malmö]] városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen [[vordingborgi béke]], valamint az [[Engelbrekt Engelbrektsson|Engelbrekt-felkelés]]. 1439-ben mindhárom ország trónjáról letették. |
|<small>'''Margit és Albert unokahúgának a fia.''' 1396-ban hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik [[Malmö]] városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen [[vordingborgi béke]], valamint az [[Engelbrekt Engelbrektsson|Engelbrekt-felkelés]]. 1439-ben mindhárom ország trónjáról letették. |
||
612. sor: | 612. sor: | ||
|align="center"|'''[37.]''' |
|align="center"|'''[37.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Christopher of Bavaria.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Christopher of Bavaria.jpg|80px]] |
||
|'''[[Kristóf svéd király|''Wittelsbach'' Kristóf]]'''<br / |
|'''[[Kristóf svéd király|''Wittelsbach'' Kristóf]]'''<br /><small>* [[1416]]. [[február 16.]]<br />† [[1448]]. [[január 6.]] |
||
|align="center"|[[1441]]–[[1448]]<br><small>(7 évig) |
|align="center"|[[1441]]–[[1448]]<br><small>(7 évig) |
||
|<small>'''XIII. Erik unokaöccse.''' 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot. |
|<small>'''XIII. Erik unokaöccse.''' 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot. |
||
620. sor: | 620. sor: | ||
|align="center"|'''[38.]''' |
|align="center"|'''[38.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Karl Knutsson Bonde.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Karl Knutsson Bonde.jpg|80px]] |
||
|'''[[VIII. Károly svéd király|VIII. Károly]]'''<br / |
|'''[[VIII. Károly svéd király|VIII. Károly]]'''<br /><small>* [[1409]]. [[október 5.]]<br />† [[1470]]. [[május 15.]] |
||
|align="center"|[[1448]]–[[1457]]<br><small>(9 évig) |
|align="center"|[[1448]]–[[1457]]<br><small>(9 évig) |
||
|<small>A korábbi Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó. Kristóf halála után a svéd [[nemesség]] VIII. Károly néven királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és [[Gdańsk|Danzig]] városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként. |
|<small>A korábbi Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó. Kristóf halála után a svéd [[nemesség]] VIII. Károly néven királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és [[Gdańsk|Danzig]] városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként. |
||
628. sor: | 628. sor: | ||
|align="center"|'''[39.]''' |
|align="center"|'''[39.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Medalj över Kristian I, Nordisk familjebok.png|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Medalj över Kristian I, Nordisk familjebok.png|80px]] |
||
|'''[[I. Keresztély dán király|I. Keresztély]]'''<br / |
|'''[[I. Keresztély dán király|I. Keresztély]]'''<br /><small>* [[1426]]. [[február]]ja<br />† [[1481]]. [[május 21.]] |
||
|align="center"|[[1457]]–[[1464]]<br><small>(7 évig) |
|align="center"|[[1457]]–[[1464]]<br><small>(7 évig) |
||
|<small>'''Kristóf feleségének a második férje.''' 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról. |
|<small>'''Kristóf feleségének a második férje.''' 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról. |
||
656. sor: | 656. sor: | ||
|align="center"|'''[40.]''' |
|align="center"|'''[40.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:John(II)DenmarkNorwaySweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:John(II)DenmarkNorwaySweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[János dán király|II. János]]'''<br / |
|'''[[János dán király|II. János]]'''<br /><small>* [[1455]]. [[június 5.]]<br />† [[1513]]. [[február 20.]] |
||
|align="center"|[[1497]]–[[1501]]<br><small>(4 évig) |
|align="center"|[[1497]]–[[1501]]<br><small>(4 évig) |
||
|<small>'''I. Keresztély fia.''' 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után [[Dithmarschen]]nél 1501-ben letették a trónról. |
|<small>'''I. Keresztély fia.''' 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után [[Dithmarschen]]nél 1501-ben letették a trónról. |
||
670. sor: | 670. sor: | ||
|align="center"|'''[41.]''' |
|align="center"|'''[41.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:ChristianIIc.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:ChristianIIc.jpg|80px]] |
||
|'''[[II. Keresztély dán király|II. ''Zsarnok'' Keresztély]]'''<br / |
|'''[[II. Keresztély dán király|II. ''Zsarnok'' Keresztély]]'''<br /><small>* [[1481]]. [[július 1.]]<br />† [[1559]]. [[január 25.]] |
||
|align="center"|[[1520]]–[[1523]]<br><small>(3 évig) |
|align="center"|[[1520]]–[[1523]]<br><small>(3 évig) |
||
|<small>'''II. János fia.''' 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A [[stockholmi vérfürdő]] során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik. |
|<small>'''II. János fia.''' 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A [[stockholmi vérfürdő]] során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik. |
||
687. sor: | 687. sor: | ||
|align="center"|'''[42.]''' |
|align="center"|'''[42.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Gustav Vasa.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Gustav Vasa.jpg|80px]] |
||
|'''[[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]]'''<br / |
|'''[[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]]'''<br /><small>* [[1496]]. [[május 12.]]<br />† [[1560]]. [[szeptember 29.]] |
||
|align="center"|[[1523]]–[[1560]]<br><small>(37 évig) |
|align="center"|[[1523]]–[[1560]]<br><small>(37 évig) |
||
|<small>'''I. Sten kormányzó unokaöccsének a fia.''' 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a [[kalmari unió]]ból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a [[Hanza-szövetség]]-béli tekintélyét, és megindult a [[reformáció]]. A svéd [[egyház]] feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt. |
|<small>'''I. Sten kormányzó unokaöccsének a fia.''' 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a [[kalmari unió]]ból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a [[Hanza-szövetség]]-béli tekintélyét, és megindult a [[reformáció]]. A svéd [[egyház]] feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt. |
||
693. sor: | 693. sor: | ||
|align="center"|'''[43.]''' |
|align="center"|'''[43.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Erik XIV (1533-1577) Domenicus Verwildt.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Erik XIV (1533-1577) Domenicus Verwildt.jpg|80px]] |
||
|'''[[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]]'''<br / |
|'''[[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]]'''<br /><small>* [[1533]]. [[december 13.]]<br />† [[1577]]. [[február 26.]] |
||
|align="center"|[[1560]]–[[1568]]<br><small>(8 évig) |
|align="center"|[[1560]]–[[1568]]<br><small>(8 évig) |
||
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a [[Finnország|finn területek]] uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette. |
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a [[Finnország|finn területek]] uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette. |
||
699. sor: | 699. sor: | ||
|align="center"|'''[44.]''' |
|align="center"|'''[44.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:John III of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:John III of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[III. János svéd király|III. János]]'''<br / |
|'''[[III. János svéd király|III. János]]'''<br /><small>* [[1537]]. [[december 21.]]<br />† [[1592]]. [[november 27.]] |
||
|align="center"|[[1568]]–[[1592]]<br><small>(24 évig) |
|align="center"|[[1568]]–[[1592]]<br><small>(24 évig) |
||
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' Támogatta a [[katolikus egyház]]at, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta. |
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' Támogatta a [[katolikus egyház]]at, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta. |
||
705. sor: | 705. sor: | ||
|align="center"|'''[45.]''' |
|align="center"|'''[45.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Sigismund III Polen MATEO.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Sigismund III Polen MATEO.jpg|80px]] |
||
|'''[[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]]'''<br / |
|'''[[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]]'''<br /><small>* [[1566]]. [[június 20.]]<br />† [[1632]]. [[április 30.]] |
||
|align="center"|[[1592]]–[[1599]]<br><small>(7 évig) |
|align="center"|[[1592]]–[[1599]]<br><small>(7 évig) |
||
|<small>'''III. János fia.''' 1587 után [[Lengyel–litván unió|lengyel és litván király]]. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban. |
|<small>'''III. János fia.''' 1587 után [[Lengyel–litván unió|lengyel és litván király]]. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban. |
||
711. sor: | 711. sor: | ||
|align="center"|'''[46.]''' |
|align="center"|'''[46.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Karl IX.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Karl IX.jpg|80px]] |
||
|'''[[IX. Károly svéd király|IX. Károly]]'''<br / |
|'''[[IX. Károly svéd király|IX. Károly]]'''<br /><small>* [[1550]]. [[október 4.]]<br />† [[1611]]. [[október 30.]] |
||
|align="center"|[[1604]]–[[1611]]<br><small>(7 évig) |
|align="center"|[[1604]]–[[1611]]<br><small>(7 évig) |
||
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett [[Lengyelország]] ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. [[Dánia]] ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette [[Kalmar]] városát. |
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett [[Lengyelország]] ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. [[Dánia]] ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette [[Kalmar]] városát. |
||
717. sor: | 717. sor: | ||
|align="center"|'''[47.]''' |
|align="center"|'''[47.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Gustav II of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Gustav II of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. ''Nagy'' Gusztáv Adolf]]'''<br / |
|'''[[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. ''Nagy'' Gusztáv Adolf]]'''<br /><small>* [[1594]]. [[december 19.]]<br />† [[1632]]. [[november 16.]] |
||
|align="center"|[[1611]]–[[1632]]<br><small>(21 évig) |
|align="center"|[[1611]]–[[1632]]<br><small>(21 évig) |
||
|<small>'''IX. Károly fia.''' Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, [[Oroszország]] és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a [[harmincéves háború]]ba a [[protestantizmus|protestáns]] oldalon, melynek során a [[Német-római Császárság|császári]] csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] esett el. |
|<small>'''IX. Károly fia.''' Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, [[Oroszország]] és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a [[harmincéves háború]]ba a [[protestantizmus|protestáns]] oldalon, melynek során a [[Német-római Császárság|császári]] csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] esett el. |
||
723. sor: | 723. sor: | ||
|align="center"|'''[48.]''' |
|align="center"|'''[48.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Christina of Sweden by Jacob Ferdinand Voet.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Christina of Sweden by Jacob Ferdinand Voet.jpg|80px]] |
||
|'''[[Krisztina svéd királynő|Krisztina]]'''<br / |
|'''[[Krisztina svéd királynő|Krisztina]]'''<br /><small>* [[1626]]. [[december 18.]]<br />† [[1689]]. [[április 19.]] |
||
|align="center"|[[1632]]–[[1654]]<br><small>(22 évig) |
|align="center"|[[1632]]–[[1654]]<br><small>(22 évig) |
||
|<small>'''II. Gusztáv Adolf leánya.''' Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, [[Axel Oxenstierna]] [[kancellár]] felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról. |
|<small>'''II. Gusztáv Adolf leánya.''' Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, [[Axel Oxenstierna]] [[kancellár]] felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról. |
||
740. sor: | 740. sor: | ||
|align="center"|'''[49.]''' |
|align="center"|'''[49.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg|80px]] |
||
|'''[[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]]'''<br / |
|'''[[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]]'''<br /><small>* [[1622]]. [[november 8.]]<br />† [[1660]]. [[február 13.]] |
||
|align="center"|[[1654]]–[[1660]]<br><small>(6 évig) |
|align="center"|[[1654]]–[[1660]]<br><small>(6 évig) |
||
|<small>'''IX. Károly leányági unokája.''' Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a [[Livónia|Lívföldi]] svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését. |
|<small>'''IX. Károly leányági unokája.''' Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a [[Livónia|Lívföldi]] svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését. |
||
746. sor: | 746. sor: | ||
|align="center"|'''[50.]''' |
|align="center"|'''[50.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Charles XI of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Charles XI of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[XI. Károly svéd király|XI. Károly]]'''<br / |
|'''[[XI. Károly svéd király|XI. Károly]]'''<br /><small>* [[1655]]. [[november 24.]]<br />† [[1697]]. [[április 5.]] |
||
|align="center"|[[1660]]–[[1697]]<br><small>(37 évig) |
|align="center"|[[1660]]–[[1697]]<br><small>(37 évig) |
||
|<small>'''X. Károly fia.''' Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a [[Schleswig-Holstein-Gottorf-ház]]ból való [[Hedvig Eleonóra]] gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A [[Franciaország]]gal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd [[Baltikum|balti]] flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak. |
|<small>'''X. Károly fia.''' Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a [[Schleswig-Holstein-Gottorf-ház]]ból való [[Hedvig Eleonóra]] gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A [[Franciaország]]gal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd [[Baltikum|balti]] flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak. |
||
752. sor: | 752. sor: | ||
|align="center"|'''[51.]''' |
|align="center"|'''[51.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Karl XII 1697.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Karl XII 1697.jpg|80px]] |
||
|'''[[XII. Károly svéd király|XII. Károly]]'''<br / |
|'''[[XII. Károly svéd király|XII. Károly]]'''<br /><small>* [[1682]]. [[június 17.]]<br />† [[1718]]. [[november 30.]] |
||
|align="center"|[[1697]]–[[1718]]<br><small>(21 évig) |
|align="center"|[[1697]]–[[1718]]<br><small>(21 évig) |
||
|<small>'''XI. Károly fia.''' Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, [[Szászország]] és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a [[nagy északi háború]] kezdetén. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi veszteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg [[Halden]]/[[Frederikshald]] ostroma során. |
|<small>'''XI. Károly fia.''' Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, [[Szászország]] és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a [[nagy északi háború]] kezdetén. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi veszteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg [[Halden]]/[[Frederikshald]] ostroma során. |
||
758. sor: | 758. sor: | ||
|align="center"|'''[52.]''' |
|align="center"|'''[52.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Ulrika Eleonora.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Ulrika Eleonora.jpg|80px]] |
||
|'''[[Ulrika Eleonóra svéd királynő|Ulrika Eleonóra]]'''<br / |
|'''[[Ulrika Eleonóra svéd királynő|Ulrika Eleonóra]]'''<br /><small>* [[1688]]. [[február 23.]]<br />† [[1741]]. [[november 24.]] |
||
|align="center"|[[1718]]–[[1720]]<br><small>(2 évig) |
|align="center"|[[1718]]–[[1720]]<br><small>(2 évig) |
||
|<small>'''XI. Károly leánya''', gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára. |
|<small>'''XI. Károly leánya''', gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára. |
||
764. sor: | 764. sor: | ||
|align="center"|'''[53.]''' |
|align="center"|'''[53.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Fredrik I, king of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Fredrik I, king of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[I. Frigyes svéd király|I. ''Hesseni'' Frigyes]]'''<br / |
|'''[[I. Frigyes svéd király|I. ''Hesseni'' Frigyes]]'''<br /><small>* [[1676]]. [[május 8.]]<br />† [[1751]]. [[április 5.]] |
||
|align="center"|[[1720]]–[[1751]]<br><small>(31 évig) |
|align="center"|[[1720]]–[[1751]]<br><small>(31 évig) |
||
|<small>'''Ulrika Eleonóra ''(Ulrike Eleonore)'' férje.''' Uralkodásához fűződik a [[nagy északi háború]] 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett. Nem Wittelsbach, hanem a Hessen-Kasseli-ház tagja. |
|<small>'''Ulrika Eleonóra ''(Ulrike Eleonore)'' férje.''' Uralkodásához fűződik a [[nagy északi háború]] 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett. Nem Wittelsbach, hanem a Hessen-Kasseli-ház tagja. |
||
781. sor: | 781. sor: | ||
|align="center"|'''[54.]''' |
|align="center"|'''[54.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Adolf Fredrik of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Adolf Fredrik of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[Adolf Frigyes svéd király|Adolf Frigyes]]'''<br / |
|'''[[Adolf Frigyes svéd király|Adolf Frigyes]]'''<br /><small>* [[1710]]. [[május 14.]]<br />† [[1771]]. [[február 12.]] |
||
|align="center"|[[1751]]–[[1771]]<br><small>(20 évig) |
|align="center"|[[1751]]–[[1771]]<br><small>(20 évig) |
||
|<small>'''X. Károly unokaöccsének az unokája.''' Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára. |
|<small>'''X. Károly unokaöccsének az unokája.''' Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára. |
||
787. sor: | 787. sor: | ||
|align="center"|'''[55.]''' |
|align="center"|'''[55.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Gustav III Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Gustav III Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[III. Gusztáv svéd király|III. Gusztáv]]'''<br / |
|'''[[III. Gusztáv svéd király|III. Gusztáv]]'''<br /><small>* [[1746]]. [[január 24.]]<br />† [[1792]]. [[március 29.]] |
||
|align="center"|[[1771]]–[[1792]]<br><small>(21 évig) |
|align="center"|[[1771]]–[[1792]]<br><small>(21 évig) |
||
|<small>'''Adolf Frigyes fia.''' 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új [[alkotmány]]t vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg. |
|<small>'''Adolf Frigyes fia.''' 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új [[alkotmány]]t vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg. |
||
793. sor: | 793. sor: | ||
|align="center"|'''[56.]''' |
|align="center"|'''[56.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Per Krafft d.ä., Gustav IV Adolf, 1778-1837, konung av Sverige.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Per Krafft d.ä., Gustav IV Adolf, 1778-1837, konung av Sverige.jpg|80px]] |
||
|'''[[IV. Gusztáv svéd király|IV. Gusztáv]]'''<br / |
|'''[[IV. Gusztáv svéd király|IV. Gusztáv]]'''<br /><small>* [[1778]]. [[november 1.]]<br />† [[1837]]. [[február 7.]] |
||
|align="center"|[[1792]]–[[1809]]<br><small>(17 évig) |
|align="center"|[[1792]]–[[1809]]<br><small>(17 évig) |
||
|<small>'''III. Gusztáv gyermeke.''' 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról. |
|<small>'''III. Gusztáv gyermeke.''' 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról. |
||
799. sor: | 799. sor: | ||
|align="center"|'''[57.]''' |
|align="center"|'''[57.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Charles XIII of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Charles XIII of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[XIII. Károly svéd király|XIII. Károly]]'''<br / |
|'''[[XIII. Károly svéd király|XIII. Károly]]'''<br /><small>* [[1748]]. [[október 7.]]<br />† [[1818]]. [[február 5.]] |
||
|align="center"|[[1809]]–[[1818]]<br><small>(9 évig) |
|align="center"|[[1809]]–[[1818]]<br><small>(9 évig) |
||
|<small>'''Adolf Frigyes gyermeke.''' 1809-ben letett unokaöccse trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] veresége után le kellett mondania. |
|<small>'''Adolf Frigyes gyermeke.''' 1809-ben letett unokaöccse trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] veresége után le kellett mondania. |
||
816. sor: | 816. sor: | ||
|align="center"|'''[58.]''' |
|align="center"|'''[58.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Jean Baptiste Bernadotte.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Jean Baptiste Bernadotte.jpg|80px]] |
||
|'''[[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]]'''<br / |
|'''[[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]]'''<br /><small>* [[1763]]. [[január 26.]]<br />† [[1844]]. [[március 8.]] |
||
|align="center"|[[1818]]–[[1844]]<br><small>(26 évig) |
|align="center"|[[1818]]–[[1844]]<br><small>(26 évig) |
||
|<small>[[Franciaország]] marsallja, '''XIII. Károly örökbefogadott gyermeke.''' Svédország és Norvégia királya. 1810 után a [[trónörökös]]i cím ''(kronprins)'' viselője. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át. |
|<small>[[Franciaország]] marsallja, '''XIII. Károly örökbefogadott gyermeke.''' Svédország és Norvégia királya. 1810 után a [[trónörökös]]i cím ''(kronprins)'' viselője. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át. |
||
822. sor: | 822. sor: | ||
|align="center"|'''[59.]''' |
|align="center"|'''[59.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:OskarI.-Schweden-Norwegen.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:OskarI.-Schweden-Norwegen.jpg|80px]] |
||
|'''[[I. Oszkár svéd király|I. Oszkár]]'''<br / |
|'''[[I. Oszkár svéd király|I. Oszkár]]'''<br /><small>* [[1799]]. [[július 4.]]<br />† [[1859]]. [[július 8.]] |
||
|align="center"|[[1844]]–[[1859]]<br><small>(15 évig) |
|align="center"|[[1844]]–[[1859]]<br><small>(15 évig) |
||
|<small>'''XIV. Károly János fia''', Svédország és Norvégia királya. Számos [[Liberalizmus|liberális]] reformot vezetett be. Politikája [[Oroszország|orosz-ellenes]] volt. |
|<small>'''XIV. Károly János fia''', Svédország és Norvégia királya. Számos [[Liberalizmus|liberális]] reformot vezetett be. Politikája [[Oroszország|orosz-ellenes]] volt. |
||
828. sor: | 828. sor: | ||
|align="center"|'''[60.]''' |
|align="center"|'''[60.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Karl XV 1865 fotograferad av Mathias Hansen.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Karl XV 1865 fotograferad av Mathias Hansen.jpg|80px]] |
||
|'''[[XV. Károly svéd király|XV. Károly]]'''<br / |
|'''[[XV. Károly svéd király|XV. Károly]]'''<br /><small>* [[1826]]. [[május 3.]]<br />† [[1872]]. [[szeptember 18.]] |
||
|align="center"|[[1859]]–[[1872]]<br><small>(13 évig) |
|align="center"|[[1859]]–[[1872]]<br><small>(13 évig) |
||
|<small>'''I. Oszkár fia.''' 1866-ban egy [[alkotmány]]os reformmal [[kétkamarás parlament]]et vezettek be Svédországban. |
|<small>'''I. Oszkár fia.''' 1866-ban egy [[alkotmány]]os reformmal [[kétkamarás parlament]]et vezettek be Svédországban. |
||
834. sor: | 834. sor: | ||
|align="center"|'''[61.]''' |
|align="center"|'''[61.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Oscar II of Sweden.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Oscar II of Sweden.jpg|80px]] |
||
|'''[[II. Oszkár svéd király|II. Oszkár]]'''<br / |
|'''[[II. Oszkár svéd király|II. Oszkár]]'''<br /><small>* [[1829]]. [[január 21.]]<br />† [[1907]]. [[december 8.]] |
||
|align="center"|[[1872]]–[[1907]]<br><small>(35 évig) |
|align="center"|[[1872]]–[[1907]]<br><small>(35 évig) |
||
|<small>'''I. Oszkár fia''', Svédország és [[Norvégia]] királya. [[Németország|Németbarát]] politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a [[perszonálunió]] felbomlását Svédországgal. |
|<small>'''I. Oszkár fia''', Svédország és [[Norvégia]] királya. [[Németország|Németbarát]] politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a [[perszonálunió]] felbomlását Svédországgal. |
||
840. sor: | 840. sor: | ||
|align="center"|'''[62.]''' |
|align="center"|'''[62.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Gustav5.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Gustav5.jpg|80px]] |
||
|'''[[V. Gusztáv svéd király|V. Gusztáv]]'''<br / |
|'''[[V. Gusztáv svéd király|V. Gusztáv]]'''<br /><small>* [[1858]]. [[június 16.]]<br />† [[1950]]. [[október 29.]] |
||
|align="center"|[[1907]]–[[1950]]<br><small>(43 évig) |
|align="center"|[[1907]]–[[1950]]<br><small>(43 évig) |
||
|<small>'''II. Oszkár fia.''' A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az [[első világháború]] után Svédország [[Monarchia#Alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiává]] alakult. |
|<small>'''II. Oszkár fia.''' A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az [[első világháború]] után Svédország [[Monarchia#Alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiává]] alakult. |
||
846. sor: | 846. sor: | ||
|align="center"|'''[63.]''' |
|align="center"|'''[63.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Gustaf VI Adolf av Sverige som kronprins.jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Gustaf VI Adolf av Sverige som kronprins.jpg|80px]] |
||
|'''[[VI. Gusztáv Adolf svéd király|VI. Gusztáv Adolf]]'''<br / |
|'''[[VI. Gusztáv Adolf svéd király|VI. Gusztáv Adolf]]'''<br /><small>* [[1882]]. [[november 11.]]<br />† [[1973]]. [[szeptember 15.]] |
||
|align="center"|[[1950]]–[[1973]]<br><small>(23 évig) |
|align="center"|[[1950]]–[[1973]]<br><small>(23 évig) |
||
|<small>'''V. Gusztáv fia.''' Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot [[Monarchia#Parlamentáris monarchia|parlamentáris monarchiává]] alakította. |
|<small>'''V. Gusztáv fia.''' Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot [[Monarchia#Parlamentáris monarchia|parlamentáris monarchiává]] alakította. |
||
852. sor: | 852. sor: | ||
|align="center"|'''[64.]''' |
|align="center"|'''[64.]''' |
||
|align="center"|[[Fájl:Carlos Gustavo da Suécia (meio corpo).jpg|80px]] |
|align="center"|[[Fájl:Carlos Gustavo da Suécia (meio corpo).jpg|80px]] |
||
|'''[[XVI. Károly Gusztáv svéd király|XVI. Károly Gusztáv]]'''<br / |
|'''[[XVI. Károly Gusztáv svéd király|XVI. Károly Gusztáv]]'''<br /><small>* [[1946]]. [[április 30.]] |
||
|align="center"|[[1973]]–napjaink<br><small>({{hány éve|1973}} évig) |
|align="center"|[[1973]]–napjaink<br><small>({{hány éve|1973}} évig) |
||
|<small>'''VI. Gusztáv Adolf unokája.''' A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, [[Viktória svéd királyi hercegnő|Viktória]] követi majd a trónon. |
|<small>'''VI. Gusztáv Adolf unokája.''' A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, [[Viktória svéd királyi hercegnő|Viktória]] követi majd a trónon. |
A lap 2018. augusztus 14., 15:49-kori változata
Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza. Az ország királyai, királynői, régensei és alkirályai a kalmari unió időszakában is fel vannak sorolva.
A történészek leggyakrabban az Yngling-ház uralkodóival nyitják a svéd uralkodók sorát. Az Yngling-ház kapcsán valójában a legelső uralkodók esetében nem igazolt kétséget kizáróan, hogy ők az Yngling családhoz tartoznának, azért gyakori az Uppsala-ház vagy a Munsö-ház elnevezés is ezekre az uralkodókra.
Korai uralkodók
Mitológiai uralkodók (I. e. 1. század – 695)
Az alábbi uralkodók léte és uralkodása nem tisztázott. Forrásokat csak a mondavilágból meríthetünk róluk, a történészek körében sok a vitatéma velük kapcsolatban.
A családfájukat lásd: [1]
GYLFI | Gylfe, Gylvi, Gylve | ||
ODIN | Óðinn, Wotan, Wōden | [1] | |
I. YNGVY | Yngvin, Ingwine, Inguin, Ing | Odin fia. | |
NJORD | Gazdag~, Njörðr, Niordr | Valószínűleg I. Yngvi fia.. | |
FREYR | Frey | Njord fia. | |
YNGVI-FREYR | - | Freyr fia, de lehet hogy Njorddé. | |
FJÖLNIR | Fjölner, Fjolner, Fjolne | Yngvi-Frey fia.[2] | |
SVEIGDER | Sveigðir, Sveigthir, Svegdi, Swegde | Fjölnir fia.[3] | |
VANLANDI | Vanlande, Vanlade | Sveigder fia.[4] | |
VISBURR | Visbur | Vanlandi fia. | |
DOMALDE | Dómaldi, Dómaldr | Visburr fia.[5] | |
DOMARR | Domar | Domalde fia.[6] | |
DYGGVI | Dyggve | Domarr fia.[7] | |
DAG | Dagr Spaka | Dyggvi fia. | |
AGNE | Agni Skjálfarbondi, Hogne | Dag fia.[8] | |
ALREKR | Alrek, Alrik | Agne fiai.[9] | |
I. ERIK | Eiríkr | ||
II. YNGVI | Yngve, Yngui | Alrekr fiai.[10] | |
ALF | - | ||
HUGLEIK | Ochilaik, Hygelach | Alf fia. | |
HAKE | Haki, Haco | ||
JÖRUNDR | Jorund | II. Yngvi fia. | |
ANE | Öreg~, ~Gamli, Aun, Auchun, On, Edwin, Audhun | Jörundr fia.[11] | |
HALFDAN | Healfdene, Haldan | ||
ANE (másodszor) | |||
ALE | Erős~, Áli | III. Fridleif (†348) dán király fia. | |
ANE (harmadszor) | |||
EGIL | Ongenþio, Angantyr, Eigil | Ane fia.[12] | |
OTTAR | Varjú~, Ohthere, Ottar Vendelkråka, Ohþere | Egil fia. | |
EADGILS | Aðils, Athisl, Adillus | Ottar fia. | |
I. EYSTEIN | Östen | Eadgils fia. | |
SÖLVE | - | ||
YNGVAARR | ~Harra, Yngvar, Ingvar | I. Eystein fia. | |
I. ANUND | Kenyeres~, Braut-Önundr | Yngvaarr fia.[13] | |
INGJALD | Irgalmatlan~, ~Illrade, Ingjaldr hinn illráði | I. Anund fia.[14] | |
OLAF | Favágó~, ~Tratalja, Olav | Ingjald fia.[15] | |
IVAR | ~Vidfamne, Ívarr inn víðfaðmi |
Mondabeli uralkodók (695–975)
Az alábbi uralkodók már létezhettek, de személyük nehezen rekonstruálható
Harald (* 655) | ~Hildetand, Haraldr Hilditönn | Ivar leányági unokája. Dán király is.[16] | |
Sigurd (* 710) | ~Ring, Sigurðr hringr | Ivar dédunokája, I. Anund unokája. Dán király is. | |
Ragnar | ~Lodbrok, Ragnarr Loðbrók | I. Sigurd unokája. Dánia királya is. | |
II. Eystein | Östen Illråda, ~inn illráði, ~Beli, ~a beteg király | Ragnar fia. | |
I. Björn (* 777) | ~Ragnarsson Járnsíða (Järnsida), Vasderekú~ | Ragnar fia. | |
II. Erik (* 795) | ~Björnsson | I. Björn fia. | |
Refil (* 796) | ~Björnsson | I. Björn fia. | |
III. Erik (* 814) | ~Refilsson | Refil fia. | |
II. Björn | ~Eriksson på Håga | II. Erik fia. | |
II. Anund (* 832) | ~Eriksson | II. Erik fia. | |
I. Olaf | ~Björnsson | II. Björn fia. | |
IV. Erik (* 849) | ~Anundsson | II. Anund fia. | |
Hring | - | Talán IV. Erik testvére(?). | |
V. Erik | ~Hringsson | Hring fia. | |
I. Emund | ~Eriksson | IV. Erik fia. | |
III. Björn (* 867) | ~Eriksson, Öreg~ | IV. Erik fia. | |
II. Emund | ~Emundsson | I. Emund fia. | |
II. Olaf | ~Björnsson | III. Björn fia. |
Az Yngling-ház történelmi uralkodói (970–1061)
[1.] | VI. Győztes Erik * 932 előtt † 994 |
970 k. – 994 (kb. 25 évig) |
II. Olaf testvére. A svea nép királya, 992/93 körül dán király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész középkori Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: Erik VI Segersäll. | |
[2.] | III. Kincses Olaf * 980 körül † 1021/1022 tele |
994–1021/1022 (27–28 évig) |
VI. Erik fia. Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd püspökséget. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: Olof III Skötkonung. | |
[3.] | III. Anund Jakab * 1008. július 25. † 1050 |
1021/1022–1053 (31–32 évig) |
III. Olaf fia. Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és Anglia ellen. | |
[4.] | – | III. Öreg Emund * 1007 † 1061 |
1053–1061 (8 évig) |
III. Olaf törvényen kívüli fia. Halálával kihalt az Yngling-dinasztia. |
A Stenkil-ház uralkodói (1061–1130)
[5.] | – | Stenkil * 1028 körül † 1066 |
1061–1066 (5 évig) |
III. Edmund veje. |
[6.] | – | VII. Erik † 1067 |
1066–1067 (1 évig) |
Stenkil fia. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: Erik VII Stenkilsson. |
[7.] | – | VIII. Pogány Erik † 1067 |
1066–1067 (1 évig) |
Neve svédül: Erik VIII Hedningen. |
[8.] | – | Halsten † 1084? |
1067–1070 (3 évig) |
Stenkil fia, aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: Halsten Stenkilsson. |
[9.] | – | IV. Orosz Anund | 1070–1075 (5 évig) |
Anund a Kijevi Rusz területéről származott. Egyes elképzelések szerint személye azonos I. Inge személyével. A pogányság elutasítása miatt letették a trónról. |
[10.] | – | I. Rőt Haakon * 1040 körül † 1079 |
1070–1079 (4 évig) |
Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke. Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek. |
[11.] | – | I. Idősebb Inge † 1112 |
1079–1084 (5 évig) |
Stenkil fia, hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt. |
[12.] | – | Áldozó Svend * 1050 körül † 1087 |
1084–1087 (3 évig) |
I. Haakon fia, vagy sógora. I. Inge ölte meg. Svéd neve: Blot-Sven |
[13.] | – | (IX.) Erik, a jó arató † 1088 |
1087–1088 (1 évig) |
Svend fia, az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: Erik Årsäll. |
[11.] | – | I. Idősebb Inge (másodszor) | 1087–1112 (25 évig) |
1087-ben Inge, akit Västergötland tartományban még mindig királyként ismerték el, megtámadta, és lerombolta a pogány Uppsalát. Svend király fiának, Eriknek halála után magához ragadta a hatalmat, mellyel a kereszténység végleg utat tört Svédországban. 1101-ben Inge hosszútávú békét kötött Norvégiával és Dániával. |
[14.] | – | Fülöp † 1118 |
1112–1118 (6 évig) |
Halsten fia. Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: Filip Halstensson. |
[15.] | – | II. Ifjabb Inge † 1125 |
1112–1125 (13 évig) |
Halsten fia. Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre. |
[16.] | – | Kurtafejű Ragnvald † 1126 |
1125–1126 (1 évig) |
Feltehetőleg I. Inge fia. A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: Ragnvald Ingesson Knaphövde. |
[17.] | – | I. Erős Magnus * 1107 † 1134. június 4. |
1125–1130 (5 évig) |
Dánia hercege és I. Inge unokája. Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: Magnus I Nilsson den Stärke. |
A Sverker- és az Erik-ház uralkodóinak trónharca (1130–1250)
[18.] | I. Botlábú Sverker, vagy Idősebb Sverker † 1156. december 25. |
1130–1156 (26 évig) |
A Sverker-ház alapítója. VIII. Erik dédunokája. Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: Sverker I den äldre vagy Sverker I Klumpfot. | |
[19.] | IX. Szent Erik * 1120 körül † 1160. május 18. |
1156–1160 (4 évig) |
Az Erik-ház alapítója. Svend leányági unokája. 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és keresztes hadjáratot vezetett Finnország ellen. Neve svédül: Erik IX Jedvardsson den Helige. | |
[20.] | – | II. Magnus * 1130 körül † 1161 |
1160–1161 (1 évig) |
Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája. VII. Károly ölte meg. Neve svédül: Magnus II Henriksson. |
[21.] | VII. Károly * 1130 körül † 1167. április 12. |
1161–1167 (6 évig) |
Sverker-házi uralkodó. Sverker fia. 1155-től Götaland, majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában Wisingsö mellett 1167-ben. Neve svédül: Karl VII Sverkersson. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.) | |
[22.] | – | Kol † 1173 ? |
1167–1173 (6 évig) |
Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: Kol Jonsson. |
[23.] | – | Boleszláv † 1173 ? |
1167–1173 (6 évig) |
Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse. Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. |
[24.] | I. Knut * 1145 körül † 1196. április 8. |
1167–1196 (29 évig) |
Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia. A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik Stockholm egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az észtek elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a kalmari kastélyt is. Neve svédül: Knut I Eriksson. | |
[25.] | – | II. Ifjabb Sverker * 1164 † 1210. július 17. |
1196–1208 (12 évig) |
Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia. Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: Sverker II Karlsson den Yngre. |
[26.] | X. Erik * 1180 † 1216. április 10. |
1208–1216 (8 évig) |
Erik-házi uralkodó, I. Knut fia. Norvég támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: Erik X Knutsson. | |
[27.] | – | I. Gyermek János * 1201 † 1222. március 10. |
1216–1222 (6 évig) |
Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia. X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett Észtországban. Neve svédül: Johan I Sverkersson den Unge. |
[28.] | XI. Selypítő Erik, vagy Sánta Erik * 1216 (április 10. után) † 1250. február 2. |
1222–1229 (7 évig) |
Erik-házi uralkodó. X. Erik fia, akit hatévesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: Erik Eriksson. | |
[29.] | II. Magas Knut † 1234 |
1229–1234 (5 évig) |
Erik-házi uralkodó. IX. Erik dédunokája. Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: Knut II den Länge. | |
[28.] | XI. Selypítő Erik (másodszor) | 1234–1250 (16 évig) |
II. Knut halála után Erik visszatért a svéd trónra |
A Folkung-ház uralkodói (1250–1389)
– | Birger Jarl * 1210 körül † 1266. október 12. |
(1248–1266) | XI. Erik sógora. Nem volt király. Az ő idejére fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a balti-tengeri kereskedelmet. | |
[30.] | Valdemár * 1243 † 1302. december 26. |
1250–1275 (25 évig) |
Birger Jarl fia. 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: Valdemar Birgersson. | |
[31.] | III. Hombárzáró Magnus * 1245 körül † 1290. december 18. |
1275–1290 (15 évig) |
Birger Jarl fia. 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: Magnus Lådulas. | |
[32.] | Birger * 1280 † 1321. május 31. |
1290–1318 (28 évig) |
III. Magnus gyermeke. 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban Dániába menekült. Neve svédül: Birger Magnusson. | |
1318–1319: Mats Kettilmundsson birodalmi kormányzó | ||||
[33.] | IV. Magnus * 1316 áprilisa † 1374. december 1. |
1319–1364 (45 évig) |
Erik Magnusson norvég herceg fia és V. Haakon norvég király unokája. Háromévesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: Magnus Eriksson. | |
– | XII. Erik * 1337 † 1359. június 21. |
(1356–1359) | IV. Magnus fia. Kormányzó édesapja oldalán. 1357-ben érte el, hogy IV. Magnus mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el, ám még édesapja előtt elhalt. Neve svédül: Erik Magnusson. | |
– | II. Haakon * 1340 augusztusa † 1380. május 1. |
(1362–1364) | IV. Magnus fia. Kormányzó édesapja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya. | |
[34.] | Albert * 1338 körül † 1412. március 31. |
1364–1389 (25 évig) |
IV. Magnus unokaöccse. 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka. A Mecklenburgi-ház tagja. | |
– | IV. Olaf Haakonson * 1370 decembere † 1387. augusztus 23. |
(1385–1387) | Margit és II. Haakon fia. Albert ellenkirályaként lépett fel. |
A Kalmari unió vegyesházi uralkodói (1389–1523)
[35.] | Margit * 1353 márciusa † 1412. október 28. |
1389–1412 (23 évig) |
II. Haakon felesége. 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három skandináv birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe. | |
[36.] | XIII. Pomerániai Erik * 1381/1382 † 1459. május 3. |
1396–1439 (43 évig) |
Margit és Albert unokahúgának a fia. 1396-ban hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik Malmö városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen vordingborgi béke, valamint az Engelbrekt-felkelés. 1439-ben mindhárom ország trónjáról letették. | |
1435–1436: Engelbrekt Engelbrektsson birodalmi alkirály (Engelbrekt vezette 1434 után a róla elnevezett felkelést. 1435-ben teljes Svédország a felügyelete alatt állt, melyre birodalmi fővé (alkirály) nevezték ki. 1436-ban megölték.) | ||||
1438–1440: Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó | ||||
[37.] | Wittelsbach Kristóf * 1416. február 16. † 1448. január 6. |
1441–1448 (7 évig) |
XIII. Erik unokaöccse. 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot. | |
1448: Bengt Jönsson Oxenstierna és Nils Jönsson Oxenstierna birodalmi kormányzók | ||||
[38.] | VIII. Károly * 1409. október 5. † 1470. május 15. |
1448–1457 (9 évig) |
A korábbi Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó. Kristóf halála után a svéd nemesség VIII. Károly néven királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és Danzig városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként. | |
1457: Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott birodalmi kormányzók | ||||
[39.] | I. Keresztély * 1426. februárja † 1481. május 21. |
1457–1464 (7 évig) |
Kristóf feleségének a második férje. 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról. | |
1464: Kettil Karlsson Vasa birodalmi kormányzó | ||||
[38.] | VIII. Károly (másodszor) | 1464–1465 (1 évig) |
1464-ben Károly másodszor is visszatért a királyi trónra, azonban fél év után Finnországba űzték. | |
1465: Kettil Karlsson Vasa birodalmi kormányzó | ||||
1465–1466: Jöns Bengtsson Oxenstierna birodalmi kormányzó | ||||
1466–1467: Erik Axelsson Tott birodalmi kormányzó | ||||
[38.] | VIII. Károly (harmadszor) | 1467–1470 (3 évig) |
1467-ben Károly harmadszor is visszatért a svéd trónra. Király maradt haláláig. | |
1470–1497: I. Öreg Sten Sture birodalmi kormányzó | ||||
[40.] | II. János * 1455. június 5. † 1513. február 20. |
1497–1501 (4 évig) |
I. Keresztély fia. 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után Dithmarschennél 1501-ben letették a trónról. | |
1501–1503: I. Öreg Sten Sture birodalmi kormányzó | ||||
1504–1512: Svante Nilsson birodalmi kormányzó | ||||
1512: Erik Trolle birodalmi kormányzó | ||||
1512–1520: II. Ifjabb Sten Sture birodalmi kormányzó | ||||
[41.] | II. Zsarnok Keresztély * 1481. július 1. † 1559. január 25. |
1520–1523 (3 évig) |
II. János fia. 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A stockholmi vérfürdő során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik. |
A Vasa-ház uralkodói (1523–1654)
[42.] | I. Gusztáv * 1496. május 12. † 1560. szeptember 29. |
1523–1560 (37 évig) |
I. Sten kormányzó unokaöccsének a fia. 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a kalmari unióból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a Hanza-szövetség-béli tekintélyét, és megindult a reformáció. A svéd egyház feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt. | |
[43.] | XIV. Erik * 1533. december 13. † 1577. február 26. |
1560–1568 (8 évig) |
I. Gusztáv fia. Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a finn területek uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette. | |
[44.] | III. János * 1537. december 21. † 1592. november 27. |
1568–1592 (24 évig) |
I. Gusztáv fia. Támogatta a katolikus egyházat, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta. | |
[45.] | Zsigmond * 1566. június 20. † 1632. április 30. |
1592–1599 (7 évig) |
III. János fia. 1587 után lengyel és litván király. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban. | |
[46.] | IX. Károly * 1550. október 4. † 1611. október 30. |
1604–1611 (7 évig) |
I. Gusztáv fia. 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett Lengyelország ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. Dánia ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette Kalmar városát. | |
[47.] | II. Nagy Gusztáv Adolf * 1594. december 19. † 1632. november 16. |
1611–1632 (21 évig) |
IX. Károly fia. Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, Oroszország és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a harmincéves háborúba a protestáns oldalon, melynek során a császári csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a lützeni csatában esett el. | |
[48.] | Krisztina * 1626. december 18. † 1689. április 19. |
1632–1654 (22 évig) |
II. Gusztáv Adolf leánya. Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, Axel Oxenstierna kancellár felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról. |
A Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-ház (Wittelsbachok) uralkodói (1654–1751)
[49.] | X. Károly Gusztáv * 1622. november 8. † 1660. február 13. |
1654–1660 (6 évig) |
IX. Károly leányági unokája. Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a Lívföldi svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését. | |
[50.] | XI. Károly * 1655. november 24. † 1697. április 5. |
1660–1697 (37 évig) |
X. Károly fia. Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a Schleswig-Holstein-Gottorf-házból való Hedvig Eleonóra gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A Franciaországgal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd balti flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak. | |
[51.] | XII. Károly * 1682. június 17. † 1718. november 30. |
1697–1718 (21 évig) |
XI. Károly fia. Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, Szászország és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a nagy északi háború kezdetén. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi veszteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg Halden/Frederikshald ostroma során. | |
[52.] | Ulrika Eleonóra * 1688. február 23. † 1741. november 24. |
1718–1720 (2 évig) |
XI. Károly leánya, gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára. | |
[53.] | I. Hesseni Frigyes * 1676. május 8. † 1751. április 5. |
1720–1751 (31 évig) |
Ulrika Eleonóra (Ulrike Eleonore) férje. Uralkodásához fűződik a nagy északi háború 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett. Nem Wittelsbach, hanem a Hessen-Kasseli-ház tagja. |
A Holstein-Gottorp-ház uralkodói (1751–1818)
[54.] | Adolf Frigyes * 1710. május 14. † 1771. február 12. |
1751–1771 (20 évig) |
X. Károly unokaöccsének az unokája. Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára. | |
[55.] | III. Gusztáv * 1746. január 24. † 1792. március 29. |
1771–1792 (21 évig) |
Adolf Frigyes fia. 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új alkotmányt vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg. | |
[56.] | IV. Gusztáv * 1778. november 1. † 1837. február 7. |
1792–1809 (17 évig) |
III. Gusztáv gyermeke. 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról. | |
[57.] | XIII. Károly * 1748. október 7. † 1818. február 5. |
1809–1818 (9 évig) |
Adolf Frigyes gyermeke. 1809-ben letett unokaöccse trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának Napóleon veresége után le kellett mondania. |
A Bernadotte-ház uralkodói (1818–napjaink)
[58.] | XIV. Károly János * 1763. január 26. † 1844. március 8. |
1818–1844 (26 évig) |
Franciaország marsallja, XIII. Károly örökbefogadott gyermeke. Svédország és Norvégia királya. 1810 után a trónörökösi cím (kronprins) viselője. Napóleon császár ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át. | |
[59.] | I. Oszkár * 1799. július 4. † 1859. július 8. |
1844–1859 (15 évig) |
XIV. Károly János fia, Svédország és Norvégia királya. Számos liberális reformot vezetett be. Politikája orosz-ellenes volt. | |
[60.] | XV. Károly * 1826. május 3. † 1872. szeptember 18. |
1859–1872 (13 évig) |
I. Oszkár fia. 1866-ban egy alkotmányos reformmal kétkamarás parlamentet vezettek be Svédországban. | |
[61.] | II. Oszkár * 1829. január 21. † 1907. december 8. |
1872–1907 (35 évig) |
I. Oszkár fia, Svédország és Norvégia királya. Németbarát politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a perszonálunió felbomlását Svédországgal. | |
[62.] | V. Gusztáv * 1858. június 16. † 1950. október 29. |
1907–1950 (43 évig) |
II. Oszkár fia. A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az első világháború után Svédország alkotmányos monarchiává alakult. | |
[63.] | VI. Gusztáv Adolf * 1882. november 11. † 1973. szeptember 15. |
1950–1973 (23 évig) |
V. Gusztáv fia. Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot parlamentáris monarchiává alakította. | |
[64.] | XVI. Károly Gusztáv * 1946. április 30. |
1973–napjaink (51 évig) |
VI. Gusztáv Adolf unokája. A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, Viktória követi majd a trónon. |
Jegyzetek
- ↑ A hagyomány szerint a svéd adóügy uralkodása alatt született meg: Svitjodban mindenki egy ércpénzt fizetett neki ("orradó"), cserébe békét kellett tartania országában, és gondoskodnia kellett arról, hogy a szántók jó termést hozzanak. Halála után istenné avatták. (a GERMÁNOK FŐISTENE)
- ↑ A hagyomány szerint egy karácsonyi lakomán lerészegedett, és egy méhsörös kádba fulladt.
- ↑ A hagyomány szerint egyik országjárása alatt egy törpe bevarázsolta egy kőrakásba, ami agyonnyomta őt.
- ↑ A hagyomány szerint álmában egy lidérc fojtotta meg.
- ↑ A hagyomány szerint egy, az országát sújtó hosszú szárazság miatt elmaradt a termés, mire alattvalói feláldozták Ceres istennek.
- ↑ A hagyomány szerint elhagyta a feleségét, ezért Huld jósnő - a királyné ösztönzésére olyannyira megbabonázta, hogy belehalt.
- ↑ A hagyomány szerint természetes halállal halt meg.
- ↑ A hagyomány szerint egy Skjalf nevű finn királylányt vett feleségül, aki felakasztotta őt egy aranyláncra.
- ↑ A hagyomány szerint egyik összetűzésük folyamán lovuk kantárával fojtották meg egymást.
- ↑ Az évkönyvek mindössze annyit írtak róluk, hogy megölték egymást, és holttestüket felvitték a Fyris sáncra.
- ↑ A hagyomány szerint 10 fiából 9-et feláldozott Odin istennek, hogy az cserébe mindegyikükért egy-egy évvel meghosszabbítsa az ő életét. Köztudott, hogy természetes halállal fejezte be életét.
- ↑ Azt mesélik róla, hogy birkát akart áldozni az isteneknek, de a felingerelt állat őt öklelte halálra.
- ↑ A hagyomány szerint barátságos, és sikeres uralkodó volt: megritkíttatta a Svitjod nevű hatalmas erdőséget, termővé tette a vadont, és utakat építtetett az ingoványok, mocsarak és szirtek között.
- ↑ A hagyomány szerint gyermekkorában megette egy farkas szívét, ezért vált felnőtt korában kegyetlen, rosszindulatú királlyá. Apja halotti torát (állítólag) azzal ünnepelte meg, hogy apósát és még 5 másik királyt elevenen elégettetett. Kiterjesztette birodalma határait, és folytatta a kegyetlenkedéseit. Két kiskirály (Granmar és Hjorvard) nagy vendégséget tartottak a Mälaren-tóbeli Sela-szigeten, amikor Ingjald rájuk gyújtatta az erdőt. Sorsát azonban nem kerülhette el, mert Öles Ivar dán király az upplandi Räningban megölette.
- ↑ A hagyomány szerint ő volt az első svéd király, aki nem Uppsalában tartott udvart. Nyugat felé terjeszkedett, és Värmland nagy erdőit kiirtatta. Egy, az isteneknek szánt áldozat bemutatásakor égett el Vänern-tónál.
- ↑ A Bråvalla-i csatában vesztette életét.
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der schwedischen Könige című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9 , 342–344. oldal
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9