„Matekovics János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Fáklya (WP:BÜ), replaced: [[Fáklya (napilap)| → [[Fáklya (folyóirat, 1946–1989)| (2) |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
| |
|név=Matekovics János |
||
| |
|kép=Matekovics Janos.JPG |
||
| |
|képaláírás=Matekovics János 2011-ben |
||
| |
|születési név=Matekovics János |
||
| |
|becenév=Matek |
||
| |
|született_idő=[[1939]]. [[szeptember 3.]] |
||
| |
|született_hely= {{zászló|román}} [[Simonyifalva]] |
||
| |
|elhunyt_idő= [[1939]]. [[augusztus 26.]] {{életkor-holt|1939|9|3|2012|8|26}} |
||
| |
|elhunyt_hely= {{zászló|román}} [[Sepsiszentgyörgy]] |
||
| |
|nemzetiség= [[magyarok|magyar]] |
||
| |
|házastárs= |
||
| |
|honlap= |
||
}} |
}} |
||
'''Matekovics János''' ([[Simonyifalva]], [[1939]]. [[szeptember 3.]] – [[Sepsiszentgyörgy]], [[2012]]. [[augusztus 26.]]) romániai magyar [[Újságírás|újságíró]], író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező. |
'''Matekovics János''' ([[Simonyifalva]], [[1939]]. [[szeptember 3.]] – [[Sepsiszentgyörgy]], [[2012]]. [[augusztus 26.]]) romániai magyar [[Újságírás|újságíró]], író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező. |
A lap 2018. augusztus 14., 10:39-kori változata
Matekovics János | |
Matekovics János 2011-ben | |
Született | Matekovics János 1939. szeptember 3. Simonyifalva |
Elhunyt | 2012. augusztus 26. (72 évesen) |
Beceneve | Matek |
Állampolgársága | román |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | újságíró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Matekovics János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Matekovics János (Simonyifalva, 1939. szeptember 3. – Sepsiszentgyörgy, 2012. augusztus 26.) romániai magyar újságíró, író, szerkesztő, műfordító, közösségszervező.
Tanulmányai
Nagyváradon érettségizett (1956), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végezte tanulmányait (1961).
Életpálya
Már az egyetemi évek alatt rendszeresen közölt a kolozsvári Igazságban és a nagyváradi Fáklyában. 1961 októberétől a román fővárosban megjelenő Ifjúmunkáshoz került, riporterként indult, majd felfelé haladva a szamárlétrán osztályvezető lett, tulajdonképpen főszerkesztő-helyettesi hatáskörrel. Megszervezte az Ifjúmunkás Matiné első sorozatát. 1969 decemberében kinevezték a Bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatójává. A nehéz körülmények ellenére olyan lendületet adott a ház tevékenységének, amely főleg távlataiban (magyar nyelvű folyóiratok megjelenése, a romániai magyar film létrehozása, stb.) messze meghaladta a párközpont elképzeléseit. Visszakerült az Ifjúmunkáshoz, ezúttal már csak egyszerű szerkesztőként. Miután Sepsiszentgyörgyre költözött, tudósítói beosztásba került. Onnan áthelyezését kérte a Kovászna Megyei Mozivállalathoz szervezői beosztásba. Itt 30:30:30 címmel filmkultúra-műveltségi versenyt szervezett. A sok zaklatás és visszaminősítés után, miután egy korábban jóváhagyott nagyszabású rendezvényét betiltották, beadta a lemondását, és elment segédmunkásnak a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági gyárba. Sokáig szabadúszó újságíró volt.
Az 1989-es decemberi fordulat után
Életműve
Ifjúmunkás Matinékon számos egyfelvonásosát játszották, s egy brassói riportjából (Hófehérke és a tizennégy törpe) a Kolozsvári Állami Magyar Színház kérésére dokumentumdrámát írt(A lány volt a tizenötödik), de ezt már az olvasópróbánál betiltották. Ugyancsak leállították Áramütés c. tévéjátékának bemutatását. Az uralkodó osztály tagja c. regényének néhány fejezetét közölte a Megyei Tükör s annak Fórum c. időszaki melléklete. Számos cikke jelent meg a kolozsvári Igazság és a nagyváradi Fáklya hasábjain. Radu Bădilă, Ecaterina Oproiu, Vasile Spoială, Ion Omescu és más román szerzők darabjait és elbeszélését fordította magyarra. László Károly színművésszel megalapította az ország első magyar televíziós gyerekszínházát, a Puki bácsi és a Mesekalákát, amelynek produkciós vezetője volt. Zsigmond Győző egyetemi tanárral bevezettek egy nyelvművelő versenycsokrot, a Felkiáltójelet, amely a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceummal közösen szervezett adás után képernyőre került. Hosszú ideig napi sajtókommentár-műsort vezetett Lapozgató címen a helyi tévében. 2002-ben saját kiadásában megjelent az Eljutni a túlsó partra című riportkötete, amelyben korábban megjelent írásait gyűjtötte össze. 2005-ben Mentünk az utcán és vittük a gyereket címmel kiadta három novelláját egy saját kiadású kötetben.
Megjelent könyvei
- Eljutni a túlsó partra. Lehel kiadó, Sepsiszentgyörgy, (2002)
- Mentünk az utcán és vittük a gyereket. Lehel kiadó, Sepsiszentgyörgy, (2005)
Társadalmi szerepvállalás
- RMDSZ-tag
Forrás
- Erdélyi Magyar Ki Kicsoda, az RMDSZ és a BMC kiadó közös kiadványa, 2010
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Cseke Gábor: Öt vasárnap. Korunk, 1968/9
- Kocsis István: Matekovics-matinék. Utunk Évkönyv, 1970. 90-92.