„Transzszonikus repülés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg. enwiki alapján |
Dj (vitalap | szerkesztései) a isbn korr |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* Szabó József (főszerk.): ''Repülési lexikon'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN |
* Szabó József (főszerk.): ''Repülési lexikon'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, {{ISBN|963-05-6207-3}} |
||
[[Kategória:Repüléstechnika]] |
[[Kategória:Repüléstechnika]] |
A lap 2018. július 26., 12:18-kori változata
Transzszonikus repülésnek nevezzük az olyan repülést, amiben a repülőgép sebessége a hangsebességhez közeli sebességtartományban zajlik, de azt tartósan nem lépi át.
Ide sorolják a 0,9-1,1 Mach-számmal repülő gépeket (ez tengerszinten 965–1236 km/h). Az ilyen repülőgépek jellegzetessége, hogy többnyire nem hasonlítanak a szuperszonikus repülőgépekhez, inkább csak jelentős energiaforrással rendelkező gépekről van szó, amik jellemzően a szubszonikus tartományban repülnek.
Transzszonikus repülésnél jelentőssé válik a levegő fékező hatása, valamint a repülő testen jelentkező rezgés. Ez a hangsebesség túllépésekor fellépő hangrobbanással van összefüggésben.
Transzszonikus sebesség nem csak a haladás irányában alakulhat ki, hanem például a helikopterek rotorjainak külső élein is. Ez kiegyenlítetlen nyomóerőket hoz létre, ami nagyon igénybe veszi a rotort, és ez balesethez vezethet. Ez az egyik korlátozó tényező a helikopterek rotorja méretének és a haladási sebességének növelése útjában.
Források
- Szabó József (főszerk.): Repülési lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-05-6207-3