„Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Ereklyék: Titulus módosítás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== A kegyhely története == |
== A kegyhely története == |
||
A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot<ref>{{CitWeb |url=http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/74997674.jpg |aut= |tit=[A kegyszobor] |work= |lan= |loc= |red=mw2.google.com |date= |accd=2015-10-9 |form=jpg |aurl= |archd=}}</ref> öltöztetik.<ref> |
A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot<ref>{{CitWeb |url=http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/74997674.jpg |aut= |tit=[A kegyszobor] |work= |lan= |loc= |red=mw2.google.com |date= |accd=2015-10-9 |form=jpg |aurl= |archd=}}</ref> öltöztetik.<ref>{{Cite web |url=http://www.szentkut.hu/hu/tortenet |title=Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye |accessdate=2012-11-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120911162703/http://szentkut.hu/hu/tortenet |archivedate=2012-09-11 }}</ref> 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti [[Szent István-bazilika]] adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.<ref>{{CitWeb |url=http://www.ferencesek.hu/a-szuzanya-kegyszobra-hazatert-matraverebely-szentkutra/ |aut=Agonás Szonja |tit=A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra |ass=Fotó: Thaler Tamás |work= |lan=hu |loc= |red=ferencesek.hu |date=2014-6-8 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>[http://www.hirado.hu/2014/06/07/hazatert-a-matraverebely-szentkut-kegyhely-maria-szobra/ Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra], hirado.hu {{Wayback|url=http://www.hirado.hu/2014/06/07/hazatert-a-matraverebely-szentkut-kegyhely-maria-szobra/ |date=20140714181228 }}</ref> |
||
2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén [[Marko Ivan Rupnik]], jezsuita teológus, mozaikművész készítette.<ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/-isten-nagyon-szereti-magyar-nepet-interju-p-rupnik-szloven-jezsuita-mozaikmuvesszel |aut=Magyar Kurír |tit=„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel |work= |lan=hu |loc= |red=magyarkurir.hu |date=2014-6-1 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> Az ünnepélyes átadáson [[Erdő Péter]] felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.<ref>{{CitWeb |url=http://www.hirado.hu/2015/09/05/atadtak-a-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhelyet/ |aut=MTI |tit=Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet |work= |lan=hu |loc= |red=hirado.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.salgotarjan.hu/?p=2062 |aut= |tit=A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása |work= |lan=hu |loc= |red=salgotarjan.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hazai/erdo-peter-megaldotta-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhely-uj-letesitmenyeit |aut=Trauttwein Éva/Magyar Kurír |tit=Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton |ass=Fotó: Lambert Attila |work= |lan=hu |loc= |red= |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> |
2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén [[Marko Ivan Rupnik]], jezsuita teológus, mozaikművész készítette.<ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/-isten-nagyon-szereti-magyar-nepet-interju-p-rupnik-szloven-jezsuita-mozaikmuvesszel |aut=Magyar Kurír |tit=„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel |work= |lan=hu |loc= |red=magyarkurir.hu |date=2014-6-1 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> Az ünnepélyes átadáson [[Erdő Péter]] felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.<ref>{{CitWeb |url=http://www.hirado.hu/2015/09/05/atadtak-a-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhelyet/ |aut=MTI |tit=Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet |work= |lan=hu |loc= |red=hirado.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.salgotarjan.hu/?p=2062 |aut= |tit=A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása |work= |lan=hu |loc= |red=salgotarjan.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hazai/erdo-peter-megaldotta-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhely-uj-letesitmenyeit |aut=Trauttwein Éva/Magyar Kurír |tit=Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton |ass=Fotó: Lambert Attila |work= |lan=hu |loc= |red= |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
[[Fájl:Nagyboldogasszony 01.jpg|300px|jobbra|thumb|A főünnep augusztus 15-én a [[Nagyboldogasszony]], amely [[Mária mennybevétele|Szűz Mária mennybemenetelének]] ünnepe]] |
[[Fájl:Nagyboldogasszony 01.jpg|300px|jobbra|thumb|A főünnep augusztus 15-én a [[Nagyboldogasszony]], amely [[Mária mennybevétele|Szűz Mária mennybemenetelének]] ünnepe]] |
||
A legenda szerint, [[I. László magyar király|Szent László]] a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.<ref>{{CitWeb |url=http://www.bucsujaras.hu/matraverebely/eredet.htm |aut= |tit=Szentkút eredete |work= |lan=hu |loc= |red=bucsujaras.hu |date= |accd=2015-10-9 |form=htm |aurl= |archd= |misc=A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old.}}</ref> A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. [[XI. Kelemen pápa]] kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.<ref> |
A legenda szerint, [[I. László magyar király|Szent László]] a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.<ref>{{CitWeb |url=http://www.bucsujaras.hu/matraverebely/eredet.htm |aut= |tit=Szentkút eredete |work= |lan=hu |loc= |red=bucsujaras.hu |date= |accd=2015-10-9 |form=htm |aurl= |archd= |misc=A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old.}}</ref> A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. [[XI. Kelemen pápa]] kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.<ref>{{Cite web |url=http://www.verebely.hu/biktop.html |title=A szentkúti legenda |accessdate=2011-04-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111025165348/http://verebely.hu/biktop.html |archivedate=2011-10-25 }}</ref> |
||
== Ereklyék == |
== Ereklyék == |
A lap 2018. július 29., 14:34-kori változata
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás[2] vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.
A kegyhely fekvése
Földrajzi
Az északkelet-magyarországi régióban, Nógrád megyében a Mátra északkeleti oldalán, Hatvan és Salgótarján közötti úton található száz kilométerre Budapesttől.
Lokális
Egy völgy torkolatában, erdővel körülvett területen fekszik. A kegyhely öt területi egységre bontható.
- A legnagyobb területet felölelő tér egy minden oldalról emelkedővel körülvett katlanszerű tisztáson helyezkedik el. Itt találhatjuk a kutat, majd a tér másik oldalán lépcsőkkel övezve egy mesterséges barlangfülkéhez érkezhet a látogató.
- A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplom.
- Ferences rendház
- A rendház előtti gyóntatóudvar
- A völgyben található Szent László-forrás és környezete, Szent László-szakadék, kálvária.
A kegyhelyet mai formájában az Almásy család építtette, amiről a falon elhelyezett felirat tanúskodik.
A kegyhely története
A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot[3] öltöztetik.[4] 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.[5][6]
2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus, mozaikművész készítette.[7] Az ünnepélyes átadáson Erdő Péter felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.[8][9][10]
Legendák és csodák
A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.[11] A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.[12]
Ereklyék
- 2011-ben Szent II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.
Galéria
-
Nagyboldogasszony bazilika, a ferences kegytemplom épülete
-
A bazilika mennyezeti freskója
-
A bazilika mennyezeti freskója
-
A bazilika színes üvegablaka
-
A főbejárat felett látható címerpajzsok
-
Grafika Jordánszky Elek könyvéből (1863)
-
A zarándokokat ülőhelyek, és kiépített körülmények fogadják
-
A szabadtéri kápolna
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
-
A szabadtéri oltár mozaik-részlete
A búcsújáróhely látogatói
- Egyházmegyék katolikus hívői
- Ferences rend országos szervezetei
- Katolikus lelkiségi mozgalmak
- Katolikus iskolák
- Lovagrendek
- Határokon átívelő baráti közösségek
Jegyzet
- ↑ Tudnivalók a kegyszoborról. www.vargaottone.hu. (magyarul) vargaottone.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.) (php)
- ↑ Palkó Julián OFM : Szentkút eredete
- ↑ [A kegyszobor]. mw2.google.com. mw2.google.com (Hozzáférés: 2015. október 9.) (jpg)
- ↑ Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye. [2012. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
- ↑ Agonás Szonja: A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra. Fotó: Thaler Tamás www.ferencesek.hu. (magyarul) ferencesek.hu (2014. június 8.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra, hirado.hu Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Magyar Kurír: „Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel. www.magyarkurir.hu. (magyarul) magyarkurir.hu (2014. június 1.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ MTI: Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet. www.hirado.hu. (magyarul) hirado.hu (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása. www.salgotarjan.hu. (magyarul) salgotarjan.hu (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Trauttwein Éva/Magyar Kurír: Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton. Fotó: Lambert Attila www.magyarkurir.hu (magyarul) (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
- ↑ Szentkút eredete. www.bucsujaras.hu. (magyarul) bucsujaras.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.) (htm) A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old..
- ↑ A szentkúti legenda. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)
Forrás
- Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely. www.szentkut.hu. (magyarul) szentkut.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.)
További információk
- Az új Szentkút teljes gőzzel üzemel. www.ferencesek.hu. (magyarul) ferencesek.hu (2015. augusztus 31.) (Hozzáférés: 2015. október 9.) Rádióműsor hallgatható meg a weboldalon, melyben a Lánchíd Rádió munkatársa augusztus 20-án a helyszínen érdeklődött a zarándokoknál, az építésznél, a ferenceseknél..