„Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Ereklyék: Titulus módosítás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5)
20. sor: 20. sor:
== A kegyhely története ==
== A kegyhely története ==


A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot<ref>{{CitWeb |url=http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/74997674.jpg |aut= |tit=[A kegyszobor] |work= |lan= |loc= |red=mw2.google.com |date= |accd=2015-10-9 |form=jpg |aurl= |archd=}}</ref> öltöztetik.<ref>[http://www.szentkut.hu/hu/tortenet Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye]{{halott link}}</ref> 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti [[Szent István-bazilika]] adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.<ref>{{CitWeb |url=http://www.ferencesek.hu/a-szuzanya-kegyszobra-hazatert-matraverebely-szentkutra/ |aut=Agonás Szonja |tit=A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra |ass=Fotó: Thaler Tamás |work= |lan=hu |loc= |red=ferencesek.hu |date=2014-6-8 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>[http://www.hirado.hu/2014/06/07/hazatert-a-matraverebely-szentkut-kegyhely-maria-szobra/ Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra], hirado.hu {{halott link}}</ref>
A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot<ref>{{CitWeb |url=http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/74997674.jpg |aut= |tit=[A kegyszobor] |work= |lan= |loc= |red=mw2.google.com |date= |accd=2015-10-9 |form=jpg |aurl= |archd=}}</ref> öltöztetik.<ref>{{Cite web |url=http://www.szentkut.hu/hu/tortenet |title=Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye |accessdate=2012-11-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120911162703/http://szentkut.hu/hu/tortenet |archivedate=2012-09-11 }}</ref> 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti [[Szent István-bazilika]] adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.<ref>{{CitWeb |url=http://www.ferencesek.hu/a-szuzanya-kegyszobra-hazatert-matraverebely-szentkutra/ |aut=Agonás Szonja |tit=A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra |ass=Fotó: Thaler Tamás |work= |lan=hu |loc= |red=ferencesek.hu |date=2014-6-8 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>[http://www.hirado.hu/2014/06/07/hazatert-a-matraverebely-szentkut-kegyhely-maria-szobra/ Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra], hirado.hu {{Wayback|url=http://www.hirado.hu/2014/06/07/hazatert-a-matraverebely-szentkut-kegyhely-maria-szobra/ |date=20140714181228 }}</ref>


2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén [[Marko Ivan Rupnik]], jezsuita teológus, mozaikművész készítette.<ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/-isten-nagyon-szereti-magyar-nepet-interju-p-rupnik-szloven-jezsuita-mozaikmuvesszel |aut=Magyar Kurír |tit=„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel |work= |lan=hu |loc= |red=magyarkurir.hu |date=2014-6-1 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> Az ünnepélyes átadáson [[Erdő Péter]] felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.<ref>{{CitWeb |url=http://www.hirado.hu/2015/09/05/atadtak-a-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhelyet/ |aut=MTI |tit=Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet |work= |lan=hu |loc= |red=hirado.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.salgotarjan.hu/?p=2062 |aut= |tit=A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása |work= |lan=hu |loc= |red=salgotarjan.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hazai/erdo-peter-megaldotta-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhely-uj-letesitmenyeit |aut=Trauttwein Éva/Magyar Kurír |tit=Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton |ass=Fotó: Lambert Attila |work= |lan=hu |loc= |red= |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref>
2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén [[Marko Ivan Rupnik]], jezsuita teológus, mozaikművész készítette.<ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hirek/-isten-nagyon-szereti-magyar-nepet-interju-p-rupnik-szloven-jezsuita-mozaikmuvesszel |aut=Magyar Kurír |tit=„Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel |work= |lan=hu |loc= |red=magyarkurir.hu |date=2014-6-1 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref> Az ünnepélyes átadáson [[Erdő Péter]] felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.<ref>{{CitWeb |url=http://www.hirado.hu/2015/09/05/atadtak-a-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhelyet/ |aut=MTI |tit=Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet |work= |lan=hu |loc= |red=hirado.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.salgotarjan.hu/?p=2062 |aut= |tit=A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása |work= |lan=hu |loc= |red=salgotarjan.hu |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref><ref>{{CitWeb |url=http://www.magyarkurir.hu/hazai/erdo-peter-megaldotta-matraverebely-szentkuti-nemzeti-kegyhely-uj-letesitmenyeit |aut=Trauttwein Éva/Magyar Kurír |tit=Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton |ass=Fotó: Lambert Attila |work= |lan=hu |loc= |red= |date=2015-9-5 |accd=2015-10-9 |form= |aurl= |archd=}}</ref>
27. sor: 27. sor:


[[Fájl:Nagyboldogasszony 01.jpg|300px|jobbra|thumb|A főünnep augusztus 15-én a [[Nagyboldogasszony]], amely [[Mária mennybevétele|Szűz Mária mennybemenetelének]] ünnepe]]
[[Fájl:Nagyboldogasszony 01.jpg|300px|jobbra|thumb|A főünnep augusztus 15-én a [[Nagyboldogasszony]], amely [[Mária mennybevétele|Szűz Mária mennybemenetelének]] ünnepe]]
A legenda szerint, [[I. László magyar király|Szent László]] a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.<ref>{{CitWeb |url=http://www.bucsujaras.hu/matraverebely/eredet.htm |aut= |tit=Szentkút eredete |work= |lan=hu |loc= |red=bucsujaras.hu |date= |accd=2015-10-9 |form=htm |aurl= |archd= |misc=A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old.}}</ref> A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. [[XI. Kelemen pápa]] kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.<ref>[http://www.verebely.hu/biktop.html A szentkúti legenda]{{halott link}}</ref>
A legenda szerint, [[I. László magyar király|Szent László]] a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.<ref>{{CitWeb |url=http://www.bucsujaras.hu/matraverebely/eredet.htm |aut= |tit=Szentkút eredete |work= |lan=hu |loc= |red=bucsujaras.hu |date= |accd=2015-10-9 |form=htm |aurl= |archd= |misc=A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old.}}</ref> A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. [[XI. Kelemen pápa]] kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.<ref>{{Cite web |url=http://www.verebely.hu/biktop.html |title=A szentkúti legenda |accessdate=2011-04-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111025165348/http://verebely.hu/biktop.html |archivedate=2011-10-25 }}</ref>


== Ereklyék ==
== Ereklyék ==

A lap 2018. július 29., 14:34-kori változata

A Szentkúti Nagyboldogasszony-templomban található öltöztethető kegyszobor[1]

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely Mátraverebély település határában található ferencesek által vezetett katolikus búcsújáróhely, Mária-kegyhely a Váci egyházmegyében, amely a 2015-ben megújult szabadtéri misézőhellyel, zarándokházzal és a Szent László-forrás[2] vadregényes parkjával várja a magyar és külföldi zarándokokat.

A kegyhely fekvése

Ferences rendi szentkúti kolostor a bazilikával és a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely látképe

Földrajzi

Az északkelet-magyarországi régióban, Nógrád megyében a Mátra északkeleti oldalán, Hatvan és Salgótarján közötti úton található száz kilométerre Budapesttől.

Lokális

Egy völgy torkolatában, erdővel körülvett területen fekszik. A kegyhely öt területi egységre bontható.

  1. A legnagyobb területet felölelő tér egy minden oldalról emelkedővel körülvett katlanszerű tisztáson helyezkedik el. Itt találhatjuk a kutat, majd a tér másik oldalán lépcsőkkel övezve egy mesterséges barlangfülkéhez érkezhet a látogató.
  2. A Szentkúti Nagyboldogasszony-templom basilica minor kegytemplom.
  3. Ferences rendház
  4. A rendház előtti gyóntatóudvar
  5. A völgyben található Szent László-forrás és környezete, Szent László-szakadék, kálvária.

A kegyhelyet mai formájában az Almásy család építtette, amiről a falon elhelyezett felirat tanúskodik.

A kegyhely története

A Szentkútra egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s innen indult körmenet a szentkúti völgy forrásához. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hely legyen. Az 1400-as években Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye volt. A 16. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolták, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kaptak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 2000 óta a kegyszobrot[3] öltöztetik.[4] 2010 táján évente körülbelül 200 000 zarándok látogat ide. A Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely megújulása miatt 2014-ben fél évig a budapesti Szent István-bazilika adott otthont a híres öltöztetős kegyszobornak. A Szent Szűz értékes szobra 2014. június 7-én pünkösdi szentmise keretében tért vissza a kegyhelyre.[5][6]

2015. szeptember 5-én adták át a megújult kegyhelyet: a felújítás során törekedtek az egységes építészeti arculatra, illetve környezetkímélő üzemeltetési technológiákat építettek ki. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A megújult szabadtéri oltár mozaikkompozícióját a szlovén Marko Ivan Rupnik, jezsuita teológus, mozaikművész készítette.[7] Az ünnepélyes átadáson Erdő Péter felszentelte a kültéri oltárt, s megáldotta az új létesítményeket.[8][9][10]

Legendák és csodák

A főünnep augusztus 15-én a Nagyboldogasszony, amely Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe

A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban az ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugratván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből.[11] A király bárdjával kiszélesítette, és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt jelent meg a Boldogságos Szűz, a trónján ülve és a kis Jézust tartva a karjaiban. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket.[12]

Ereklyék

  • 2011-ben Szent II. János Pál pápa vérével átitatott textília ereklyével gazdagodott a kegyhely. Az ereklye emlékeztet a pápa merénylet kísérletre, amely fátimai Szűzanya ünnepén történt, és Vatikán összefüggésbe hozza a fátimai titkokkal. Az ereklye látható minden év február 2-án, július 1-jén és a Fátimában először megjelenő Szűzanya ünnepnapján május 13-án.

Galéria

A búcsújáróhely látogatói

Az ide látogató katolikus iskolák esetenként műsorral készülnek

Jegyzet

  1. Tudnivalók a kegyszoborról. www.vargaottone.hu. (magyarul) vargaottone.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.) (php)
  2. Palkó Julián OFM : Szentkút eredete
  3. [A kegyszobor]. mw2.google.com. mw2.google.com (Hozzáférés: 2015. október 9.) (jpg)
  4. Mátraverebély-Szentkút, Magyarország Nemzeti Kegyhelye. [2012. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 13.)
  5. Agonás Szonja: A Szűzanya kegyszobra hazatért Mátraverebély-Szentkútra. Fotó: Thaler Tamás www.ferencesek.hu. (magyarul) ferencesek.hu (2014. június 8.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  6. Hazatért a Mátraverebély-Szentkút kegyhely Mária-szobra, hirado.hu Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. Magyar Kurír: „Isten nagyon szereti a magyar népet” – interjú P. Rupnik szlovén jezsuita mozaikművésszel. www.magyarkurir.hu. (magyarul) magyarkurir.hu (2014. június 1.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  8. MTI: Átadták a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet. www.hirado.hu. (magyarul) hirado.hu (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  9. A felújított Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely átadása. www.salgotarjan.hu. (magyarul) salgotarjan.hu (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  10. Trauttwein Éva/Magyar Kurír: Erdő Péter: Isten évszázadok óta megmutatta irgalmát Szentkúton. Fotó: Lambert Attila www.magyarkurir.hu (magyarul) (2015. szeptember 5.) (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  11. Szentkút eredete. www.bucsujaras.hu. (magyarul) bucsujaras.hu (Hozzáférés: 2015. október 9.) (htm) A weboldalon található szöveg forrása: Palkó Julián OFM - Orbán Márk OFM: Mátraverebély Szentkút Kegyhely és a Nagyboldogasszony Bazilika. Szentkúti Ferences Rendház, Mátraverebély-Szentkút, 2000. 10-22. old..
  12. A szentkúti legenda. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 30.)

Forrás

További információk

  • Az új Szentkút teljes gőzzel üzemel. www.ferencesek.hu. (magyarul) ferencesek.hu (2015. augusztus 31.) (Hozzáférés: 2015. október 9.) Rádióműsor hallgatható meg a weboldalon, melyben a Lánchíd Rádió munkatársa augusztus 20-án a helyszínen érdeklődött a zarándokoknál, az építésznél, a ferenceseknél..

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Mátraverebély Szentkút National Shrine
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely témájú médiaállományokat.