„Bozóky János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Személy infobox |
||
|név=Bozóky János |
|||
|kép= |
|||
|képméret= |
|||
|képaláírás= |
|||
|születési név= |
|||
|születési hely= [[Buda (történelmi település)|Buda]] |
|||
|születési dátum=[[1838]]. [[május 5.]] |
|||
|halál helye=[[Nagykálló]] |
|||
|halál dátuma= [[1872]]. [[november 25.]] {{életkor-holt|1838|05|05|1872|11|25}} |
|||
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]] |
|||
|házastárs= |
|||
|szakma=[[pedagógus]], <br />iskolaigazgató |
|||
⚫ | |||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
⚫ | |||
}} |
}} |
||
Bozóki '''Bozóky János''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1838]]. [[május 5.]] – [[Nagykálló]], [[1872]]. [[november 25.]]) reáliskolai igazgató-tanár, író, színész. |
Bozóki '''Bozóky János''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1838]]. [[május 5.]] – [[Nagykálló]], [[1872]]. [[november 25.]]) reáliskolai igazgató-tanár, író, színész. |
||
21. sor: | 18. sor: | ||
==Családja== |
==Családja== |
||
[[Bozóky Mihály]] [[marót]]i kántor unokája, [[Bozóky Mihály]], a helytartótanács hivatalnokának fia és [[Bozóky Alajos]] akadémiai igazgatónak testvérbátyja. |
[[Bozóky Mihály]] [[marót]]i kántor unokája, [[Bozóky Mihály]], a helytartótanács hivatalnokának fia és [[Bozóky Alajos]] akadémiai igazgatónak testvérbátyja. |
||
==Élete== |
==Élete== |
A lap 2018. augusztus 13., 17:32-kori változata
Bozóky János | |
Született | 1838. május 5. Buda |
Elhunyt | 1872. november 25. (34 évesen) Nagykálló |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Bozóky Mihály |
Foglalkozása | pedagógus, iskolaigazgató |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bozóki Bozóky János (Buda, 1838. május 5. – Nagykálló, 1872. november 25.) reáliskolai igazgató-tanár, író, színész.
Családja
Bozóky Mihály maróti kántor unokája, Bozóky Mihály, a helytartótanács hivatalnokának fia és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja.
Élete
Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja 1856-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt Kalis Tivadar színészhez került, aki őt a színészetre és francia nyelvre tanította, mire egy ideig mint színész bejárta Csehországot és Morvaországot. Hazakerülvén 1859-ben a sümegi alreáliskolánál a magyar nyelv, földrajz és történelem helyettes tanára lett és megalapította a Sümegi Polgári Kört. Az 1860-as években az alsó és felső reáliskolára a modern nyelvekből és a földrajz- és történelmi szakcsoportból képesítést nyert. Ebben az időben a Vasárnapi Ujságban felhívta a magyar közönséget Virág Benedek elhagyatott sírjára a Krisztinavárosi temetőben, melyre ennek következtében az öreg Reseta János egyetemi tanár díszes emléket készíttetett. 1869-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bízatván meg, ezen intézetnek igazgató-tanára volt. 1872 augusztusában a budapesti V. kerületi főreáliskolához tanárrá neveztetett ki; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, fekete himlőben meghalt.
Számos cikket írt német nyelven a vegetarianizmusról, melynek egy ideig buzgó híve volt. Német versei közül több jelent meg és néhány magyar verse a Vasárnapi Ujságban látott napvilágot.
Műve
- Koronázás-könyv. Pest, 1867.
Szerkesztette a nagy-kállói alreáliskola Értesítőjét 1871. és 1872-ben. Kéziratban német versei a család birtokában.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon
További információk
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.