„Bokszerlázadás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
{{Pinjin és magyaros}}
{{Pinjin és magyaros}}
{{Katonai konfliktus infobox
{{Katonai konfliktus infobox
| konfliktus = Bokszerlázadás
| konfliktus = Bokszerlázadás
| kép = Boxer Rebellion.jpg
| kép = Boxer Rebellion.jpg
| képfelirat = Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a [[tiencsini csata|tiencsini csatában]]
| képfelirat = Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a [[tiencsini csata|tiencsini csatában]]
| kontextus =
| kontextus =
| helyszín ={{zászló|Csing-dinasztia}} [[Kína]]
| helyszín ={{zászló|Csing-dinasztia}} [[Kína]]
| dátum = [[1899]]. [[november 2.]] – [[1901]]. [[szeptember 7.]]
| dátum = [[1899]]. [[november 2.]] – [[1901]]. [[szeptember 7.]]
| eredmény = A 8 nemzetből álló szövetség győzelme
| eredmény = A 8 nemzetből álló szövetség győzelme
| ok = [[Clemens von Ketteler]] [[báró]] halála
| ok = [[Clemens von Ketteler]] [[báró]] halála
| területváltozások = [[tiencsini koncessziós zóna|{{kínai|tianjini koncessziós zóna|tiencsini koncessziós zóna}}]] növekedése
| területváltozások = [[tiencsini koncessziós zóna|{{kínai|tianjini koncessziós zóna|tiencsini koncessziós zóna}}]] növekedése
| támadó = '''[[Nyolcnemzeti szövetség]]:'''<br />{{zászló|Franciaország}} [[Francia Köztársaság]]<br />{{zászló|Japán}} [[Japán Birodalom|Japán]]<br />{{Német Birodalom}}<br />{{zászló|orosz}} [[Orosz Birodalom]]<br />{{Egyesült Királyság}}<br />{{Egyesült Államok}}<br />{{Osztrák–Magyar Monarchia}}<br />[[Fájl:Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg|24px]] [[Olasz Királyság]]
| támadó = '''[[Nyolcnemzeti szövetség]]:'''<br />{{zászló|Franciaország}} [[Francia Köztársaság]]<br />{{zászló|Japán}} [[Japán Birodalom|Japán]]<br />{{Német Birodalom}}<br />{{zászló|orosz}} [[Orosz Birodalom]]<br />{{Egyesült Királyság}}<br />{{Egyesült Államok}}<br />{{Osztrák–Magyar Monarchia}}<br />[[Fájl:Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg|24px]] [[Olasz Királyság]]
| védekező = {{Csing-dinasztia}}<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] Igazságot és Békét Teremtő Ököl
| védekező = {{Csing-dinasztia}}<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] Igazságot és Békét Teremtő Ököl
| parancsnok1 = '''Külképviseletek'''<br />[[Claude Maxwell MacDonald|C. M. MacDonald]]<br />
| parancsnok1 = '''Külképviseletek'''<br />[[Claude Maxwell MacDonald|C. M. MacDonald]]<br />
'''Seymour-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Edward Hobart Seymour|E. H. Seymour]]<br />
'''Seymour-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Edward Hobart Seymour|E. H. Seymour]]<br />
'''Gaselee-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Alfred Gaselee|A. Gaselee]],<br />{{zászló|orosz}} [[Jevgenyij Ivanovics Alekszejev|J. I. Alekszejev]],<br />{{zászló|orosz}} [[Nyikolaj Petrovics Linevics|Ny. P. Linevicsv]],<br />{{zászló|japán}} [[Fukusima Jaszumasza|Fukusima J.]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Adna Chaffee|A. Chaffee]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Emerson H. Liscum|E. H. Liscum]]†<br />'''Megszálló erők'''<br />{{zászló|Német Birodalom}} [[Alfred von Waldersee|A. Waldersee]]<br />'''Orosz mandzsúriai megszálló erők'''<br />{{zászló|orosz}} [[Alekszej Kuropatkin|A. Kuropatkin]]
'''Gaselee-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Alfred Gaselee|A. Gaselee]],<br />{{zászló|orosz}} [[Jevgenyij Ivanovics Alekszejev|J. I. Alekszejev]],<br />{{zászló|orosz}} [[Nyikolaj Petrovics Linevics|Ny. P. Linevicsv]],<br />{{zászló|japán}} [[Fukusima Jaszumasza|Fukusima J.]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Adna Chaffee|A. Chaffee]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Emerson H. Liscum|E. H. Liscum]]†<br />'''Megszálló erők'''<br />{{zászló|Német Birodalom}} [[Alfred von Waldersee|A. Waldersee]]<br />'''Orosz mandzsúriai megszálló erők'''<br />{{zászló|orosz}} [[Alekszej Kuropatkin|A. Kuropatkin]]
| parancsnok2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ce-hszi kínai császárné|{{kínai|Cixi császárné|Ce-hszi császárné}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Nie Si-cseng|{{kínai|Nie Shicheng|Nie Si-cseng}}]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Zsung-lu|{{kínai|Ronglu|Zsung-lu}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Tung Fu-hsziang|{{kínai|Dong Fuxiang|Tung Fu-hsziang}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-lu]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-hsziang|{{kínai|Ma Fuxiang|Ma Fu-hsziang}}]],<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] [[Cao Fut-ien|{{kínai|Cao Futian|Cao Fu-tien}}]]
| parancsnok2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ce-hszi kínai császárné|{{kínai|Cixi császárné|Ce-hszi császárné}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Nie Si-cseng|{{kínai|Nie Shicheng|Nie Si-cseng}}]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Zsung-lu|{{kínai|Ronglu|Zsung-lu}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Tung Fu-hsziang|{{kínai|Dong Fuxiang|Tung Fu-hsziang}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-lu]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-hsziang|{{kínai|Ma Fuxiang|Ma Fu-hsziang}}]],<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] [[Cao Fut-ien|{{kínai|Cao Futian|Cao Fu-tien}}]]
| haderő1 = {{szám|50255}} expedíciós katona<br />{{zászló|orosz}} {{szám|100000}} katona [[Mandzsúria|Mandzsúriában]]
| haderő1 = {{szám|50255}} expedíciós katona<br />{{zászló|orosz}} {{szám|100000}} katona [[Mandzsúria|Mandzsúriában]]
| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} császári katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer
| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} császári katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer
| veszteségek1 = {{szám|1000}} katona,<ref name="Singer, Joel David 1972">Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> {{szám|526}} külföldi
| veszteségek1 = {{szám|1000}} katona,<ref name="Singer, Joel David 1972">Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> {{szám|526}} külföldi
| veszteségek2 = {{szám|20000}} császári katona,<ref name="Singer, Joel David 1972"/><br /> ismeretlen számú bokszer
| veszteségek2 = {{szám|20000}} császári katona,<ref name="Singer, Joel David 1972"/><br /> ismeretlen számú bokszer
| veszteségek3 =
| veszteségek3 =
| egyéb = '''Civil veszteségek''': legalább {{szám|13000}}<ref>Eckhardt, William, in World Military and Social Expenditures 1987-88 (12th ed., 1987) by Ruth Leger Sivard.</ref>–{{szám|32000}} kínai [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]], 200 misszionárius, összesen {{szám|100000}} fő lett a bokszerek áldozata,<ref name="Rummel">Rummel, Rudolph J.: China's Bloody Century : Genocide and Mass Murder Since 1900 (1991); Lethal Politics : Soviet Genocide and Mass Murder Since 1917 (1990); Democide : Nazi Genocide and Mass Murder (1992); Death By Government (1994), http://www2.hawaii.edu/~rummel/welcome.html.</ref> 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt<ref name="Rummel" />
| egyéb = '''Civil veszteségek''': legalább {{szám|13000}}<ref>Eckhardt, William, in World Military and Social Expenditures 1987-88 (12th ed., 1987) by Ruth Leger Sivard.</ref>–{{szám|32000}} kínai [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]], 200 misszionárius, összesen {{szám|100000}} fő lett a bokszerek áldozata,<ref name="Rummel">Rummel, Rudolph J.: China's Bloody Century : Genocide and Mass Murder Since 1900 (1991); Lethal Politics : Soviet Genocide and Mass Murder Since 1917 (1990); Democide : Nazi Genocide and Mass Murder (1992); Death By Government (1994), http://www2.hawaii.edu/~rummel/welcome.html.</ref> 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt<ref name="Rummel" />
}}
}}


{{Orosz–szovjet gyarmati hadjáratok}}
{{Orosz–szovjet gyarmati hadjáratok}}


A '''bokszerlázadás''' vagy '''bokszerfelkelés'''<ref>A kifejezs eredete, hogy a felkelés időszakában a különféle ázsiai harcművészeteknek Európában még nem honosodtak meg a mai elnevezéseik. A kezeket (is) használó harcművészeteket egyszerűen boksznak nevezték („kínai boksz”).</ref> 1900-ban volt [[Kína|Kínában]], a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő [[kereszténység]] ellen. Az [[első ópiumháború]]ig Kína elzárkózási politikát folytatott, [[1842]]-től azonban már nem volt lehetőségük az [[európa]]iak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor [[Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződést]] kényszerítettek az egyre gyengülő [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztiára]].
A '''bokszerlázadás''' vagy '''bokszerfelkelés'''<ref>A kifejezés eredete, hogy a felkelés időszakában a különféle ázsiai harcművészeteknek Európában még nem honosodtak meg a mai elnevezéseik. A kezeket (is) használó harcművészeteket egyszerűen boksznak nevezték („kínai boksz”).</ref> 1900-ban volt [[Kína|Kínában]], a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő [[kereszténység]] ellen. Az [[első ópiumháború]]ig Kína elzárkózási politikát folytatott, [[1842]]-től azonban már nem volt lehetőségük az [[európa]]iak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor [[Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződést]] kényszerítettek az egyre gyengülő [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztiára]].


A növekvő feszültségek hatására 1900. [[május 18.|május 18]]-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és [[távíró]]vonalakat, megöltek több mint 3000 [[Kereszténység|keresztényt]], és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.
A növekvő feszültségek hatására 1900. [[május 18.|május 18]]-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és [[távíró]]vonalakat, megöltek több mint 3000 [[Kereszténység|keresztényt]], és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.

A lap 2018. augusztus 9., 21:01-kori változata

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Ebben a szócikkben az orosz nevek magyaros átírásban szerepelnek.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Bokszerlázadás
Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a tiencsini csatában
Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a tiencsini csatában
Dátum1899. november 2. – 1901. szeptember 7.
HelyszínCsing-dinasztia Kína
Casus belliClemens von Ketteler báró halála
EredményA 8 nemzetből álló szövetség győzelme
Terület-
változások		tiencsini koncessziós zóna növekedése
Harcoló felek
Nyolcnemzeti szövetség:
Franciaország Francia Köztársaság
Japán Japán
 Német Birodalom
orosz Orosz Birodalom
 Egyesült Királyság
 Egyesült Államok
 Osztrák–Magyar Monarchia
Olasz Királyság		 Csing-dinasztia
Igazságot és Békét Teremtő Ököl
Parancsnokok
Külképviseletek
C. M. MacDonald

Seymour-különítmény brit E. H. Seymour

Gaselee-különítmény brit A. Gaselee,
orosz J. I. Alekszejev,
orosz Ny. P. Linevicsv,
japán Fukusima J.,
amerikai A. Chaffee,
amerikai E. H. Liscum†
Megszálló erők
Német Birodalom A. Waldersee
Orosz mandzsúriai megszálló erők
orosz A. Kuropatkin		Csing-dinasztia Ce-hszi császárné,
Csing-dinasztia Jüan Si-kaj,
Csing-dinasztia Nie Si-cseng †,
Csing-dinasztia Zsung-lu,
Csing-dinasztia Tung Fu-hsziang,
Csing-dinasztia Ma Fu-lu †,
Csing-dinasztia Ma Fu-hsziang,
Cao Fu-tien
Haderők
50 255 expedíciós katona
orosz 100 000 katona Mandzsúriában		Csing-dinasztia 70 000 császári katona,
100 000–300 000 bokszer
Veszteségek
1000 katona,[1]
526 külföldi		20 000 császári katona,[1]
ismeretlen számú bokszer
Civil veszteségek: legalább 13 000[2]–32 000 kínai kínai keresztény, 200 misszionárius, összesen 100 000 fő lett a bokszerek áldozata,[3] 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokszerlázadás témájú médiaállományokat.

A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés[4] 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen. Az első ópiumháborúig Kína elzárkózási politikát folytatott, 1842-től azonban már nem volt lehetőségük az európaiak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor egyenlőtlen szerződést kényszerítettek az egyre gyengülő Csing-dinasztiára.

A növekvő feszültségek hatására 1900. május 18-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és távíróvonalakat, megöltek több mint 3000 keresztényt, és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.

Az angolok eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország –, valamint Japán és az Amerikai Egyesült Államok, az úgynevezett „nyolcnemzeti szövetség”, csapatokat küldtek Kínába. A felkelők egyik központját, Tiencsint július 13-án vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A nemzetközi külképviseletek ostroma után a császárnénak menekülnie kellett a fővárosból, a pekingi csatát követően pedig a külföldi csapatok három napig fosztogatták a nagyvárost. A felkelést augusztus végére verték le végleg.

Szeptember 27-én az Alfred von Waldersee német vezértábornagy vezetése alatt álló megszálló erőket a menekülő lázadók ellen büntetőexpedícióra küldték.[5] A cári orosz csapatok ebben az időszakban foglalták el Mandzsúriát, ami az orosz–japán háború kitörésének egyik alapvető oka lett.

A konfliktust végül a bokszerjegyzőkönyvvel zárták le, melyet 1901. szeptember 7-én írtak alá.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)
  2. ↑ Eckhardt, William, in World Military and Social Expenditures 1987-88 (12th ed., 1987) by Ruth Leger Sivard.
  3. ↑ a b Rummel, Rudolph J.: China's Bloody Century : Genocide and Mass Murder Since 1900 (1991); Lethal Politics : Soviet Genocide and Mass Murder Since 1917 (1990); Democide : Nazi Genocide and Mass Murder (1992); Death By Government (1994), http://www2.hawaii.edu/~rummel/welcome.html.
  4. ↑ A kifejezés eredete, hogy a felkelés időszakában a különféle ázsiai harcművészeteknek Európában még nem honosodtak meg a mai elnevezéseik. A kezeket (is) használó harcművészeteket egyszerűen boksznak nevezték („kínai boksz”).
  5. ↑ Kun Enikő: A bokszerlázadás megfékezése (magyar nyelven). National Geographic, 2004. július 13. (Hozzáférés: 2010. július 8.)
Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bokszerlázadás&oldid=20261941”