„Ösvényes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
a Hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
"'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
"'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''"Ochodnicza, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett: 1500 kath. lak. Kath. paroch. templom. Ez is a budetini uradalomhoz tartozik. Ut. p. Csácsa."'' |
Fényes Elek szerint ''"Ochodnicza, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett: 1500 kath. lak. Kath. paroch. templom. Ez is a budetini uradalomhoz tartozik. Ut. p. Csácsa."''<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Trencsén vármegye]] [[Kiszucaújhelyi járás]]ához tartozott. Tűzoltóegyesületét [[1925]]-ben, könyvtárát [[1929]]-ben alapították. [[1941]]-ben bevezették a villanyt a településen. A [[második világháború]] alatt határában élénk [[partizán]] tevékenység folyt. [[1945]]. [[május 1.|május 1-jén]] szabadította fel a Vörös Hadsereg. [[1953]]-ban felépült a kultúrház és megnyílt a mozi a településen. [[1955]]-ben új iskola épült. [[1970]]-ben új híd épült a Kiszucán. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Trencsén vármegye]] [[Kiszucaújhelyi járás]]ához tartozott. Tűzoltóegyesületét [[1925]]-ben, könyvtárát [[1929]]-ben alapították. [[1941]]-ben bevezették a villanyt a településen. A [[második világháború]] alatt határában élénk [[partizán]] tevékenység folyt. [[1945]]. [[május 1.|május 1-jén]] szabadította fel a Vörös Hadsereg. [[1953]]-ban felépült a kultúrház és megnyílt a mozi a településen. [[1955]]-ben új iskola épült. [[1970]]-ben új híd épült a Kiszucán. |
||
A lap 2018. augusztus 8., 00:24-kori változata
| Ösvényes (Ochodnica) | |
 | |
| Ösvényes | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Kiszucaújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1598 |
| Polgármester | Radoslav Ďuroška |
| Irányítószám | 023 35 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | KM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1922 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 107 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400 m |
| Terület | 18,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 51″, k. h. 18° 47′ 42″ | |
| Ösvényes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ösvényes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ösvényes (1899-ig Ochodnicza, szlovákul Ochodnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
Zsolnától 15 km-re északra található.
Története
Területén már a bronzkorban éltek emberek, a lausitzi kultúra települése állt itt. A falu a 16. század második felében a vlach jog alapján keletkezett a budatíni váruradalom területén Újhelymogyoród határában. Első írásos említése 1569-ből származik. 1598-ban 9 ház állt a településen. A 17. század elején lakosainak száma lényegesen csökkent, 1608-ban csak egy parasztház állt a faluban. 1663-ban malmot említenek a településen. A 18. században már három malma és sörfőzdéje is volt. Története során több birtokosa is volt. 1784-ben 175 házában 183 család és 988 lakos élt. Plébániáját 1789-ben, egyházi iskoláját 1790-ben alapították. 1791-ben szentelték fel Szent Zsófia tiszteletére új templomát. 1828-ban 187 háza és 1462 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással, zsindelykészítéssel, méhészettel foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 109 lakos esett áldozatul. 1872-ben felépült a ma is álló katolikus templom.
Vályi András szerint "OCHODNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Újhelynek szomszédságában, földgye közép termékenységű, fája, és legelője van. " [2]
Fényes Elek szerint "Ochodnicza, tót falu, Trencsén vmegyében, a Kisucza vize mellett: 1500 kath. lak. Kath. paroch. templom. Ez is a budetini uradalomhoz tartozik. Ut. p. Csácsa."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Tűzoltóegyesületét 1925-ben, könyvtárát 1929-ben alapították. 1941-ben bevezették a villanyt a településen. A második világháború alatt határában élénk partizán tevékenység folyt. 1945. május 1-jén szabadította fel a Vörös Hadsereg. 1953-ban felépült a kultúrház és megnyílt a mozi a településen. 1955-ben új iskola épült. 1970-ben új híd épült a Kiszucán.
Népessége
1910-ben 1329, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1938-ban 385 háza és 2164 lakosa volt.
2001-ben 2012 lakosából 1994 szlovák volt.
2011-ben 1933 lakosából 1864 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1872-ben épült. Oltárképe a korábbi templomból való, 1837-ben készült.
- Késő klasszicista kápolnája a 19. század második felében épült.
- A falu felső részén található a Vajcovka nevű ásványvízforrás.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
